A Fed keddi döntését megelőző kivárás jellemezte hétfőn a világ nyitva tartó tőzsdéit. A leginkább érintett, amerikai tőzsdéken szerény indexemelkedést idéztek elő az ármozgások. Ezúttal mind a Dow Jones, mind a Nasdaq Composite azonos, 0,77 százalékos emelkedést produkált, mérsékelt üzletmenet mellett. A piac szinte egyöntetűen 25 bázispontnyi kamatcsökkentésre számított, e feltételezés birtokában adták megbízásaikat a befektetők.
Az európai tőkepiacokon is a Fed döntésére vártak a piaci szereplők. A frankfurti DAX 0,3 százalékos csökkenésében a SAP 3,5 százalékos, valamint a Lufthansa 6 százalékos leértékelődésének volt szerepe, amit mérsékelt a Bayer-részvények 3,2 százalékos drágulása.
Bécs követte Frankfurtot, Párizsban viszont szerény indexemelkedés volt hétfőn. A CAC 40 – a France Telecom – papírjainak drágulása folytán 0,3 százalékkal javult. Hasonlóképpen erősödtek Londonban is a részvényárfolyamok.
Tokióban hétfőn csökkentek, tegnap már ott is emelkedtek a részvényárak. A Nikkei a keddi záráskor 11 280,4 ponton állapodott meg, ami 0,2 százalékos nyereséget tartalmaz, ami csak kevéssé lelkesítheti a felkelő nap országának befektetőit, hiszen a hét első napján a tőzsdemutató megközelítette 17 éves mélypontját.
A Fed nyílt piaci bizottságának tegnapi döntése előtt több sztárelemző is megszólalt. Stephen Roach, a Morgan Stanley Dean Witter & Co. közgazdásza annak a véleményének adott hangot, hogy a világgazdaság növekedésének lassulása még nem állt meg. Az idei évre becsült globális növekedést 2,2 százalékra mérsékelte, a korábbi 2,4 százalékról. A jövő évre szóló előrejelzését 3,6 százalékról 3,5 százalékra szállította le. Pesszimista húrokat pengetett Abby Cohen, a Goldman Sachs eddig bizakodásáról ismert szakembere. Cohen az S & P év végi értékét a korábban becsült 1550 pontról 1500-ra vitte le. A több mint háromszázalékos leszállítás ellenére még mindig majdnem harmincszázalékos átlagos áremelkedés szükséges a jóslat teljesüléséhez. A szakértő a Dow Jonest december végére 12 500 pontra várja, ami a kosárban lévő papírok 21 százalékos drágulása esetén teljesülhet.
A pesti tőzsde hangulatára tegnap szintén az amerikai kamatdöntést megelőző várakozás nyomta rá a bélyegét. Délután négyig mindössze 1,5 milliárd forintos részvényforgalmat bonyolítottak a brókerek az azonnali piacon, s ezt az utolsó fél órában megduplázták. Az 1,1 százalékkal dráguló Matáv volt a leglikvidebb, s jelentős szerepe volt a BUX zuhanásának fékezésében. A magyar telefonpapír drágulása különösen azért figyelemre méltó, mert eközben szakmai tulajdonosa, a Deutsche Telecom folytatta tőzsdei vesszőfutását (lásd külön cikkünk). A tőzsdeindex újabb mélypontra jutásában oszlopos szerepe volt viszont a Molnak. Egyes megfigyelők szerint a befektetők a kilátásba helyezett zártkörű tőkeemelés miatti részvényhígulástól tartanak, ez azonban valószínűleg csak a napközben kialakult 1,5 százalékos áresést idézte elő. A zárószakaszban bekövetkezett további 1,1 százalékért valószínűleg az a másik hír a „felelős”, amely szerint az OMV érdeklődik a görög Hellenic Petroleum privatizációja iránt. Júniusban a Mol is közölte, hogy tanulmányozza a görög céget akvizíciós célból. A tegnapi kereskedésben 1,1 százalékkal lett olcsóbb az OTP, míg a Richter fél százalékkal drágult.
A lakhatási válságra hivatkozva árusítaná ki az üres telkeit a főváros
