MiG-botrány: az MSZP már felejtene

Több mint két hónap telt el azóta, hogy a Magyar Nemzet június 18-án egész oldalas tényfeltáró cikket közölt a MiG–29-es vadászrepülők tervezett, ám később lefújt modernizációját körülvevő korrupciós törekvésekről és személyi öszszefonódásokról. Az írás megjelenését követő napokat – néhány feltűnést kerülő nyilatkozatot leszámítva – az elhallgatás jellemezte, majd bő két hete, augusztus 8-án meglepő hírrel állt elő a Stop! című internetes újság, amely nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva immár tényként közölte: a HM egyik magas rangú vezetője több tízmillió forint kenőpénzt vett át a terv támogatásáért. Bár a lap nem tudatta, kiről van szó, a tisztviselő személyét olyan részletesen körülírta, hogy már az aznapi elektronikus híradások is megnevezték Homoki Jánost, a tárca politikai államtitkárát. Nem ez volt az egyetlen tévedés, amely az év egyik legnagyobb botrányává dagadó visszaélésről napvilágot látott, hiszen az utóbbi hetekben egymást követték a legkülönfélébb találgatások. Lapunk ugyanakkor folytatta a kutakodást, az ügy újabb részleteire derítve fényt. Mai írásunkkal a MiG-ügyben kirobbanó nyilatkozatháború és a valós események közötti öszszefüggésekre igyezekszünk rávilágítani, felelevenítve a júniusi riport tartalmát is.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) képviseletében tavaly július 3-án írt alá szándéknyilatkozatot az orosz–német MAPS-szal (MiG Aircraft Product Support GmbH) Bese Ferenc, a HM beszerzési hivatalának vezetője, de az okiratot Szabó János honvédelmi miniszter is ellenjegyezte. A megállapodás a Magyar Honvédség flottájából tizennégy MiG–29-es vadászgép modernizációjáról, azaz felújításáról és NATO-normák szerinti átalakításáról szólt. A megközelítőleg húszmilliárd forintos feladatra az egykori NDK MiG-jeinek korszerűsítésében tapasztalatot szerzett német hadiipari konszern, a DaimlerChrysler Aerospace (DASA) és a beépítendő orosz repülőgép-alkatrészekre garanciát adó MiG MAPO közös vállalkozásaként létrehozott MAPS-ot pályáztatás nélkül választották ki. A teljes körű modernizáció során az élettartam-hosszabbítás és a felújítás mellett digitális eszközöket, például idegenbarát felismerő rendszert szereltek volna a MiG-ekbe. Ezt követően NATO-bevetéseken is részt vehettek volna az orosz gyártmányú repülők.
Az Orbán Viktor miniszterelnök távollétében aláírt szándéknyilatkozatot hosszas üzleti és diplomáciai lobbimunka előzte meg. Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere, a kormányváltás óta pedig a DaimlerChrysler AG budapesti irodájának vezetője saját elmondása szerint azt a feladatot kapta a DASA-tól, hogy „felső szinten építsen kapcsolatokat” a húszmilliárdos beruházás megvalósulása céljából. Ennek megfelelően a honvédelmi miniszter mellett tárgyalóasztalhoz ült a pénzügyi, a külügyi, a belügyi és a gazdasági tárca vezetőjével is, nem csekély sikert érve el: a modernizációról már 1999 áprilisában együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Stuttgartban Chikán Attila volt gazdasági miniszter és Klaus Mangold, a DaimlerChrysler igazgatósági tagja. Fazakas Szabolcs pártelkötelezettségét jól jelzi, hogy – amint a felvételeken is látható – az első széksorban tapsolta végig az MSZP legutóbbi kongresszusát.
A modernizációs beruházásról folytatott tárgyalásokon a DaimlerChrysler Aerospace megbízásából tolmácsként és tanácsadóként vett részt a több szocialista politikus egybehangzó állítása szerint Kovács László pártelnökkel sokáig bizalmas viszonyt ápoló Ábri Judit. Ábri lapunknak korábban úgy állította be az MSZP mellett elvállalt feladatát, hogy „ő a párt felső vezetésének médiaszereplési tanácsadója. Csupán azért tölt több időt Kováccsal, mert a pártelnök sokat szerepel a médiában”.
A kör egyes szocialista politikusok nyilatkozatainak vizsgálatával zárható be: júliusban Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, korábban pedig Kovács László és Juhász Zoltán, a parlament honvédelmi bizottságának MSZP-s alelnöke sajtónyilatkozatokban az orosz gépek felújításáért és középtávú megtartásáért szállt síkra.
A Magyar Szocialista Párt ma már szabadulna a MiG-ügybeli érintettségétől: az MSZP sajtóirodája egy tegnap kiadott közleményben úgy fogalmazott, hogy „a valóság szerint Ábri Judit külső szakértőként, a párt médiafigyelő csoportjának tagjaként dolgozik. Az MSZP határozottan visszautasít minden olyan törekvést, amely a kormányoldalt érintő korrupciós gyanúba közvetve megpróbálja belekeverni a pártot”. A sajtóiroda állítását azonban Ábri Judit lapunknak tett állításai mellett a pártelnök is jó előre „megcáfolta”. Kovács László június 18-án ugyanis még elismerte: Ábri Judit az ő és az MSZP PR-tanácsadója.
E kisebb kommunikációs bakinál azonban súlyosabb politikai következményeket jelenthet az, hogy a húszmilliárdos beruházásra vállalkozó németek MSZP közeli hazai helytartói tavaly különös egyezkedésbe kezdtek a honvédelmi tárca mögött szervezkedő kisgazda pénzemberekkel. A MiG-modernizáció előkészítésében így – más résztvevők egybehangzó állítása alapján – kulcsszerepet játszott Kelemen László, a Magyar Nemzeti Bank Rt. felügyelőbizottságának elnöke, aki Pákh Imre, illetve Simon László mellett Torgyán József bizalmas tanácsadói közé tartozott. Kelemen – aki „rendkívül ügyesen mindig a háttérből szervezkedett” – felvetésünkre indulatosan cáfolta, hogy gyakori látogatója a HM-nek. Szabó János honvédelmi miniszter ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy néhány alkalommal nála is megfordult Kelemen László, hozzátéve: „az persze lehetséges, hogy a minisztériumban másnál többször is járt”. A tárca vezetője egyébként az elmaradt modernizációt boncolgató kérdéseinkre tényfeltáró riportunk készítésekor mindössze annyit válaszolt, hogy nem kellene ezzel most foglalkozni. Véleménye időközben annyiban módosult, hogy „ez nem ügy”. Fazakas Szabolcs saját bevallása szerint csupán egy közös ismerősön keresztül állt kapcsolatban Kelemennel. Mint mondta: „a MiG-kérdés kapcsán nem tárgyaltam pártképviselőkkel”. Tudomásunk szerint azonban a vadászgépek NATO-normák szerinti átalakítása kapcsán többször egyeztetett Kelemen és Fazakas. Mi több, éppen a beruházás anyagi vonzatairól volt szó kettőjük között. Ezt Kelemen is cáfolta: „Fazakassal csak társasági kapcsolatban álltam, az ügyről semmit nem tudok” – állította.
Júniusi riportunk megjelenése előtt Fazakas Szabolcs, Ábri Judit és Kelemen László egyaránt elképzelhetetlennek nevezték lapunknak, hogy a modernizációs szerződésekkel egy időben milliárdos korrupciós pénzmozgások indultak volna a háttérben.
Lapunk az ügy szinte összes résztvevőjével – mára több mint húsz személlyel – háttérbeszélgetéseket folytatott, ezek nagy részéről magnófelvétel készült, illetve tekintélyes mennyiségű dokumentum gyűlt össze. Ilyen módszerrel sikerült megbizonyosodnunk azoknak a meglepően magas összegeknek a létezéséről is, amelyek a szándéknyilatkozat aláírásával és a végleges szerződés előkészítésével egy időben keltek vándorútra. Információink szerint a német–orosz vállalkozás forrásaiból nyolcmillió eurót – megközelítőleg kétmilliárd forintot – helyeztek letétbe. Az összeget a végleges szerződés aláírásával egy időben szabadították volna fel, arról a résztvevőknek csak sejtéseik vannak, hogy a szándéknyilatkozatban és a szerződéstervezetben nem szereplő eurómilliókat mire fordították volna. Ezt egészíti ki az a mai címoldalunkon szereplő hír, miszerint a honvédelmi tárca és a MAPS előzetes megállapodásával egy időben egymillió dollárt már át is utaltak, ugyancsak szerződésen kívül, tisztázatlan céllal.
E két pénzmozgástól elválasztható az a háromszor tizenötmillió forint, amelyet tudomásunk szerint három, az FKGP vezetéséhez korábban szorosan kötődő személy adott át – a németországi források megnyitása előtt – a Honvédelmi Minisztérium egyik felső vezetőjének. A negyvenötmillió forint kézbe juttatását mások mellett a felajánlók egyike is elismerte lapunknak, tekintettel arra, hogy „nem vonhatók felelősségre semmiért, hiszen végül a MiG-átalakításból nem lett semmi”.
Nem sokkal a kenőpénzek útnak indítása után a vaskos, végleges – már parafált, azaz oldalanként láttamozott – szerződés Szabó János honvédelmi miniszter elé került. Ám a balatoni HM-üdülőben időző tárcavezető – állítása szerint – nem írta alá a dokumentumot.
A kormány nemzetbiztonsági kabinetje az utolsó pillanatban ugyanis saját hatáskörébe vonta a vadászgépek jövőjéről szóló döntés jogát, és félretette a modernizációs tervet. Ebben a nemzetbiztonsági szempontok és az ügylet körül feltűnő szocialista párti kötődésű személyek mellett szerepet játszott az is, hogy a szerződésben szereplő húszmilliárd forintos ellentételezést egyes katonai szakértők eltúlzottnak találták.
Fazakas Szabolcs meggyőződése ugyanakkor az, hogy „egyértelműen az amerikai lobbi akadályozta meg a MiG-projekt végrehajtását, hiszen a kormányzat még 1998-ban úgy döntött: nem vesz új gépeket”. Úgy vélte: Peter Tufo volt amerikai nagykövet a szándéknyilatkozat aláírása utáni héten alaptalan támadást indított a MiG-rekonstrukció ellen.
A júniusi cikkünk megjelenéséig még homályban maradó, ám az egykor összetartó kisgazda körök széthúzásának köszönhetően mindinkább kiszivárgó, összeférhetetlenséggel és korrupcióval tűzdelt MiG-ügy azonban nem zárult le tavaly augusztusban.
A hoppon maradt konzorcium tudomásunk szerint milliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba, így a honvédelmi tárca igyekezett elsimítani az ellentéteket. E törekvések összhangjában idén április 17-én ismét tárgyalóasztalhoz ült a MAPS delegációja a HM beszerzési hivatalának munkatársaival és szakértőivel.
Kecskeméten, a honvédség Szentgyörgyvölgyi Dezső Repülőbázisán a vadászgépek húszmilliárdos modernizációja helyett a repülők mindössze néhány milliárd forintból megvalósítható felújítása került terítékre.
Az egyeztetésen Volker Paltzo MAPS-vezérigazgató kíséretében – több jelenlévő megdöbbenését váltva ki – megjelent Ábri Judit is. Tudomásunk szerint a mintegy fájdalomdíjként felajánlott megbízást a nagyberuházáshoz hasonlóan – vélhetően a korrupciós botrány kirobbanása miatt – nemrég lefújták.

1997. január 31. – Budapesten Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint Robert Trice, a texasi Lockheed Martin Corporation elnökhelyettese hosszú távú ipari együttműködés előkészítéséről szóló jegyzőkönyvet írt alá.
1997. április 7. – Keleti György honvédelmi miniszter Budapesten bejelentette: az év vége előtt nem várható a honvédségi vadászgéptender kiírása.
1999. április 21. – Stuttgartban együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Chikán Attila gazdasági miniszter és Klaus Mangold, a DaimlerChrysler AG igazgatósági tagja. Az óriásvállalat elsősorban a magyar hadsereg korszerűsítésében kíván részt venni a MiG–29-es repülőgépek NATO-szabványoknak megfelelő felújításával.
2000. július 3. – A Honvédelmi Minisztérium és a német DaimlerChrysler Aerospace (DASA) cég szándéknyilatkozatot írt alá a magyar haderő kötelékében lévő 27 MiG–29-es vadászrepülőgép közül 14 korszerűsítéséről, amit a DASA az orosz MiG-gyárral végezne.
2000. július 7. – Peter Tufo, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Taszáron kijelentette: Magyarország hibát követne el, ha meglévő MiG–29-eseit tartaná meg, ezek a gépek ugyanis nem felelnek meg a NATO követelményeinek sem.
2000. július 11. – Szabó János honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott: a közvéleményt csak akkor kívánja majd tájékoztatni a repülőgép-felújítás ügyéről, ha abban konkrét döntés születik. Megerősítette, hogy a szándéknyilatkozat aláírásával csaknem egy időben amerikai jelzés érkezett más típusú, használt repülőgépek átadásáról. Véleménye szerint az aláírt dokumentum nem szerződés, és nem jár jogi kötelmekkel.
2000. július 12. – Borókai Gábor kormányszóvivő cáfolta azt a sajtójelentést, amely szerint az amerikai F–16-os harci gépeket gyártó Lockheed Martin cég képviselői megkeresték Orbán Viktor kormányfőt.
2000. július 27. – James O. Ellis, a NATO Budapesten tartózkodó dél-európai parancsnoka nyilatkozatában utalt arra, hogy a NATO nem zárkózik el a felújított MiG–29-esektől.
2000. szeptember 26. – A kormány, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, a HM és a Magyar Honvédség vezetői és szakértői zárt szakmai bemutatón tekintették meg a német légierő két, átalakított MiG–29-es vadászrepülőgépét a kecskeméti repülőtéren.
2000. december 13. – Szabó János honvédelmi miniszter ismertette a minisztérium elképzeléseit a MiG–29-es vadászrepülőgépek korszerűsítésére: az egyik variáció 14 gép modernizációjára vonatkozik húszmilliárd forint értékben, a másik változat szerint pedig ötmilliárd forintot szánnának ugyanennyi gép felújítására, ez azonban csak a legszükségesebb rekonstrukciókat foglalná magában.
2001. február 8. – Használt F–16-os vadászrepülőgépek beszerzését javasolta a nemzetbiztonsági kabinet. A MiG–29-esek még három évig lesznek hadrendben, helyüket a felújított F–16-osok 2004 közepétől-végétől veszik át. 24 darab F–16-os repülőgép bérlésének költsége körülbelül 160 milliárd forintot tesz ki.
2001. február 13. – A HM-hez megérkezett a 24 Gripen típusú vadászrepülőgép kölcsönadásáról szóló svéd ajánlat. (Az amerikai, illetve a svéd javaslat összehasonlítását a HM már elvégezte, ám a nemzetbiztonsági kabinet eddig még nem foglalt állást az ügyben.)
2001. június 18. – A Magyar Nemzet tényfeltáró cikket közölt a MiG-modernizáció hátterében feltűnő korrupciógyanús összefonódásról szocialista és kisgazda kötődésű résztvevőkkel.
2001. június 19. – Kovács László szocialista pártelnök közölte: nem összeférhetetlen, hogy az MSZP vezetőinek a média-tanácsadója egyben a vadászgépek modernizációjára pályázó cégnél is tanácsadóként dolgozik. Az MSZP politikusai és Szabó János honvédelmi miniszter egyaránt úgy vélik: nincs ügy.
2001. július 30. – Használt török F–16-os vadászgépek bérlésére kapott ajánlatot a kormány.
2001. augusztus. 8. – A Stop! című internetes újság nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva közölte: megvesztegették a HM egyik magas beosztású vezetőjét. A lap egyértelműen Homoki Jánost, a tárca politikai államtitkárát hozta hírbe. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár a hírre reagálva elmondta: a Nemzetbiztonsági Hivatalnak jelen pillanatban nincsenek olyan információi, amelyek teljes egészében alátámasztanák az értesülést.
2001. augusztus 10. – A Magyar Nemzet arról tájékoztatott, hogy nem Homoki János volt az, aki kenőpénzt fogadott el. El