NATO-párti szerbek

Ha a jugoszláv polgárok közvetlenül döntenének országuk csatlakozásáról a NATO-hoz, a viszonylagos többség – csaknem negyven százalék – igennel voksolna.

Mindössze két évvel a légicsapások után már alig van nyoma a radikális NATO-ellenes hangulatnak. Igaz, 35 százalék még mindig ellenzi a csatlakozást – tehát a megosztottság ebben a kérdésben is nagy. A Politika című napilap által közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 25 százaléka tanácstalan, ez utóbbi csoport azonban valószínűleg hamarosan a csatlakozni vágyók táborát erősíti. A NATO-pártiak közül sokan vélik úgy, hogy már tíz évvel ezelőtt be kellett volna kéredzkedni a szövetségbe, akkor elkerülhető lett volna a háború, következésképpen az ország nem ott tartana, ahol most.

A közvélemény-kutatásnak feltehetőleg azért volt éppen a NATO-csatlakozás a témája, mert a jugoszláv médiumok már napok óta a katonai szövetségnek az egyes jugoszláv támaszpontok és más katonai létesítmények igénybevételére vonatkozó kérelmével foglalkoznak. Hivatalosan továbbra is cáfolják (mind erőtlenebbül), hogy a támaszpontok bérlése a jugoszláv– amerikai tárgyalások témája lett volna. Újabban az újvidéki és a nisi katonai bázisok használata is szóba került, egyelőre ismét csak a sajtóban. Itt húzódna az utánpótlási vonal, amelyen állítólag naponta mintegy nyolcvan kamion vonulna le dél felé.

Nyugati sajtóinformációk a NATO érdeklődését a macedóniai feszültség fokozódásával – általában a balkáni bizonytalansággal – magyarázzák.

Értesülések szerint Belgrád nem zárkózik el a katonai létesítmények bérbeadásától, igaz, a hadsereg vezetése egy cseppet sem lelkesedik, hogy a nemrégiben még ellenségnek kikiáltott NATO most szövetségessé váljon. A politikusok viszont tárgyalnak. Ők vetették fel, ami ellen a hadvezetésnek sem lehet semmi kifogása, hogy a nemzetközi közösség tegye lehetővé a rendőri és katonai erők részleges visszatérését Koszovó északi – többségében szerbek lakta – részeibe. Ám ezt a hatalmak nem szívesen fogadnák el, ugyanis még mindig roppant veszélyesnek tartják.

Zoran Djindjics szerb kormányfő közben Amerikába utazott, hogy találkozzon a Microsoft vezetőivel. A politikus az Amerika Hangja rádiónak kijelentette, hogy látogatásának célja a céget Szerbiába hozni, s „minden megoldás érdekli”.