Prága terhes öröksége

Végérvényesen szembe kell nézni a Benes-dekrétumokkal, erősödik a cseh nemzetben a felismerés – véli a Lidové Novémynak adott nyilatkozatában Bernd Posselt, az Európa Parlament képviselője, a szudétanémet honfitársi szövetség elnöke. Szerinte a csehek érdeke, hogy megszabaduljanak a jogfosztáson alapuló rendelkezésektől. Meggyőződése, hogy a cseh nemzet a legjobb úton halad, hogy maga mögött tudja a múltnak ezt a terhes örökségét. Mint elmondta: örömmel tölti el, hogy az utóbbi évtizedben Csehországban fokozatosan visszaszorul a szudétanémetektől való félelem. Ebből a szempontból az egykori Szudétaföldön az ott élők és a szudétanémetek közti eszmecserének köszönhetően jobb a légkör, mint Csehország más területein. Posselt Csehország EU-csatlakozásával kapcsolatban a koppenhágai kritériumok maradéktalan teljesítésére hívta fel a figyelmet, arra, hogy e követelményekkel nem férhetnek össze a Benes-dekrétumok.

A cseh lapok részletesen ismertetik a német kormánynak egy CDU–CSU-képviselő – a szudétanémetek kitelepítésével kapcsolatos – interpellációjához közzétett állásfoglalását. Ebben az áll, hogy a német kabinet a németek kitelepítését Csehországból, és vagyonuk elkobzását a nemzetközi joggal ellentétes lépésnek minősíti, de ugyanakkor tiszteletben tartja az eltérő cseh jogi értelmezést. Berlin támogatja Csehország uniós csatlakozását, ez a szudétanémetek érdeke is. A csatlakozással Prága átveszi annak jogrendjét és gazdasági rendszerét, tehát néhány átmeneti intézkedéstől eltekintve a csatlakozás után minden német állampolgárnak lehetősége nyílik Csehországban letelepedni, vállalatot alapítani s ennek érdekében földhöz jutni.

A múlt héten a német külügyminiszter ismételten elutasította, hogy Csehország EU-csatlakozását a Benes-dekrétumok érvénytelenítésétől tegyék függővé. Fischer azzal érvelt: az ilyen követelések azt vonnák maguk után, hogy Csehország a németeknek további, a múltban gyökerező kiegyenlítetlen számlákat nyújtanának be.



Úgy tűnik, az egykori csehszlovák kommunista titkosrendőrség levéltárainak megnyitására irányuló kísérletek meghiúsulnak. A cseh hírszerző szolgálatok illetékesei ezt akkor közölték a szenátus alkotmányjogi bizottságával, amikor az már az utolsó simításokat végezte a kommunista titkosszolgálatok levéltárainak megnyitását lehetővé tevő törvényjavaslaton. Amíg az érvényes jogszabályok szerint 1996-tól minden cseh állampolgárnak joga van megismerni a titkosrendőrség által róla vezetett aktákat, az ODS (Polgári Demokrata Párt) szenátorai által kidolgozott javaslat szerint az aktákba minden cseh állampolgár és a külföldiek is betekinthettek volna. A cseh hírszerző szolgálatok szerint az aktákba való általános betekintést a megszűnt cseh–szlovák államszövetség vagyona felosztásáról szóló tavalyelőtti cseh–szlovák egyezmény akadályozza.

Ez nem teszi lehetővé az egykori közös titkosszolgálatok iratainak szétosztását. Ez egyedül Szlovákia beleegyezésével történhetne, ám a cseh hírszerzők és politikusok szerint Pozsonynak nem érdeke a volt titkosrendőrség dokumentumainak titoktalanítása.