Roma konferencia Győrben

A cigányság felzárkóztatásának lehetőségeiről tartott megbeszélést szombaton Győrben a Győr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége, és a Lungo Drom dél-dunántúli, a Veszprém, a Fejér és a Komárom-Esztergom Megyei Érdekvédelmi és Polgári Szövetsége. A regionális konferencián elhangzott: mind önkormányzati, mind kormányzati szinten többet kell tenni a hazai cigányság integrációjáért.

Nehéz helyzetbe jutott a cigányság napjainkban, ez főleg a csoportra jellemző alacsony iskolai képzettségi szint és a munka világából való kikerülés miatt alakult ki – jelentette ki Pádár László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének vezetője. – A romák többé nem hajlandók „aprópénzekért eladni magukat senkinek”, és ezentúl maguk közül szeretnék megválasztani azokat a politikusokat, akik hitelesen tudják képviselni érdekeiket – jelentette ki. A megyei cigány lakosság egészségügyi helyzetét ismertetve elmondta: a romák átlagéletkora 10-15 évvel rövidebb, mint a többségi társadalom tagjaié. Nemcsak a romáknak, hanem az államnak is érdeke kellene hogy legyen a probléma megoldása – tette hozzá. A foglalkoztatási diszkriminációt illetően közölte: amíg az állam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, nem teremti meg a feltételeket, ne is követelje, hogy a romák munkába álljanak.
– A magyarországi cigányság nem lesz passzív a jövő évi választásokon, ezért, ha lesz egy olyan párt, amely hajlandó zászlajára tűzni a magyarországi romák kedvezőtlen helyzetének a megoldását, akkor erkölcsi kötelességünk lesz arra szavazni – jelentette ki Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Lungo Drom elnöke. Hozzátette: amenynyiben nem lesz ilyen politikai párt, úgy arra az esetre is vannak különböző terveik. Farkas emlékeztetett: a középtávú felzárkóztató program úgy indulhatott el, és úgy lett sikeresebb, hogy a különféle teendőket az OCÖ javaslatai alapján az illetékes minisztériumok szerint csoportosították. – Felejtsük el végre a különböző programok kapcsán a pénzügyi számháborúkat, legyünk reálisak – tette hozzá. Az elnök szerint ahhoz, hogy mindenki meg tudjon győződni a roma programokra szánt pénzek felhasználásának helyességéről és célba jutásáról, ki kell építeni egy monitoring rendszert. – Szükség van a kontrollra és a kommunikációra a többségi társadalom és a cigányság között – szögezte le. A találkozón jelen lévők – a megyei közgyűlés képviselői, a régió munkaügyi központjának munkatársai, valamint számos roma szerveződés vezetője és tagjai – az együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet.