Romániában az állam uralja az erdőterületeket

Románia 6,3 millió hektárnyi erdőterületének mindössze öt-hat százaléka van magántulajdonban, annak ellenére, hogy legalább hárommillió hektárt kellett volna már visszaadni az egykori tulajdonosoknak. A kormányzó Szociáldemokrata Párt pedig nemrég úgy módosította a föld- és erdő-visszaszolgáltatásról szóló törvényt, hogy az a visszaállamosítás lehetőségét is magában rejti.Az erdők visszaszolgáltatására első ízben 1991-ben született törvény, amely mindössze egy-egy hektár magántulajdonba jutattását engedélyezte, így az erdők öt százaléka került ki az állam kezéből. A tavalyi esztendő elején elfogadott jogszabály ennél sokkal kedvezőbb volt, s amennyiben betartották volna a törvény szövegét, a keleti szomszédunknál található erdők fele már magánkézben lenne. A jogszabály alkalmazása helyett azonban a tavaly hatalomra jutott Szociáldemokrata Párt (PSD) – Iliescu egykori formációja – féléves halogatás után olyan sürgősségi kormányrendelettel módosította az úgynevezett Lupu-törvényt, amely az újraállamosításra való törekvést is magába foglalja.A kormányrendelet elfogadását megelőzően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkacsoportja fél éven át tárgyalt a PSD-vel, így sikerült néhány pozitív elemet is beépíteni a módosításba. Mindenképpen előrelépésként könyvelhető el, hogy a történelmi magyar egyházak kérésére a szövetség elérte, hogy a püspökségek, esperességek, parókiák, kolostorok és rendek harminc hektárig visszakaphassák egykoron államosított erdejeiket – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselő.A közbirtokossági erdők viszszaszolgáltatására vonatkozóan már korántsem ilyen reményteljes a helyzet. A rendelet értelmében a közbirtokossági tagok maximum húsz hektár erdőt kaphatnak viszsza, magánszemélyként ugyanakkor újabb tíz hektár területet igényelhetnek. Egykori közbirtokossági erdőjüket csak azok a román állampolgárok kérhetik vissza, akiknek állandó romániai lakhelyük van. Tamás Sándor szerint ez hátrányos megkötés, hiszen Kovászna megyében több mint 1500 hektárt igényeltek vissza olyan állampolgárok, akik külföldön laknak. Persze az sem világos – tette hozzá a honatya –, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amelyek tulajdonjogát az eredeti törvény értelmében már megítélték a külföldön élő román állampolgároknak? A sürgősségi kormányrendelet törölte a törvénynek azt a passzusát is, amelyet éppen Tamás Sándor javasolt annak idején, s amelynek értelmében a közbirtokosságok az erdő mellett a szántót, a legelőt és a kaszálót is visszakapták volna. Az állattenyésztők számára ez komoly gondot jelent, Kovászna megyében például 45-50 ezer hektár kaszálóról lenne szó. A kormányrendelet ugyanakkor kizárja a végrendelettel való örökösödési jogot, tehát közbirtokossági erdő tulajdonlása csak a törvényes örökös esetében áll fenn. Tamás úgy véli, ez a változtatás azt jelenti, hogy középtávon újra akarják államosítani a közbirtokossági erdőt, ugyanis: ha egy közbirtokossági tag törvényes örökös nélkül hal meg, akkor az ő része az államot illeti meg. Az állam feloszlathatja a közbirtokosságot, ha szerinte az államellenes tevékenységet végez. A tulajdonlás joga ebben az esetben szintén az államra száll.A képviselő elmondta, hogy az erdők visszaszolgáltatása azért is fontos, mert a tulajdon csökkentené a munkanélküliséget. Véget érhetne az a lehetetlen helyzet is, hogy éppen a fa hazájában, Székelyföldön nincs fafeldolgozó üzem, mert az elmúlt években központi segédlettel csődbe jutatták ezeket, hogy olcsó áron, „lábon” adhassák el a fát, az ország más megyéiben feldolgozva pedig busás hasznot vágjanak zsebre.

---