Magyarország a tranzitországból a kábítószer-terjesztők célországa lehet. Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatója szerint ezért is fontos, hogy a testület a drogvisszaélések felderítéséhez megkapja a nyomozati jogkört. Lapunknak adott interjújában kifejtette: úgy véli, az álláspontok közeledésével erre van esély.A vám- és pénzügyőrség harmincötmilliárd forinttal túlteljesítette az első féléves bevételi előirányzatát. Minek köszönhető, hogy ilyen sikeres volt a felderítési munka?– A megújult jogszabályi környezet segítette rendészeti munkánkat, hiszen a vámtörvény II. a gyorsítások, az egyszerűsítések tekintetében – mint a vonalkód- rendszerű és az összevont vámkezelés – jelentős változásokat hozott. A jövedéki jogsértések kiszűréséhez új jogi eszközöket kapott a testület. Július 20-án lépett hatályba a visszaélés jövedékkel, a jövedéki orgazdaság, és a jövedéki visszaélés elősegítése új tényállás, ezekben a vám- és pénzügyőrség nyomozati hatáskört kapott. Újdonság, hogy a jövedéki jogsértésekhez használt gépjárműveket nemcsak büntetőeljárásban, hanem jövedéki igazgatási eljárásban is lefoglalhatja a vám- és pénzügyőrség. Ez jelentős szankció! A jövedéki jogsértések visszaszorítása érdekében az utasforgalomban is történtek korábban megszorítások. Részben a cigarettabehozatal mennyiségi korlátaira gondolok. Néhány éve ugyanis a „cigarettaturizmus” olyan méreteket öltött, hogy különbuszokat szerveztek a tranzakció lebonyolításához. A határ napi többszöri átlépésével „trafikmennyiségű” dohánytermékeket hoztak be. Klasszikus határ menti jövedelemszerzési forma volt, hogy a gépjárművek átalakított benzintartályában, vagy más, erre a célra kialakított üregben hozták át az üzemanyagot, s tettek szert jelentős haszonra az országok közötti árkülönbözetből. A hatósági válasz erre az volt: a gyári üzemanyagtartályban naponta egy alkalommal behozott üzemanyag nem vámköteles, ezen felül viszont a közterheket meg kell fizetni. Rendelkezünk megfelelő infrastruktúrával az ügyeskedők kiszűréséhez, ilyen a rendszámleolvasó videorendszer, amelynek segítségével megállapítható a határátlépések száma. A csempészek egy időben postai úton hozták be a cigarettát. A postatörvény módosítása lehetőséget teremtetett arra, hogy a gyanús csomagokat átvizsgálhassuk.– Mely bűncselekménytípusok növekedtek, és melyek esetében észlelhető csökkenés?– Az ismerté vált, felderített jogsértések tekintetében 4 százalékos növekedésről számolhatok be, az esetek száma 10 452-ről10 892-re emelkedett. Az elkövetési érték 28,17 milliárd forintról 24,05 milliárd forintra mérséklődött. Örvendetes, hogy a lefoglalt áruk értéke 5,77 milliárdról 6,41 milliárd forintra növekedett. Tizenkét százalékkal több csempészési eset vált ismertté, számuk 1453 volt a tavalyi 1299-cel szemben. A deviza-bűncselekmények száma 188-ról 310 növekedett, ez annak tudható be, hogy a cigarettát gyakran engedély nélkül vitték ki az országból. Az elmúlt év azonos időszakához képest csökkenés tapasztalható a vámorgazdaság cselekményben, amelyek száma 226-ról 186-ra, míg a magánokirat-hamisítás pedig százegyről hatvanötre mérséklődött.– Mely termékek csempészete okozza a legtöbb gondot?– Továbbra is a cigaretta, amely esetében jelentős mennyiségi növekedés tapasztalható. Tavaly az első fél évben 227 ezer karton cigarettát foglaltunk le, az idén már 585 ezer kartont, kétmilliárd forint értékben. Ezek kilencven százalékát a határon derítjük fel. A magyar vámigazgatás nyomozati szerveinek információi alapján ebben az évben 435 ezer karton cigarettát foglaltak le más uniós vámigazgatások. Elsősorban a brit, a német, az osztrák és a francia vámszervek. Az elmúlt időszakban jelentős volt a számítógépes viszszaélések száma is. Ezekben az ügyekben az összelkövetési érték meghaladja a nyolcmilliárd forintot, és öt személy van jelenleg is előzetes letartóztatásban. Sajnos tartósan számolnunk kell ezzel az üzletággal, a számítástechnika folyamatos és tartós fejlődése miatt.– A kamionosok sok esetben panaszkodnak elviselhetetlen várakozási időkről. A német vámigazgatás nemrég tiltakozott, s nemzetközileg lépett fel az önök lassú munkája miatt.– Sajátos a helyzetünk Európában, mivel hét, nem teljesen azonos gazdasági és társadalmi berendezkedésű országgal vagyunk szomszédosak. Mi nyilván azon vagyunk – és ezt a jogszabályaink is elősegítik –, hogy a bizalmi elvet szem előtt tartva, gyorsabb és biztonságosabb legyen a határellenőrzés. A román határszakaszon a jelentős várakozási idő miatt a németek már-már Magyarország uniós alkalmasságát kérdőjelezték meg. Meghívtuk a német sajtó képviselőit, és elvittük őket az általuk választott határátkelőkre, ahol betekintést nyerhettek a román vámosok munkájába is. Miután reális képet kaptak a probléma okáról, levélben elnézést kértek tőlünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a határon nemcsak a vámosok és határőrök tevékenykednek, hanem például az állat- és növényegészségügy mellett több más hatóság is. A határokon dolgozó kollégáimra jelentős teher nehezedik. Gondoljon csak bele, hogy hat hónap alatt 39 millió személy lépett át az országhatáron, s ebből 14 millióan az osztrák, míg 6,2 millióan a szlovák határon. A kamionforgalom szintén az osztrák határon volt a legnagyobb, ahol fél év alatt 982 ezer kamion haladt át, míg a második legforgalmasabb határátkelő a román volt, 399 ezer járművel. A zsúfolt átkelők helyzetének rendezése érdekében válságmegállapodást kötöttünk nemcsak az osztrák, hanem a román és az ukrán vámigazgatással is. A partnerek vállalták, hogy óránként és irányonként minimum huszonöt jármű áthaladását teszik lehetővé, amit sajnos nem mindig tartanak be. Meglepő, de a román sajtóban kritizáló írások jelentek meg rólunk. Később belátták, hogy a forgalom megrekedésének oka nem nálunk keresendő. Úgy gondolom, hogy a nagy várakozási időkkel sajnos a jövőt illetően is számolnunk kell. Mi azt szeretnénk, ha megoldódnának a gondok. Ezért még akkor is kezdeményezzük a gyors intézkedéseket, ha odaát van a probléma forrása. Egy-két órás várakozás esetében a régióparancsnok azonnal intézkedik, míg az ezt időben meghaladó esetekben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága lép fel. Hegyeshalomnál nem ritka csúcsidőszakban, hogy napi 3000 kamion vámkezelését kell megoldaniuk kollégáimnak. Természetesen nálunk is vannak még hibák, de a fuvarozószervezetekkel együttműködve próbálunk meg ezeken úrrá lenni. Épp a napokban tettünk közzé az interneten egy szolgáltatást, amely minden határátkelőről pontos információt ad a várakozási időkről és szolgáltatásokról.– A vonalkódos rendszer bevezetéséről önök számos esetben pozitívan nyilatkoztak. Mikor lesz ebből már valami, s nem csak a retorika szintjén mozgó ígéret?– A vonalkódos vámokmány leolvasására hivatott eszközökre nagy szükségünk lenne. A berendezések 10-15 százalékos idő- és munkaerő-megtakarítást eredményeznének. Az árukra, illetve a vámokmányokra az ügyfeleknek kellene elhelyezniük a vonalkódos, öntapadós matricát. Ebben a rendszerben a pénzügyőröknek nem kellene a számítógépbe rögzíteni az áru, illetve a vámokmány adatait. A fejlesztés értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Bízom benne, hogy a rendszer 2003-ban már segíteni fogja munkánkat.– Ezenkívül milyen fejlesztéseket terveznek a jövőben?– Nemrég nyílt közbeszerzési tendert írtunk ki kamionröntgen beszállítására és üzembe helyezésére. A mozgó, röntgen- vagy gamma-sugaras vizsgálórendszereket járművekbe telepítenék, amelyek az ország bármely pontján bevethetők lennének. A biztonságossága mellett a rendszer jelentősen gyorsítaná a határellenőrzést is, hiszen a jelenlegi többórás vámvizsgálat idejét néhány percre csökkentené. Egy berendezés ára közel hatszázmillió forint, ami körülbelül hat hónap alatt behozza az árát. A projekt megvalósulását az Európai Unió is támogatja. Szeretnénk a határainkra további sugárkapukat felszerelni, amelyek megakadályoznák, hogy hazánkba olyan veszélyes anyagokat szállítsanak, amelyek károsak az élő szervezetekre. A forgalom gyorsítását segítik azok a határfejlesztési projektek is, amelyek során költségvetési és uniós pénzek felhasználásával növeljük a forgalmi sávok számát, fejlesztjük a határátkelőhelyek infrastruktúráját. Röszkén és Letenyén új nemzetközi teherforgalmi átkelők építését fejezzük be még az idén. Záhonyban, Ártándon és Gyulán megkezdődik a személyforgalmi átkelők fejlesztése, és még folytathatnám a sort.– A kormány januárban elfogadta az uniós csatlakozásig szóló határátkelő-fejlesztési koncepciót. Mi a biztosíték arra, hogy nem lesznek „féloldalas” átkelők, hogy a határ másik oldalán is fejlesztik az infrastruktúrát?– A szomszédos országok hatóságaival megkezdtük a tárgyalásokat. Annak a veszélye, hogy csak mi javítunk az átkelők minőségén, szolgáltatási színvonalán, fennáll. Az ukrán határon van olyan átkelőnk, amelynek a fejlesztése azért maradt el, mert a határátkelő nemzetközi teherforgalomra történő átminősítéshez nem járult hozzá az ukrán fél. Azt mondták: a megnövekedett kamionforgalom miatt a környező településeknek olyan nagy terhet kellene elviselni, amit nem tudnak vállalni, s a megoldás egy elkerülőút megépítése lenne. Erre viszont nincs pénzük. Véleményem szerint az Európai Unió szellemiségétől nem áll távol az, hogy az ilyen fejlesztésekre is juttassanak pénzeket. Mindezek mellett arra is nyílhat lehetőség, hogy egyes határállomásainkon a szomszédos ország vámszervével közösen, egypontos, közös ellenőrzést végezzünk.– Az állampolgárok perrel élhetnek, ha úgy érzik, jogsérelem éri őket. Mennyire gyakori ez?– Az első fél évben mintegy 360 peres ügy fejeződött be, amelyből 300 esetben jogerősen mi kerültünk ki győztesként. A perérték meghaladta a kétmilliárd forintot. Pernyertességünk aránya évek óta kiemelkedő,80-85 százalék a megnyert ügyek esetében.– Mi a helyzet a személyi állományon belüli korrupcióval?– Büntetőeljárás 17 ügyben, 33 pénzügyőr ellen indult. Ezek közül 10 esetben 24 pénzügyőr ellen korrupciós jellegű vagy szolgálattal összefüggő visszaélés miatt. A megtévedt pénzügyőrök többsége 25–35 év közötti, és tiszthelyettesi rendfokozatban szolgál, nagy többségük 1–5 évig terjedő szolgálati viszonnyal rendelkezik. A korrupciós esetek kétharmad része a vámhivata-lokban történt, az ügyek közel 70 százalékát a VPOP biztonsági szolgálata derítette fel. Véleményem szerint azonban már egy ügy is sok. Úgy gondolom, az elmúlt évek adataival összehasonlítva pozitív változásokat érzékelhetünk. Munkatársainkat sokszor környékezik meg, de örömmel mondom, hogy milliós vesztegetési pénzeknek álltak ellen kollégáim, s leleplezték a vesztegetőket.– Igaz az, hogy a nagy fuvarozócégek támogatják az önök munkáját?– Igen, igaz. Együttműködnek velünk, hogy az állományukban dolgozó, esetlegesen csempészéssel is foglalkozó gépkocsivezetőket leleplezzük. Ugyanis más országok gyakorlatához hasonlóan, a magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy a csempészjárművet lefoglalhassuk, elkobozhassuk. A cégeknek jelentős veszteséget okozhat az, hogy akár ki is tilthatják őket a nemzetközi fuvarozásból. Mindezek mellett a vállalat komoly vizsgálat alá kerül, hiszen ha például egy magyar sofőr megbukik az angliai Dovernál, a kinti vizsgálattal párhuzamosan mi is górcső alá vesszük a magyar céget. Ezért nem ritka, hogy a társaságok GPS-t, azaz helymeghatározót szerelnek fel járműveikre, s amennyiben a kamion az útvonalon be nem tervezett helyen és ideig áll, azt jelzik nekünk. Magyarországon azonnal a helyszínre küldünk egy járőrkocsit, míg a határokon túl, a partner vámigazgatás jár el információnk alapján. Egyébként egy új század felállításával megvalósult régi vágyunk, a 24 órás mobilellenőrzés lehetősége. Regisztrációs rendszerünk pedig azt is lehetővé teszi, hogy az országban bárhol a járőrautóban egy laptop segítségével munkatársaink azonnal információkhoz juthassanak a vámregisztrációs rendszerünkből.– Önök régóta azt szorgalmazzák, hogy nyomozati jogkört kapjanak a kábítószer-felderítési ügyekben. Megvalósulhat-e ez?– A kábítószerügyi tárcaközi bizottság nemrég ezt a kérdést megtárgyalta. Nem titok, hogy a Belügyminisztérium elutasító álláspontot foglalt el, ez idáig nem támogatták, hogy nyomozati jogkört kapjunk. Az érvek és az ellenérvek alapján a bizottság úgy döntött, hogy azt a drogkínálat csökkentésével foglalkozó albizottság elé terjeszti. Ezt követően a javaslatot eljuttatják a kormányhoz is. Bizton állíthatom, hogy az ország soha nem látott kábítószer-bűnözési és -fogyasztási hullám előtt áll, ezért nem az egymás elleni csatározással kellene foglalkoznunk. A huszonnegyedik órában vagyunk, amikor van még eszköz és lehetőség megakadályozni, hogy Magyarország ne legyen kábítószer-kereskedők, -futárok, és ami a legszomorúbb, a fogyasztók Mekkája. Az olyan országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok és néhány nyugat-európai állam, ahol jelentős a kábítószer-fogyasztás, azt mondják: a megelőzés olcsóbb, mint a helyzet utólagos kezelése. A kormány e témakörben képviselt programja jól határozza meg azokat az irányokat, amelyek megakadályozhatják a szerek terjedését, terjesztését. Bízom abban, hogy a végrehajtás során a szakmai szempontok fognak felülkerekedni, ugyanis az ország tranzitszerepe mellett, a lakosság gazdagodásával célországként, óriási kábítószeres veszély leselkedik az állampolgárokra, főként a fiatalokra. A kínálatcsökkentési munkabizottság ülése után úgy tűnik, hogy a korábbi merev álláspont oldódik. A rendőrség, a határőrség, és a nemzetbiztonság szakemberei is támogatják, hogy a kábítószer tranzitcsempészet elleni fellépésben a vám- és pénzügyőrség kapjon más EU-tagállamok gyakorlatához hasonlóan nyomozati jogkört, és a határon történő felderítéshez további eszközöket. A büntetőeljárásról szóló törvény ősszel esedékes módosítása során fog eldőlni, hogy a kérdésben presztízsszempontok vagy a szakmai érvek kerekednek felül.
Kapu Tibor
Budapest Díszpolgárává avathatják Kapu Tubort
