„Személyeket sértő” fizetett hirdetés

Nem járult hozzá a Népszabadság vezetése ahhoz, hogy fizetett hirdetésként megjelenjen a lapban öt szervezetnek – Pofosz, TIB, ’56-os Szövetség, Igazolt Magyar Szabadságharcosok Szövetsége, Magyar Vidék ’56 – a szocialista párt elnökségéhez, Kovács László elnökhöz és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz címzett nyílt levele. Az írás a Kádár-szobor állításával kapcsolatos MSZP-megnyilatkozást taglalja. A levélírók úgy vélték, mondanivalójuk leginkább a Népszabadság olvasóit érdekelheti. A szervezetek tájékoztatása szerint a napilap hirdetési osztálya azonban jelezte: jogászuk megtiltotta a közlést – arra hivatkozva, hogy az „személyeket sérthet”.
Eötvös Pál főszerkesztő megkeresésünkre közölte, soha nem látta a szóban forgó levelet, így az ügyben nem is tud nyilatkozni.
*
Nyílt levél az MSZP elnökségéhez, Kovács László elnök úrhoz és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt úrhoz
Idén nyáron jelentős visszhangja volt a Munkáspárt azon követelésének, hogy Kádár Jánosnak köztéri szobrot állítsanak. Tudomásom szerint az Önök vezető politikusai közül, riporteri kérdésre, ketten nyilatkoztak ebben az ügyben, mondván, „a kérdés jelenleg nem időszerű”. Megkerülték a probléma lényegét, azt sugallva, hogy talán majd akkor térnek vissza rá, ha megnyerték a választásokat.
Elvi okokból, és nem személyes sérelmeink okán, le kell szögeznünk, hogy Kádár rendszere diktatúra volt, és ezt az uralmi rendszert a magyar népesség elenyésző része tartja üdvösnek. Bizonyos nosztalgiák hangsúlyos tálalása a sajtóban valójában megtévesztő. Kádár Jánosról tudni való, hogy a bennünket megszállva tartó nagyhatalom fegyveres segítségével lett az ország első embere – mint őelőtte Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás –, és ebben a minőségében el nem évülő, emberiségellenes bűntettek sorozatáért felelős. Később, hatalma teljében, amikor a Szovjetunió csökkenteni kívánta megszálló erőinek számát, nyomatékosan kérte maradásukat. Parancsára a Néphadsereg részt vett egy szomszédos ország katonai lerohanásában. Elvi alapon évtizedeken át származásuk szerint különböztette meg az állampolgárok nagy tömegeit, s ezt osztályharcnak nevezte. Gazdasági rendszere, amely állítólag a világ fölötti uralomra jogosította volna föl a Béketábort, virágkorában a gulyáskommunizmus nevet viselte, összeomlása után azonban 21 milliárd dollárnyi adósságot hagyott a „hálás utókorra”.
Kérjük és elvárjuk tehát Önöktől, hogy nyilvánosan és félreérthetetlenül határolják el magukat minden olyan kísérlettől, amely Kádárnak vagy rendszerének utólagos fölmagasztalását célozza. A Munkáspárttal pedig, amely szélsőséges politikai erőnek bizonyult, minden kapcsolatot szakítsanak meg. A fenti döntések elmulasztása esetén teljesen hiteltelenné válnék az az önmeghatározásuk, hogy az MSZP modern, nyugati mintájú szociáldemokrata párt.
Fónay Jenő (Pofosz), Regéczy-Nagy László (TIB), Sinkovits Gyula (’56-os Szövetség), Bocskay T. József (Igazolt Magyar Szabadságharcosok Szövetsége), Németh László (Magyar Vidék ’56)