Szerencsejáték: érdeklődik a maffia

Magyarországon a pénzmosásra való törekvés főképpen a szerencsejátékoknál figyelhető meg, ezen a területen számos jel utal a maffia érdeklődésére - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) honlapján. A pénzmosás lehetőségének csökkentéséért a kormány ősszel várhatóan módosítani kívánja a hitelintézeti, illetve a szerencsejátékot szabályozó törvényt.

Magyarországon a pénzmosásra való törekvés főképpen a szerencsejátékoknál figyelhető meg, ezen a területen számos jel utal a maffia érdeklődésére – olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) honlapján. A pénzmosás lehetőségének csökkentéséért a kormány ősszel várhatóan módosítani kívánja a hitelintézeti, illetve a szerencsejátékot szabályozó törvényt.

Magyarország az idén júniusban került fel a Financial Task Force on Money Laundering, az OECD mellett kormányközi szervezetként működő pénzmosás elleni akciócsoport által összeállított listára. A döntés fő indoka az volt, hogy a hitelintézeti törvény értelmében az EU-csatlakozásig Magyarországon lehetőség van névtelen betétek elhelyezésére, ami a szervezet értékelése szerint nem tesz eleget az azonosítási követelményeknek, és nem gátolja a gyanús tranzakciókat. Az NBH által közzétett dokumentum szerint annak ellenére, hogy minimális az esély arra, hogy az anonim betéteket pénzmosásra használják, a névtelen betétek felszámolása érdekében a kormány idén ősszel törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. A tervezet szerint 2002. január 1-jétől anonim betétet már nem lehet nyitni.

Az NBH kiemelt feladata a pénzmosások felderítése. A hivatal már a tavalyi évkönyvében is felhívta a figyelmet a pénzmosás magyarországi megjelenésére, és 50 millió dollárra (kb. 15 milliárd forint) becsülte a pénzmozgás nagyságrendjét.

Magyarország továbbra sem tartozik azon államok közé, melyeknek területét a nemzetközi bűnszervezetek pénzmosáshoz használják fel. Az ország kedvező földrajzi helyzete, demokratikus berendezkedése miatt azonban a jelenség növekedésére számítani kell. Annak ellenére, hogy világviszonylatban az interneten folytatott pénzmosási célú banki műveletek rohamosan terjednek, Magyarországon a pénzügyi szolgáltató szervezetek jelentési kötelezettsége gátolja a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosását. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében a pénzügyi szolgáltatóknak jelezniük kell, ha egy ügyfél számláján a készpénzmozgás kétmillió forintnál nagyobb, gyanú esetén kisebb összegnél is kötelező jelentést tenni. Az anonim betétszámlák aránya az összes megtakarításon belül mindössze 3-4 százalék. Eszerint a szervezett bűnözői csoportok nem mutatnak különösebb érdeklődést az anonim betétek pénzmosási célú felhasználására. A Nemzetbiztonsági Hivatal közlése szerint a pénzmosásra irányuló törekvés Magyarországon a banki tranzakciók helyett, a szerencsejátékok szervezése terén figyelhető meg. A játékkaszinók ugyanis különösen ideális lehetőséget kínálnak a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosására, illetve egyéb gazdasági bűncselekmények – pl. adócsalás – elkövetésére. A szervezett bűnözői körök folyamatosan igyekeznek emiatt a működtető gazdasági társaságokban közvetlen vagy közvetett érdekeltségeket megszerezni. Általánosan elterjedt módszer szerint a pénzmosást végzők azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy egy-egy játékban jelentős nyereményre tettek szert. A legalizálni kívánt összegért zsetonokat vásárolnak, majd azokat – rendszerint játék nélkül – csekkre váltják, mellyel már igazolni tudják „nyereményüket”.

A szerencsejáték azonban nem- csak az ott legálisan elérhető extraprofit, illetve a pénzmosás lehetősége miatt vonzó a szervezett bűnözés számára, hanem azért is, mert az üzemeltetők jövedelme nehezen ellenőrizhető. A pénznyerő automatákra telepített számlálók viszonylag könnyen manipulálhatók, és különböző módszerek léteznek az „üzletmenet” befolyásolására is.

„Magyarországon jelenleg 1500-1600 gazdasági társaság foglalkozik pénznyerő automaták üzemeltetésével. Közöttük kiélezett harc folyik az iparág feletti ellenőrzés megszerzéséért, ugyanakkor számos jel utal a nemzetközi maffia érdeklődésére is” – derül ki az NBH által közzétett dokumentumból.

A hivatal szerint a visszaélések megakadályozása szempontjából Magyarországon is fontos a jelenleg működő játékkaszinók tulajdonosi helyzetének alakulása, illetve az üzemeltetők körének hosszú távú kiválasztása. A veszélytényezők kiszűrését célozza, hogy a kaszinók működtetésére kiírt pályázatok elbírálása során a pénzügyminiszter döntését héttagú – a Pénzügyminisztérium, a Szerencsejáték Felügyelet, a Belügyminisztérium, az NBH, az APEH, a VPOP, illetve a Gazdasági Minisztérium képviselőiből álló – értékelőbizottság segíti. A szerencsejátékot szabályozó törvény tervezett módosításával összefüggésben felmerült, hogy a játékgépek üzemeltetési jogát a különböző szórakoztató és vendéglátó egységektől visszavonják, s az ilyen jellegű játéklehetőség a továbbiakban a kaszinókra korlátozódna.