Szinte biztos az olimpiai pályázat

Hacsak nem változtatja meg a kormány, a főváros vagy a Magyar Olimpiai Bizottság eddigi álláspontját, akkor eldőlt: Budapest pályázik a 2012-es olimpia rendezési jogára – jelentette ki az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság (OPEB) alakuló ülését követően Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, a bizottság elnöke. Hozzátette: erre jelenleg semmi sem utal, hiszen a végső döntés meghozatalában kulcsfontosságú három testület a mostani ülésen is teljes támogatásáról biztosította az elképzelést.

A miniszter elmondta: 2002 és 2012 között az olimpia rendezéséhez szükséges fejlesztések és beruházások 70 százaléka akkor is megvalósulna, ha nem pályáznánk az ötkarikás játékok rendezési jogára, a kandidálásnak pedig nem feltétele, hogy ezek a körülmények már a jelentkezés pillanatában rendelkezésre álljanak.

A 24 tagú OPEB megbízta vezetőségét, hogy dolgozzák ki azt a közbeszerzési pályázati kiírást, amelyen eldől, hogy melyik szakmai csoport kap megbízást az átfogó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Ennek tartalmaznia kell majd többek között a versenyhelyszíneket, az olimpiai falu helyszínét, a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, azok forrásigényét és lehetséges ütemezését. Ki kell dolgozni a kormány számára továbbá egy olyan normaszöveget, amely a pályázat jogi hátterét biztosítja. Felmerült a lehetősége egy ügydöntő népszavazás megtartásának is, hiszen így derül ki leginkább, hogy az ország lakossága támogatja-e az olimpiai pályázatot. A Gazdasági Minisztérium pedig arról készít jelentést, hogy a beruházásokhoz mekkora uniós támogatásra számíthatnánk.

Deutsch Tamás elmondta: leg-később szeptember 15-től a www.budapest2012.hu című internetes honlapon olvashatnak az érdeklődők a kandidálással kapcsolatos hírekről, a magyar olimpizmus történetéről, valamint a pályázatunkkal kapcsolatos hazai és nemzetközi sajtóhírekről. A kormány augusztus 21-én foglalkozik az olimpiai kandidálással.

*

Budapest az újkori olimpiák történetében eddig hétszer nyújtotta be jelentkezését a rendezés jogáért. Kétszer is nyert, ám mindkét alkalommal a háború közbeszólt. A főváros már az első, 1896-os újkori játékok rendezési jogáért is pályázott. Ezt követte az 1916-ra, majd az 1920-ra benyújtott pályázat. Ez utóbbit nekünk ítélték az illetékesek, ám az első világháborút követően nemcsak a rendezés, hanem a részvétel jogát is megvonták tőlünk. Pályáztunk ezután az 1936-os, 1940-es, majd a 1944-es ötkarikás játékokra, ez utóbbit szintén Magyarországon rendezték volna, ha az nem marad el. Budapest kandidálására utoljára az 1960-as játékok esetében került sor.