Szörny a faluban

Nem zavar szegénykém, hiszen olyan csendben van néz fel a hatalmas vasszerkezetre az idős asszony. Jöjjön be, nézze meg, nem zavarja a tévéadást sem. Mindössze néhány hónapja annak, hogy halkan dorombol az asszony háza felett a kulcsi szélerőmű. Máris legenda a falubeliek számára ez a látványos gépmadár. Egyesek félnek tőle, mások büszkék rá.

Senki sem keresett meg minket személyesen, csak ideépítették mellénk ezt az erőművet magyarázta Major Sándor helyi lakos, aki már több mint harminc tiltakozó aláírást gyűjtött össze. Ilyen állatul nem lehet építkezni. Műszaki vagyok, és tudom, hogy szél szempontjából alkalmas hely ez az erőműnek, de nem vették figyelembe, hogy alatta kétszáz méterrel emberek laknak tette hozzá. Két éve kezdődött. Eleinte csak figyelték az építkezést: a teherautókat, a betonozást. A helyi újságban írtak az erőműről, sőt még falugyűlést is tartottak, de akkor még nem tudták elképzelni, hogy az építmény milyen lesz valójában. Napközben elviselhető, de este kilenc után sokkal hangosabb. Érzékeny ember vagyok, idegesítenek a zajok, mióta elkészült, nem alszom rendesen magyarázta. Ráadásul egy hónappal ezelőtt elkezdett visítani a szerkezet. Úgy üvöltött, mint harminc kutya magyarázta egy talicskás férfi a szélerőmű alatti utcában. Két napig hallgatták, majd elegük lett, és több mint harminc aláírással levelet írtak a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyeletnek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalnak az erőmű idegileg megterhelő, alvászavaró hatása miatt. Nincs itt még egy gondnok sem magyarázta Major Sándor. Az erőmű a rabgazdaság területén belül van, így meg sem lehet közelíteni. Ha meghibásodik, műholdon keresztül tudják csak leállítani, de fogalmunk sincs, hogy kinek szóljunk. A helyiek szerint a villám csapott bele, attól sírogatott a rohadt dögmadár. Félnek attól is, hogy ha elrepül az egyik huszonkét méteres lapát, akármelyik háztetőbe beleállhat, bárkit agyonüthet. Major Sándor szerint jóval nagyobb figyelmet kellett volna fordítania a vállalkozónak a lakosság véleményére, amikor a falu közepén ipari beruházásra szánta el magát. A szélerőműveket általában hatalmas szabad területekre, tengerpartokra, fennsíkokra tervezik, a lakóházaktól távol. Major Sándor elmondta, hogy nekik semmi hasznuk, viszont jelentős káruk származik mindebből. A terület nem az önkormányzaté, tehát a bérleti díjat nem ők kapják. Kulcson nullaszázalékos az iparűzési adó. Az áram nem lett olcsóbb, ugyanakkor megszűnt az a békés kis sziget, amiért a dunaújvárosi panel után a Duna-parti, csendes falut választották lakóhelyül, nem beszélve arról, hogy a telekárak is leestek az erőmű környékén. A környékbeliek azt tervezik, hogy pereskedni fognak a telkük értékcsökkenése miatt. Az erőműtől távolabb lakók nem igazán foglalkoznak a szerkezettel. Ők is hallottak róla ezt-azt, például hogy zavarja a televízióadást, de személyesen egyikük sem tapasztalt ilyesmit.

Lénárd Béla, Kulcs község polgármestere elmondta, hogy sokat jelent a falunak a szélerőmű, hiszen Magyarországon az elsők között náluk építettek környezetszennyezés nélküli, alternatív energiát felhasználó erőművet. Ez vonzza a további ipari létesítményeket, ami a helység meggazdagodását jelenti magyarázta a polgármester. Az erőmű létesítéséhez minden hatóság engedélyt adott mutatta a dokumentumokat. Mint mondta, Kulcson megy keresztül a velencei szélcsatorna, és hosszas mérések igazolták, hogy a Debella domb a legmegfelelőbb hely az erőmű számára. A zajszintet is többször megmérték, és sokkal alacsonyabb, mint egy elhaladó autó vagy bármilyen munkagép zaja. A polgármesternél eddig egy lakos tett panaszt, amikor a szerkezet meghibásodott és erősebb hangja volt. Akkor rögtön intézkedtek, és leállították a szerkezetet. Attól is féltek az emberek, hogy káros a rezgése, és megöli a madarakat, de ez nem így van. Úgy tudom, külföldön akad olyan szélerőmű, amelybe belefészkeltek a madarak. Amennyiben egyetlen hatóság kimondja, hogy le kell állítani az erőművet, vagy kiderül, hogy káros hatása lehet, rögtön elviszem innen tette hozzá a polgármester. Lénárd Béla szerint mindössze néhány ember tiltakozik, a falu lakosságának jelentős része örül az erőműnek. Kulcs 1994-ben vált önálló településsé, azóta jelentős fejlődésen ment keresztül, és szerinte igenis nagy előrelépést jelent az erőmű létesítése.

A kivitelező cég, az Első Magyar Szélerőmű Kft. ügyvezetője, Stelczer Balázs szerint a szélerőmű a legnagyobb körültekintéssel épült. A lakosságot is folyamatosan tájékoztatták a helyi újságban és a falugyűléseken. Személyesen ugyan nem kértek engedélyt a környékbeliektől, de erre nem is kötelezte őket senki. Az önkormányzat megadta az építési engedélyt, a közvetlen szomszéd, a rabgazdaság ugyancsak beleegyezett. Általában ezeknek a szélerőműveknek nincs gondnokuk, de bármikor percek alatt leállíthatók tette hozzá. A szélerőmű vijjogásáról elmondta, hogy levált róla egy fólia, az adott olyan erős hangot, és amint telefonon értesítették, rögtön leállíttatta. Attól sem kell félni, hogy egy lapát elrepül, hiszen kellő távolságban van a házaktól magyarázta.

Az erőmű építése egyébként kétszázmillió forintba került, ehhez a Gazdasági Minisztériumtól 32,5, a Környezetvédelmi Minisztériumtól hatvanötmillió forint támogatást, részben kamatmentes hitelt nyertek. A megtermelt áram a közös hálózatba megy, elvileg ez az egy erőmű elegendő lenne egész Kulcs áramellátásának megtermeléséhez. A berendezés gépháza 63 méter magas kúpos acéltornyon helyezkedik el, a háromágú lapát átmérője 44 méter. Névleges elektromos teljesítménye 600 kW. A szerkezet a legkorszerűbb szélerőmű a piacon: automatikusan szélirányba fordul, és a rotor lapátjainak állásszögét is automatikusan változtatja azért, hogy energiatermelése optimális legyen. A nyomatékváltó nélküli, közvetlen hajtású, kétszáz póluspárú generátorral szerelt berendezés szabályozza az erőmű zajszintjét, és minimálisra csökkenti a meghibásodás esélyét. Ennek ellenére amennyiben bebizonyosodik, hogy a szélerőmű bármilyen káros hatást okoz, akkor két nap alatt leszerelhető írta a helyi újság.

Valószínűleg kommunikációs zavar keletkezett a kivitelező és a környékbeli lakosok között. A hatóságok ugyan engedélyezték a szélerőmű építését, de elfelejtették törvényesen nem is szükséges megkérdezni azokat az embereket, akik az erőmű közvetlen szomszédságában élnek. A különböző ijesztő hírek a faluban gyorsan terjednek, olyanok például, hogy elvetélhetnek a terhes nők, megbolondulhatnak az ott élők, megfulladhat (?) a falu... Vannak reális veszélyek is, hiszen mi lesz, ha leesik a lapát, vagy kevesebbet érnek a telkek? Itt egy nagy projektről van szó, amelynek célja, hogy növekedjen az országban a környezetbarát energiatermelés. Ez rendkívül pozitív cél, de nem lehet átlépni a teraszaikon vacsorázó, békés emberek nyugalmának megőrzése felett...

Bohoczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosa elmondta, hogy a nyugati országokban sokszor a falu vesz fel hitelt, és épít magának erőművet. Az EU-országokban nem tiltakoznak az emberek, hiszen jelentős hasznuk származik, ha alternatív energiát felhasználva építenek maguknak erőművet. Bebizonyosodott, hogy semmilyen káros hatása nincs a környezetre, és bizony nem egyedülálló Kulcs helyzete, hiszen Dániában is van egy olyan erőmű, amely harminc méterre van a legközelebbi háztól. A legtöbb helyen tehéncsordák legelésznek az erőművek alatt. Mint mondta, a törvények szerint nem szükséges a lakosság engedélye egy ilyen beruházáshoz, ugyanakkor Kulcson rendszeresen tájékoztatták a falubelieket.