Ez csaknem hatvanezer hektár ellenőrzésével járt együtt – tájékoztatta lapunkat Bolla Gyula hivatalvezető.
Megállapításuk szerint az egybefüggő táblákon a tulajdonosok a korábbinál jobban ügyelnek a rendre, ám a kisparcellákon, zártkertekben még gyakran találkozhatunk elhanyagolt, gazos földekkel. A parlagon hagyott terület nagysága meghaladja a 2300 hektárt, ami duplája az elmúlt esztendeinek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy idén kifejezetten a veszélyeztetettnek jelzett – a célterület-kijelölésben a falugazdászok, állampolgárok, valamint saját munkatársaik észrevételei játszanak szerepet – ingatlanokat látogatták meg – mondta a hivatalvezető. Több mint négyszáz hektár, korábban problémásnak talált területen viszont sikerült elérniük, hogy a gazdák megváltoztassák a művelést. Az alacsony aranykorona-értékű földeken felhagynak az intenzív mezőgazdasággal, és erdőt telepítenek.
- Nem jellemző, hogy a zsebszerződésekkel külföldi érdekeltségbe került szántókat elhanyagolnák, hiszen zömében aktív gazdálkodók vásárolták fel azokat, akik Magyarországon is bevetik a földet – mondta a hivatal földvédelmi osztályvezetője. Boda Tamás szerint mindössze néhány százalékuk lehet olyan, aki kifejezetten befektetésnek tekinti és egyelőre nem gondozza birtokát. Ők csupán az uniós tagsággal együtt járó áremelkedést lesik, és azonnal túl is adnak majd e területeken. Ezekkel az ellenőrzésekkel tehát nemigen bukkantak fel zsebszerződéses esetek – nem úgy a földhasználatról szóló nyilvántartás készítése közben.
A múlt évben megkezdett felmérés kapcsán nagyjából húszezer hektár esetében külföldi földhasználatot regisztráltak. Szokatlan és figyelemfelkeltő lehet, ha 99 évre szóló haszonélvezetet jegyeznek be egy külföldi állampolgár javára, miként a tartós bérletbe adott földek is legális vételi lehetőségre várhatnak. Az említett húszezer hektár Győr-Moson-Sopron megye szántóterületének 9-10 százalékát jelenti.
Franciaország
Franciaország ismét lángokban: sztrájkhullám bénította meg az országot
