Tíz cég uralja az üzemanyagpiacot

Jelenleg több mint kétezer (szám szerint 2084) üzemanyagtöltő állomást tart nyilván Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal, de az üzemanyag-forgalomnak több mint kilencven százalékát a nagy, úgynevezett színes olajtársaságok ellenőrzik a birtokukban lévő 963 üzemanyagkút révén. Ebből fakadóan a bevétel túlnyomó többsége is a nagy cégeknél keletkezik.

Ha a hazai piacon domináló tíz nagy olajcég közléseire hivatkozunk, s a saját adataik szerint kívánnánk megállapítani, hogy melyik társaság hány százalékban uralja a magyar üzemanyagpiacot, akkor az derülne ki, hogy ez a piac legalább másfélszer akkora, mint valójában. Azaz mindegyik cég kicsit többet mond annál, mint amekkora valójában a piaci részesedése. Magyarországon nagyjából négymilliárd liter benzint és gázolajat forgalmaznak évente, ennek értékét átlagolt, 220 forintos literenkénti árral számítva 880-890 milliárd forintra taksálja a Magyar Ásványolaj-szövetség (MÁSZ). Főtitkára, Wilde György azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek az összegnek 60-70 százaléka adó, tehát az üzemanyagpiac első számú haszonélvezője mint mindenütt a világban maga az állam, lévén hogy az olajcégek adják a teljes hazai adóbevételnek nagyjából minden ötödik forintját.

Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal több mint kétezer üzemanyagkutat tart nyilván országszerte, a kiskereskedelmi piacot szinte kizáró jelleggel az a tíz nagy cég uralja, amely január elsején összesen 963 töltőállomást tudhatott magáénak. Ezek az Agip, az Aral, az Avanti, a Jet márkanevű kutakat üzemeltető Conoco, az Esso, a Mol, az OMV, a Shell, a Total és a Tamoil derül ki a MÁSZ adataiból. A legtöbb töltőállomáson a Mol százhalombattai finomítójában készült benzint forgalmazzák, tekintettel arra, hogy a magyar cég a nagykereskedelmi vezető szerepet is magáénak tudhatja. Érkezik ugyan kisebb mennyiségű üzemanyag Romániából, Ukrajnából, illetve jelentősebb az OMV schweháti és a Slovnaft pozsonyi finomítójából, de az import a hazai forgalomnak alig 15-20 százalékára tehető, annak ellenére, hogy az üzemanyagok behozatalát nem korlátozzák vámakadályok.

A jelek szerint a magyar üzemanyagpiacon beváltották reményeiket az itt megtelepült nagy cégek. Közülük mindössze a Kuwait Petroleum és a British Petroleum (BP) vonult ki 1996-ban, illetve 1998-ban azzal, hogy várakozásait nem sikerült teljesíteni. Ugyanezzel a felhanggal hagyta ott a BP a cseh és a szlovák piacot is, ahol a magyar kutakkal együtt töltőállomásait az OMV vásárolta meg.

Nem kizárt viszont, hogy a BP visszatér Magyarországra, hiszen pályázik az Aral tulajdonosára, a Veba nevű cégre. Ha a brüsszeli versenyhatóság jóváhagyja, hogy a BP felvásárolja a Vebát, akkor ismételten birtokába kerül hatvan magyar töltőállomás, amelyet jelenleg még az Aral Hungária Kft. tudhat magáénak.