Új utak, régi határidők

Új szakaszokkal bővítette a kormány az autópálya-építési programját tegnapi, mezőkövesdi kihelyezett ülésén, de a jelenlegi építkezések határidejét nem kurtította meg.

Az új program 2015-ig szól. – A magyar gazdaság alkalmas arra, hogy az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének érdekében az eredetileg meghatározott program mellett középtávon több gyorsforgalmi út épüljön az országban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülés után. A jelenleg folyó útépítéseknél az eredeti határidőket tartják, a minőség rovására nem gyorsítják fel a beruházásokat – mondta a miniszterelnök. A 2015-ig szóló, új, középtávú programot ez év november

31-ig kell részletesen kidolgoznia a közlekedési tárcának.

Szabad demokrata honatyák kampányszerűnek és szégyenletesnek mondták a kormány autópálya-építési gyakorlatát.

Az M7-es Zamárdi és az országhatár között nem autóútként, hanem kétszer két sávos autópályaként épül meg 2007-ig, Székesfehérvártól Budapestig a bal pályán három sáv áll majd az autósok rendelkezésére a felújítás után. Ugyancsak döntés született a kormány tegnapi, mezőkövesdi kihelyezett ülésén egy vitatott kérdésben: az M0-s körgyűrű részeként megépül az új Duna-híd, illetve ezzel együtt az északi szektorban a 2-es és a 11-es számú utat öszszekötő főútvonal. Zöld jelzést kapott a Veszprémet Szolnokkal öszszekötő gyorsforgalmi út megépítése, amely elkerüli a fővárost, és jelentősen hozzájárul a délre fekvő régiók fejlődéséhez.

A baranyai régió érdekeit szolgálja, hogy az M6–M56 autópályához egy, a közeljövőben kijelölendő kerülő autóút kapcsolódhat: a tervek szerint Pécs érintésével Bóly és Szentlőrinc között építenek gyorsforgalmi utat, így az M6-os autópálya megvalósulásával együtt – ami szerepel a 2008-ig tartó programban – a baranyai főváros és a határ menti települések is bekapcsolódhatnak a hálózatba. Az M30-as autóutat – ami 2003-ban éri el Miskolcot – nemcsak a borsodi fővárosig, hanem Kassa irányába, az országhatárig építik. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter szólt arról, hogy nagyobb jelentőségű projektek megvalósításáról is döntés született. Így például a 4-es főút bővítését Budapest és Szolnok között mihamarabb el kell végezni, az Albertirsa–Szolnok közötti szakasz négysávosítása várhatóan már a jövő évben megkezdődik. Fontos továbbá a Miskolc–Kazincbarcika közötti 26-os számú főút továbbfejlesztése: gazdaságilag az egyik legelmaradottabb térséget így közvetlenül rá lehet csatlakoztatni az M3-as autópályára. Ugyancsak a sürgős útfejlesztések között említette a Székesfehérvár, Mezőkövesd és Szombathely elkerülőútjainak megépí-tését, illetve befejezését. Szombathely és a bulcsui határállomás között új nyomvonalon épül út, és a tervek között szerepel több Balaton környéki bekötőút fejlesztése is.

A kormány áttekintette tegnap a folyamatban lévő gyorsforgalmi utak, így az M3-as és az M7-es építését is. Fónagy János kijelentette, hogy az eredetileg megjelölt határidők nem változnak: az M3-as Miskolc és Polgár közötti szakaszát 2002. november 30-ig adják át a forgalomnak. Ugyancsak erre az időpontra valósul meg az M7-es projekt Budapest és Zamárdi között.

A hazai autópálya-építés egyben a magyar vállalkozók erőpróbája. Bizonyítást nyert, hogy ugyanazt a munkát ugyanabban a minőségben a hazai cégek is el tudják végezni, mint amit az ezt megelőző években kizárólag külföldi útépítők valósítottak meg – mondta el a kormányülést, illetve az autópálya bejárását követően a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint az útépítésben részt vevők beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az autópálya-építés egyben bebizonyította, hogy nem a külföldieknek kell odaadni a magyar gazdaság kínálta lehetőségeket. Azokat a beruházásokat, amelyeket mi is meg tudunk valósítani, nem engedhetjük ki a magyar vállalkozók érdekköréből. A költségvetésből, illetve az állami garanciával finanszírozandó beruházásokat a jövőben is magyarokkal kívánja elvégeztetni a kormány. Nagyon erős, a hazai ipart pártoló gazdaságpolitikára lesz szükség a jövőben is – hangsúlyozta Orbán Viktor.


Kovács László szocialista pártelnökkel ellentétben támogatja az észak-erdélyi autópálya megépítését az FKGP Reform Platformja – jelentette ki tegnap Horváth Béla kisgazda képviselő. A beruházás vidék- és területfejlesztési szempontból is jelentős, négy ország bevonásával egy Svájc méretű eurorégió alakulhat ki – mondta, és egyben élesen bírálta Kovács László korábbi kijelentéseit. Mint ismert, az MSZP elnöke határozottan elutasította a javaslatot. Horváth Béla feltette a kérdést: a merev elutasítás azt jelenti-e, hogy az MSZP a több évtizedes pártállami, Kelet-Magyarországot elsorvasztó politikáját akarja a zászlójára tűzni? A kisgazdák kíváncsiak arra is, hogy Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, illetve a térség MSZP-s országgyűlési képviselői, polgármesterei egyetértenek-e Kovács László kijelentéseivel.

Tarthatatlan, szerencsétlen, szégyenletes és tisztességtelen ügy az autópályák versenyeztetés nélküli építése, amit az EU és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is többször elítélt – közölték szabad demokrata országgyűlési képviselők tegnap. Lotz Károly és Kovács Kálmán, a közlekedési tárca volt vezetője és államtitkára az SZDSZ Tetthely-sorozatának újabb epizódjaként az MFB épülete előtt kampányszerűnek mondták az autópálya-építéseket. Kovács Kálmán szerint a munkálatok lassúak, szervezetlenek, az ígértnél drágábbak. Az SZDSZ vádaskodását Rogán Antal visszautasította. A Fidesz alelnöke közölte: a vádak olyan képviselők szájából hangzottak el, akik kormányzása idején Magyarország legdrágább autópályái épültek. Cáfolta, hogy a GVH megkérdőjelezte a kormány által alkalmazott konstrukció törvényes voltát.