Ünnepi meglepetések

Német vendégek jártak a Kerepesi úti ügetőn, szemmel láthatóan jól érezték magukat. A Budapest–Berlin profi hajtóbajnokságra eljött a német ügető két nagy csillaga és három sztárjelöltje, s összemérték tudásukat a magyar hajtógárda legjobb formában lévő tagjaival. Kik hajtanak jobban? Négy bajnoki futam alapján nem lehet eldönteni, mindenesetre a németek sokkal többet versenyeznek, ezért rutinosabbak. Manfred Zwiener 2979 versenyt nyert, Michael Hönemann még nála is többet, 3252-t, a legjobb magyar, Fazekas Imre 797-et. Csordás Emil, Tolnay László, Varga Sándor talán együttesen nem hajtottak mág 3252 versenyben, így a tapasztalat egyértelműen a berliniek mellett szólt. Mi a hazai pálya előnyét próbáltuk kihasználni, ezért a bajnokság végig izgalmas és nyílt maradt. Egyéniben Michael Hönemann győzött, egyetlen árva pontocskával előzte meg Csordás Emilt, csapatban a mieink diadalmaskodtak, így mindenki elégedett lehetett. A bajnokságban gyengébb, hendikepszintű lovak futottak, ezért különösebben nagy teljesítmények nem születtek. Az ilyen találkozókat nem is csúcsdöntögetés céljából szervezik, mégis roppant hasznosak, mert mindkét gárdának van mit tanulnia a másiktól. A nap főversenye, a Szent István-díj kétfutásos pontverseny volt, amelyben a háromévesek legjobbjai csaptak össze az idősebb klasszisokkal. Az első futam elég zűrzavarosra sikeredett, a mezőnynek legalább a fele hibázott, vagy fennakadt az elé tornyosuló akadályon. Már fél kör után látszott, hogy csak három lónak, Erzsébetvárosnak, Erikának, s a 40 méteres hátrányát gyorsan ledolgozó, az összevissza csalinkázó fogatok között bravúrosan manőverező Detroitnak van reális esélye dobogós helyezésre. Erzsébetváros a célegyenesben elfáradt, előbb Erika előzte meg, majd Detroit is elment mellette, s ez utóbbi oly lendülettel támadott, hogy Erikát is alaposan elverte. A második nekifutás előtt mindenki Detroit és Erika párharcára számított (Detroitnak több esélyt adtak), a többieket eleve a futottak még kategóriába sorolták. Senki nem kalkulált a híres német kötelességtudattal, ugyanis Euro Star vendéghajtója, Manfred Zwiener nem foglalkozott azzal, hogy lova kimondott outsidernek számít. A start után rögtön az élre vágott, s a közönség döbbenten nézte, hogy nem hajlandó elfáradni. Az utolsó százon Erika elkeseredett rohamot indított ellene, egy-egy pillanatra meg is előzte, de Zwiener újra meg újra felrázta lovát, s végül egy cyranói orrhosszal nyert. Detroit legjobb igyekezete ellenére sem tudott igazán közel kerülni a vezetőkhöz, igaz, harmadik helyét sem veszélyeztette senki. Szenzációs verseny volt, szenzációs kvótával. Euro Start annyira hanyagolták a fogadók, hogy a befutó 4063 forintot fizetett egy tízesre.
A boldog békeidőkben nem a tűzijáték volt az augusztus 20-i ünnep csúcspontja, hanem a Szent István- díj a galoppon. Az utóbbi időkben a tűzijáték nagyobb tömegeket vonz annak ellenére, hogy az alagi versenytér is közel fekszik a Dunához. Az idén csak öt lovat nyergeltek fel ebben a nagy hagyományú versenyben, ami elég kevés, főleg ha belegondolunk, hogy az első öt helyezett pénzdíjat kap. A futam előtt csak azon tanakodtak és vitáztak a fogadók, hogy Menedzser vagy Rodrigo nyer-e, harmadik lehetőség szóba sem került. Rézpatkó az idén csak árnyéka tavalyi önmagának, a két hároméves, Yennifer és Prometheus meg csak árnyéka úgy általában a klasszikus versenylónak. Ezen három lónak 15-20 hosszal a két nagymenő mögött kellett volna megérkeznie, amely elvárásnak Yennifer és Prometheus a maga részéről eleget is tett. Arról nem ők tehetnek, hogy Rodrigo mélyen tudása alatt szerepelt, Rézpatkó viszont megtáltosodott. Menedzser csak a legkeményebb küzdelem után tudta megverni az egy időre fáradni látszó, de a távoszlopnál feltámadó Rézpatkót. Rodrigo nem volt harcias kedvében, hamar megadta magát. Yennifer a papírformának megfelelően szerepelt. Prometheus már egy héttel korábban is gyengécskén futott, ezúttal Kállai sem volt képes csodát tenni vele.
A Kincsem Park díjában „kisatírozták” a papírformát, látványos finis után Apple Bloome fejhosszal nyert az egyre jobb formába lendülő Danilo ellen. Megjegyzendő, hogy Apple Bloome lovasa, Tormási Gyula a küzdelem hevében elejtette az ostorát, de így is kijött a két ló közötti csekélyke tudáskülönbség. Igaz, Danilo lovasának, Varga Zoltánnak eleve nem is volt ostora. Az élemedett korú, kilencéves Mister Je lett a harmadik, az esélyesek, Waters Edge, Póker, Terelmes sehol. Éppen ezért a kvóta roppant karcsúnak tűnt.
Szívet melengető látvány volt a Morpeth Díjban a kétéves Muzsikaszó lendületes futása. Amit eddig mutattak a kétévesek, az nagyon biztató, már legalább egytucatnyi jó képességű csikót láttunk, Gazduram és Muzsikaszó pedig igazi nagy klasszisnak ígérkezik.