Afganisztán készül a szent háborúra

Szent háborút hirdettek Afganisztán vezetői az állam védelmére a lehetséges amerikai támadással szemben, jelentette be hétfő késő éjjel a kabuli rádió, de nem sokkal később az ország túlnyomó részét hatalmuk alatt tartó tálibok hivatalosan cáfolták ezt a jelentést. A tálib kormányhoz közel álló AIP hírügynökség szerint csak akkor hirdetik meg a „dzsihádot” (szent háborút), ha az Egyesült Államok ténylegesen katonai támadást indít az ország ellen. Ezt a tálib kormány több tagja is megerősítette.

Közben Kabulban hivatalosan közölték, hogy a muzulmán egyházi jogtudósokból (ulémákból) álló „nagytanács” keddre tervezett ülését későbbre halasztják. A nagytanácsnak kell – legalábbis forma szerint – eldöntenie, milyen választ adjon a tálib vezetőség arra az amerikai követelésre, hogy adja ki Kabul a mintegy öt éve Afganisztánban élő, szaúd-arábiai származású milliárdost, Oszama bin Ladent. Ugyanez a testület hivatott azt is megvitatni, miként reagáljon Kabul az amerikai támadás fenyegetésére, és neki áll jogában esetleg meghirdetni a dzsihádot is. Hivatalosan azzal indokolták a halasztást, hogy még nem érkezett meg minden meghívott uléma Kabulba, de hírügynökségi elemzések szerint lehetséges, hogy az intézkedés inkább a Kabulban tárgyaló pakisztáni delegáció és a tálib vezetők egyezkedéseivel függ össze. A pakisztáni titkosszolgálat feje, Mahmud Ahmed tábornok vezetése alatt álló iszlámábádi küldöttség arra próbálja rávenni a fanatikus szunnita muzulmán tálibokat, hogy adják ki Oszama bin Ladent az Egyesült Államoknak.
Az ITAR-TASZSZ értesülése szerint már körvonalazódtak azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a tálibok kiadnák Washingtonnak a terrorista merényletek sokaságának megszervezésével gyanúsított dúsgazdag, szaúdi származású férfit. Az orosz hírügynökség azt jelentette Iszlámábádból, hogy a tálibok követelése szerint egy pártatlan harmadik országban kellene bíróság elé állítani Oszama bin Ladent, akit az amerikai hatóságok a szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletek első számú gyanúsítottjának tartanak. Állítólag az is a tálibok feltételei közé tartozik, hogy oldják fel az Afganisztán elleni nemzetközi szankciókat.
A tálibok ellenzéke, az északi szövetség kétli, hogy hatékony lenne, ha az Egyesült Államok széles körű ellencsapást kezdene Afganisztánban. Szerintük inkább velük közösen kellene lesújtani a táli-bokra és a területükön bujkáló Oszama bin Ladenre. A meggyilkolt és vasárnap eltemetett Ahmed Sah Maszud ellenzéki vezető szóvivője – egyébként az 1996-ban elűzött vezetés külügyminisztere – újságíróknak arról is beszélt, nincs kétsége, hogy összefüggés van a múlt heti egyesült államokbeli merényletek és a Maszud elleni, két nappal korábbi merénylet között.
***
Prága tagad. Csehország szerint semmiféle valóságalapja nincsen a brit The Mail on Sunday lapban vasárnap közölt információnak, miszerint Oszama bin Laden emberei olyan fertőző baktériumokat vásároltak volna Csehországban, amelyek halálos betegséget, bénulást, illetve lépfenét okoznak. Ilyen baktériumok valóban léteznek, de illetéktelen nem férhet hozzájuk.