„Alvó” ügynököktől tartanak

A brémai Fatih-mecsetben áhítatosan hajlonganak a térdre ereszkedett hívők – gyászistentisztelet az Egyesült Államok ellen elkövetett terrormerényletek áldozataiért. Egyházközségeink napok óta rendszeresen imádkoznak értük és hátramaradottaikért – hangoztatja a Németország egyik legnagyobb mohamedán templomát magáének valló Iszlám Társaság – Milli Görüs (IGMG) vezetője, Mehmet Erbakan.
Vajon igazat mond-e? Az alkotmányvédő hivatal az IGMG-t alapvetően szélsőséges szervezetként tartja nyilván, és véleménye szerint a gyász megnyilvánulása csak alakoskodás. Az egyházközség belső köreiben leplezetlen az öröm az ördögi ellenséget, az Amerikát ért támadás után – állítják a biztonsági szervek.
Az IGMG regionális szervezetei több mint ötszáz mecsetet tartanak fenn Németországban. Megfigyelők szerint az iszlám oktatómunkájának leple alatt a fiatalokat távol tartják a nyugati, pluralista társadalomtól és a Korán után igazodó gondolkodásmódra nevelik őket. Ez a környezet ideális lehetőséget biztosít azon szélsőséges ideológiák képviselőinek, akik fanatizmusukkal saját életüket is hajlandók feláldozni a „szent háború” terrorakciói során. Három ilyen fiatal – Mohammed Atta, Marwan Alshehhi, Ziad Jarrah – huzamos időn keresztül Hamburgban készült fel a New Yorkban és Washingtonban elkövetendő merényletre.
A legsűrűbben lakott tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere szerint az országban még további száz, hozzájuk hasonló személy bújik meg a minden feltűnést kerülő polgári élet körülményei között várva a parancsra. A három, életét vesztett terrorista életkörülményeinek alapos felderítése mellett a német államügyészség két személyt köröz: a jemeni Ramzi Binalshibhot és a Marokkóból származó, de német állampolgár, sőt a Bundeswehrben rövid ideig katonai szolgálatot is teljesítő Said Bahajit. Kay Nehm főállamügyész szerint a huszonkilenc esztendős Binalshibh és a három évvel fiatalabb Bahaji 1999-ben kapcsolódott be az USA elleni terrorakció logisztikai előkészítésébe. Hátrahagyott irataikból kiderül, hogy alaposan tanulmányozták az iszlám radikális vezetőit, köztük Oszama bin Ladent.
A tragikus események hatására serényen dolgozó államügyészséget időközben azzal vádolják, hogy előzőleg nem vette komolyan a szövetségi bűnügyi hivatal több jelentését. A BKA három évvel ezelőtt a bajorországi Freisingben elfogta Mamdouh Mahmud Salimot, akit az Oszama bin Laden szervezete pénzügyminiszterének tartottak. A nyomozás során a hivatal rámutatott az iszlám szervezetek németországi és nemzetközi hálózatának szövevényes struktúrájára, felhívta a figyelmet több gyanús személyre, és óvott az esetleges terrorcselekményektől. 2000 decemberében Frankfurt környékén négy arab személyt vettek őrizetbe, akik a strasbourgi karácsonyi piac ellen készítettek elő terrorakciót. Az ezzel kapcsolatosan összeállított jelentés sem késztette az államügyészséget arra, hogy mélyreható nyomozási eljárást indítson.
Ezzel szemben most az ország belső biztonságáért felelős szövetségi belügyminiszter, Otto Schily szigorú intézkedéseket sürget: felfüggeszteni az iszlám szervezetek vallási privilégiumát, amely nem teszi lehetővé munkájuk ellenőrzését; a hírszező szerveket szorosan bevonni a felderítésbe; az elektronikus megfigyelések mellett fokozni a beépített informátorok létszámát; megszigorítani a bevándorlási előírásokat és könnyíteni az adatvédelem szigorú szabályain, amelyek hátráltatják a letelepülésért folyamodók ellenőrzését. Amíg a szociáldemokrata miniszter élvezi az ellenzéki CDU és FDP támogatását, addig a koalíciós partner Zöldek egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak, sőt a bázis hajlik arra, hogy megkérdőjelezze a kormányszövetség jövőjét. A kabinet hárommilliárd márkát irányzott elő a terrorizmus elleni harc finanszírozására.