Forró ősz várható a népegészségügyi program megvalósítása terén. Eddig a tervekről hallhattak az emberek, novembertől viszont több tízezren kaphatnak behívót a szűrővizsgálatokra, illetve térítésmentessé válnak a fogmegtartó kezelések.
– A tíz évre szóló népegészségügyi programnak nagyon komoly előkészületei vannak, s mi mindenféle értelmiségi, tudományos, dolgozói találkozón, valamint a millenniumi zászlóátadások alkalmával hangsúlyozzuk, hogy milyen elemei vannak a népegészségügyi helyzet javítására irányuló programunknak, törekvéseinknek. A megvalósítás már megkezdődött, amikor pályázatot hirdettünk, s 45 millió forint felhasználásával 82 általános iskolában szeptembertől a testnevelés és a mozgás sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint eddig. Egy újabb pályázat során 503 millió forintot lehet majd fordítani a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére szolgáló, dohányzásról leszoktató, elhízásellenes programok finanszírozására, az alapellátást és sürgősségi ellátást segítő kistérségi programok fedezésére. A Magyar Katolikus Püspöki Kar is támogatja a programot, s októberben a magyar templomokban körlevelet olvasnak fel, ez pedig jelentős lépés, hiszen 5,3 millió katolikus vallású ember él az országban. Elkezdődnek azok a nagy szűrővizsgálatok, amelyektől azt várjuk, hogy azokban a betegségekben, amelyek terén nagyon rosszul állunk, ott előbbre jussunk. Elsőként az emlőszűrés indul be, már meghirdettük a pályázatokat, így 9-13 komplex munkacsoport jöhet létre, amelyek tagjai nemcsak a szűréseket, hanem a gyanús elváltozások tökéletes rehabilitációját is ellátják majd. A napokban döntöttük el, hogy elkezdjük a tüdőszűrő gépek cseréjét az ingatlanértékesítésből származó bevételekből. Megtartotta első ülését a tárcaközi bizottság, úgy tűnt, hogy mindegyik minisztérium komolyan veszi a népegészségügyi programot.
– Az nem vitás, hogy a program legnagyobb kihívása a dohányzás elleni küzdelem.
– Eltűntek a lapokból a dohányreklámok, július elsejétől tilos dohányreklámot a sajtóban szerepeltetni, január elsejétől pedig az óriásplakátokról is lekerülnek a cigarettavásárlásra ösztönző szövegek és képek. A harmadik évezred legrettenetesebb betegsége a tüdőbetegségek családja lehet. A világ járványügyi statisztikáit nézve a legfenyegetőbb rém a tüdőbetegségek, s a tüdőrák nagyon gyors ütemű terjedése. Ennek a dohányzással való szoros összefüggése teljesen egyértelmű. Példával kell élen járni a tanároknak, egyházi embereknek, de még a sajtónak és a médiának is. Önnek elmondhatom, hogy a Magyar Rádió épületében borzalmas állapotok uralkodnak ezen a téren. Miközben műsoraikban a riporterek felteszik nekem a kérdéseket jogszabályokkal, törvényességgel s egészségi állapottal kapcsolatban, elgondolom, hogy minden folyosó minden fordulója tele van dohányosokkal, akik szinte eszik a cigarettát. Én az általam irányított minisztériumban odáig mentem a jó példaadással, hogy rendszeresen vizitelek az irodákban, mert megérzem, hogy hol dohányoznak, s hol nem. Felszólítottam azokat a munkatársakat, akik között magas beosztásúak is vannak helyettes államtitkárokig bezárólag, hogy hagyják abba a dohányzást, s ehhez minden segítséget megadunk, mert ha nem megy, meg kell válnunk tőlük. Aki az egészségügy irányító területén magas pozícióban dolgozik, nem dohányozhat, vállalnia kell, hogy lemond erről a káros szenvedélyről. Mindenkinek egyenként elmagyarázom, hogy több száz lelkes, a népegészségügyi program megvalósításán dolgozó ember munkáját teszi tönkre az az egy-két, a minisztériumban, az ÁNTSZ-nél vagy az OEP-nél dohányzó ember. A dohányzás az első számú közellenség. A közéleti személyiségek – különös tekintettel az egészségügyi vezetőkre – szerepe itt óriási.
– A kórházak finanszírozása jelentősen javult. Mennyire teszi biztossá ez a gazdálkodást? Önkormányzati biztosa van a csepeli Weiss Manfréd Kórháznak, s a fővárosi kórházak likviditási helyzetének áttekintésekor az önkormányzati képviselők megállapították: a Szent Margit Kórháznak is pluszpénzre lesz szüksége ahhoz, hogy kifizethessen 34 millió forintot egy jogerőssé vált kártérítési per következtében. Egy újabb szempont, amely ismét a menedzsmentek felelősségét veti fel.
– Kicsit szomorú vagyok, mert a kórházak és menedzsmentek rossz gazdálkodásból vagy műhibaper anyagi következményeiből eredő gondjai nem a tulajdonos önkormányzatok, hanem rendszeresen az Egészségügyi Minisztérium nyakába zúdulnak. Több kórház jelentős tartozásához a tárcának, a finanszírozásnak semmi köze nincsen. Sok problémát látok. Járok a rendelőkbe, s gyakran azt tapasztalom, hogy kulcsra van zárva az ajtó. Nemrégiben leültem egy rendelő elé, s egy és negyed óráig vártam, mert benn volt az orvoslátogató. Hogy gondolják azt egyes orvosok, hogy közpénzekből finanszírozzuk a járóbeteg-szakellátást, s a biztosított beteg kint vár arra, hogy az orvoslátogató befejezze a mondókáját. Nem titkolom, hogy újabb szabályozásokra készülök, amelyekkel ezt tovább lehet szigorítani.
Azt kell mondanom, hogy az emelésekkel az ágazat működőképessége biztosítva van. Minden lehetőségünket kihasználtuk. Tavaly 74, januártól 81, júniustól 90, most 95 ezerre emeltük a HBCS (homogén betegségcsoport) díjtételeit. Ez olyan jelentős változás, amelynek tervét hallva még az intézményi gazdasági vezetők sem merték elhinni, hogy meglépjük. Bátran megtettük, de megemeltük a járóbeteg-szakellátás pontértékét, s a krónikus ellátás díjtételét is. Közel 16 százalékos növekmény van az ágazatban, amelyik menedzsment nem tud ebből kijönni, ott valóban nagy baj van. Hozzáteszem, hogy vannak azért komoly gondok, hiszen az épületek állaga leromlott, sok a pavilonrendszerű, energiafaló infrastruktúrával rendelkező kórház. A működőképesség alapvetően biztosított a magyar kórházakban, ezt elismerte egyébként egy nemrég kiadott közleményben a kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara is.
– Persze az ellenzék ezt máshogy látja, hiszen Kökény Mihály 100 ezer forintos HBCS-t szeretne, Kovács László pedig az MSZP választási győzelme esetén a nővérek bérét 50 százalékkal megemelné.
– A nővérek bérét mi is szeretnénk megemelni. A szakképzésüket térítésmentessé tettük, ösztöndíjakat fizetünk számukra. Az ösztöndíj mértéke havonta 15 ezer forint, s ez az idén 500-600 millió forintba kerül, a továbbképzések térítésmentessége pedig 300 millió forint körüli összeget jelent a kormányzatnak. Ígérgetni persze mindent lehet. Mosolyogva gondolok arra, amikor május–júniusban elkezdtünk gondolkodni a fekvőbeteg-díjazás felemelésén. Akkor azt mondtam, hogy józanul 81-ről 84-85-re meg lehet emelni a HBCS-t, mire azt mondta az ellenzék, hogy legalább 90-re kellene. Nos, 90-re emeltük, akkor azt hallottam, hogy 95-re kellene, most, hogy 95-lett, azt mondják, hogy 100-ra kellett volna. Azt gondolom, az ellenzék dolga az, hogy mindig túllicitálja a mi vállalásunkat, a mi dolgunk pedig az, hogy csak fedezett és felelősséggel vállalható emelést hajtsunk végre. Most is elmentünk a lehetőségünk felső határáig. A számháború tehát megy, de arról kevés szó esik, hogy miért lehetett megtenni ezt az emelést. Sok pénzt spóroltunk meg a racionálisabb működtetéssel, s a nagy rablásokat az OEP ellenőrzései révén megakadályoztuk. Az egészségbiztosításban egy sor irracionális jelenséget megfékeztünk, ami miatt korábban elfolytak a közpénzek, gondolok itt a nagy értékű képalkotó technológia vagy laboratóriumi vizsgálatok parttalan és indokolatlan „túlfuttatására”. Minden tiszteletem az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) és a Magyar Kórházszövetségnek, amelyek vezetői felhívták a kórházak figyelmét arra, hogy ki fogják pellengérezni azokat, akik csalással, indokolatlan többletteljesítéssel a másik betege alól húzzák ki a lepedőt. Zárt kasszában gondolkodunk, ha valahol „elszaladnak”, máshol hiány támad, tehát morálisan is megengedhetetlen, hogy a társintézményt nehéz helyzetbe hozzuk. Közös erőfeszítés eredménye az, hogy most valamelyest tudtunk javítani a működőképességükön.
– A kórháztörvény milyen garanciákat nyújt arra, hogy olyan működtetők jussanak állami, önkormányzati támogatáshoz, akik valóban hatékonyan tudják azt kamatoztatni az egészségügyben, s nem alvállalkozókként szippantják el a pénzt?
– Az új törvénytervezet korszakalkotó nyitást jelent az egészségügynek, ezért természetes, hogy viták vannak körülötte, de nem a viták dominálnak, hanem az egyetértés. Mindenki, aki az egészségügyhöz ért, legyen szakmabeli vagy külső szakértő, egyetért azzal, hogy a nyitásra szükség van. Tíz év óta várunk rá, de senki nem merte meglépni. Mi összeszedtük minden bátorságunkat s megléptük. Nagyon széles politikai támogatottság van mögötte, még a kritikus ellenzék és a főváros is egyetért a főbb elképzelésekkel. A részletekben sok vita van, hiszen ez megengedő kerettörvény, amely kötelezően semmit nem ír elő. Nem kell azt híresztelni, hogy eladják az egyetemeket, mert senkinek nem kell semmit sem eladnia, csupán a lehetőséget adjuk meg, de csak nonprofit jellegű működtetést illető átalakításra. Megvan a lehetőség az alvállalkozói rendszer, a nyereségérdekelt vállalkozások bevonására is. Akkor lehet alvállalkozónak kiadni a tevékenységet, ha a közszolgáltatásért felelős tulajdonos ezzel egyetért. Tehát a mosoda, képalkotó diagnosztika, laborszolgáltatás, endoszkópos vizsgálatok kérdésében a közszolgáltatásért felelős tulajdonos vétójoggal élhet. Nekünk azért fontos az, hogy a profitérdekeltség mellett az alvállalkozói rendszerekben megjelenjen a nyereségérdekeltség, mert ebben a körben lehet forrást bevonni az egészségügybe.
– Súlyos visszásságot okozott két alkotmányos joggal összefüggésben az, hogy az országos tiszti főgyógyszerész haladéktalanul visszavonta a patikákban elhelyezett, a gyógyszerárrések ellen tiltakozó aláírásgyűjtő íveket – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki a Magyar Gyógyszerész Kamara panasza alapján indított vizsgálatot.
– Az én olvasatomban inkább aggályosnak találta az intézkedést, s nem indított eljárást az ombudsman. Nagyon tisztelem a véleményét. Én az ellátás biztonságáért vagyok felelős, meggyőződésem szerint a gyógyszertárba gyógyszerért mennek be a betegek, s nem bonyolult, számukra érthetetlen árréskérdésekben akarnak nyilatkozni, ami még a szakmán belül is nehezen értelmezhető. Állandóan azt hallom, hogy a gyógyszerésznek kevés ideje jut arra, hogy a beteggel egyedileg foglalkozzon, a gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteket közöljön. Mi nyilvánvalóvá tettük, hogy az előszobába, folyosóra, járdára ki lehet ezt tenni, de ott, ahol gyógyszert adnak ki, az ellátás biztonságát láttam veszélyeztetve. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést érdemes már bolygatni, egy nagyon nehéz helyzetben került sor erre a lépésre, de mára elsimultak a hullámok. Szokatlan lépés volt, ezt belátom, de aki a gyógyszerpiacot szabályozni akarja, annak fel kell készülnie a támadásokra.
– Hans Weiss osztrák oknyomozó riporter Ausztriában megjelent könyvében kifejti, hogy Magyarországon megfelelő díjazás ellenében lehetőség van illegális nemzetközi joggal ellentétes gyógyszerkísérletekre. Az ügyben az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított.
– Nekem Bécsből jelezték, hogy megjelent a könyvesboltokban egy ilyen információkat tartalmazó könyv, gépkocsival behozattam a dokumentumot, s lefordíttattam. Vizsgálatot indítottam, még nincs eredmény. Bekapcsolódott a munkába az ÁNTSZ, az Egészségügyi Tudományos Tanács és az Országos Gyógyszerészeti Intézet is. Most azt tudom mondani, hogy Magyarországon a gyógyszerek kipróbálásával kapcsolatos eljárásrend európai módon szabályozott, a betegek számára abszolút biztonságos módon mehetnek a kiszolgálások. A könyvben leírt vádaskodás a magyar pszichiáterek, orvosok érdekében kötelezővé teszi, hogy rendkívüli és szigorú eljárást folytassak le. Minden elemét megvizsgáljuk az ügynek, s ha valamiben elmarasztalhatók vagyunk, akkor én kemény lépéseket teszek. Jelenleg viszont semmiféle bizonyíték nincs arra nézve, hogy a beteget veszélyeztető módon illegális gyógyszerkísérleteket folytattak. Itt a magyar mundér becsületéről van szó, ezért vizsgálódunk a Nyírő Gyula-kórházban.
– Közel kétszáz hazai és Kárpát-medencei szakember előtt kijelentette, hogy a tárca azt tervezi: a Magyarországon munkát vállaló határon túl élő magyarok az itt befizetett egészségügyi járulékot egy biztosító segítségével a határon túl vegyék igénybe.
– Sokféle elképzelés fogalmazódott meg, de hosszú távon azt szeretnénk – s a kormány is azt fogadta el –, ha erre a célra egy önálló biztosítási konstrukció alakulna. Ennek lényege az lenne, hogy a nálunk munkát vállaló, illetve az ő munkaadója járulékát egy egészségbiztosítási pénztárba fizesse be. Ez egy olyan biztosító lenne, amelynek a magyarlakta területeken fiókjai lennének, s a befizetett járulékokból az ellátás krónikus esetben otthon történne meg. Ez szerencsés lenne a fogadó ország számára is, hiszen a befizetett járulékok inkább ott segítenék az egészségügy működését, de a fejlesztés lehetőségét is megadnák. A státustörvény végrehajtási rendelete rövid és hosszú távú megoldást is tartalmaz majd ebben a kérdésben. Rövid távon az egészségbiztosítás a befizetett járulék fejében fogja az ellátást biztosítani, hosszú távon, néhány éves távlatban viszont azt szeretnénk, ha önálló biztosítási konstrukció alakulna erre a célra. Magasabb itt megkeresett bérért a jövedelemarányos járulék magasabb, tehát ez az adott országban az ellátást és az egészségügyet szolgálná.
– A népegészségügyi program megvalósítása terén nem elég hangsúlyozni, hogy mindenki a saját egészségéért tehet meg a legtöbbet. Miniszter úr hogyan áll ezzel a kérdéssel?
– Az egyik kormányülésen a miniszterelnök végignézett a kormánytagokon, s azt mondta, hogy uraim, gyalázatos állapotban vagyunk. Fontos ügyeket tárgyaltunk akkor, s el is felejtődött az egész. Pár nap múlva kaptunk egy levelet, amelyben egy fitneszklubnak a belépőkártyája volt, s mellette egy mondat, hogy a Miniszterelnöki Hivatal figyelni fogja, hogy a kormánytagok milyen gyakorisággal veszik igénybe a belépőt. Ez is a népegészségügyi program megvalósítása. Én is járok az egyik hotel fitneszklubjába, szaunázom, taposom a gépeket. Jó kondícióban vagyok, de én sportoltam. Mástól is elvárható az, hogy odafigyeljen magára, a szűkebb közösségére. A közös felelősség minden együvé tartozás alapja. Amikor a lelkünk és a testünk egészségével foglalkozunk, hazafias nemzeti tettet hajtunk végre. Ma már nem az a kérdés, hogy bejutunk-e Európába, hanem az, hogy ezzel a korán haló, lelkileg, testileg frusztrált populációval hogyan fogunk ott megkapaszkodni.
Mikola István 1947-ben született Veszprémben. Általános orvosi diplomáját 1972-ben vette á
Charlie Kirk
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
