Lengyelország EU-val kapcsolatos reményeire csapást mérhetnek a választási eredmények, állapítja meg a nyugati és a bővítésben érintettek nyílt vagy rejtett aggodalmait a Financial
Times. A lap utal arra, hogy Lengyelországban a legfeljebb formálisan bővítéspárti parasztpárt (PSL) mellett első ízben két olyan populista párt is bekerült a parlamentbe, amelyek nyíltan ellenzik az ország uniós csatlakozását. Ráadásul az eredmények azt jelentik, hogy az SLD-nek – amelyet nem sok minden köt össze a vele együtt a parlamentbe került többi párttal – kisebbségben kell kormányoznia, vagy pedig olyan partnerrel – nyilvánvalóan a PSL-lel – kell együttműködnie, amely több kárt okozhat neki, mint hasznot. Az SLD számára a korszerű jobbközép politikát folytató, az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok mellett elkötelezett Polgári Platform (PO) lenne a legjobb partner. Varsói elemzők szerint azonban meglehetősen csekély az esély e forgatókönyvre, tehát a kisebbségi kormányzásra.
Az EU-nak ebben a helyzetben a bővítés felgyorsítását ajánló Financial Times tanácsa a Rzeczpospolita értesülése szerint Brüszszelben már megértésre is talált, és az Európai Unió kész engedményekre a Lengyelországgal zajló csatlakozási tárgyalásokon, hogy elejét vegye az euroszkeptikus lengyel pártoknak nyújtott társadalmi támogatás további növekedésének. A lap brüsszeli tudósítója magas rangú uniós diplomaták nyilatkozataira hivatkozva azt írta, hogy még az idén ősszel megállapodás várható olyan kiemelt jelentőségű területeken, mint a külföldiek termőföldvásárlása vagy a lengyelek munkavállalása az EU-ban.
Megfigyelők figyelmeztetnek a lengyel események alakulása kapcsán azokra a „sötét forgatókönyvekre” is, amelyek szerint a csatlakozási időpont folyamatos kitolása azzal a veszéllyel jár, hogy a tagjelölt országok társadalmai végképp elkedvetlenednek a tőlük súlyos áldozatokat követelő reformoktól. Uniós diplomaták most Varsó esetében az előremenekülést javasolják. A csatlakozási tárgyalások lehető leggyorsabb lezárását Lengyelországgal, hogy a csatlakozás előnyei még a következő, 2005-ös parlamenti választások előtt érezhetővé váljanak.
S hogy ez milyen égető probléma, azt jelzi az a tény is, hogy a lengyel pénzügyminisztérium 1,7 százalékosra csökkentette a GDP jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését a költségvetési tervezet készítése közben, a megelőző, amúgy a korábbiakhoz képest visszafogott 2,5-3,0 százalékról.
A vesztesek eközben levonják a tanulságokat. A Szabadság Unió vezetőjének, Bronislaw Geremeknek a bejelentése után a súlyos vereséget szenvedett kormányzó pártszövetség egyik meghatározó tagpártja, a Szolidaritás Választási Akció Társadalmi Mozgalma (RS AWS) is bejelentette, hogy Jerzy Buzek leköszön pártelnöki tisztségéről. Az RS AWS harmadik fő ereje a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN) és a Lengyel Kereszténydemokraták Megegyezése (PPChD) mellett a jelenleg kormányzó Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP).
Az új szejm pártjai
Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) – Közel húsz erőből álló posztkommunista, szociáldemokrata pártszövetség, erős szakszervezeti kapcsolattal
Munka Unió (UP) – Erősen szociális érzékenységű, baloldali posztszolidaritás párt
Polgári Platform (PO) – Jobbközép irányultságú, fele részben posztszolidaritás gyökerű, pragmatikus konzervatív-liberális párt
Lengyel Parasztpárt (PSL) – Posztkommunista, valójában integrációellenes agrárpárt
Önvédelem (Samoobrona) – Útblokádok és törvénytelen akciók szervezésével hírhedtté vált, az agrárérdekek védelmét hirdető, gazdasági programjában balos populista unióellenes mozgalom
Jog és Igazságosság (PiS) – Rendpárti, jobboldali, alig pár hónapja alakult, javarészt posztszolidaritás szervezet
Lengyel Családok Ligája (LPR) – Jobboldali, nemzeti-katolikus, integráció- és reformellenes mozgalom
Demján Sándor Tőkeprogram
Demján Sándor-tőkeprogram: valódi szintlépés a magyar KKV-k számára
