Bábolna: egy lépés a privatizáció felé

Tegnapi rendkívüli ülésén a Bábolna Rt. közgyűlése elfogadta a Bábolna Tetra Kft. törzstőkéjének emelését 960 millió forintra (az eredeti törzstőke 859,345 millió forint volt). Székely Csaba, az igazgatóság elnöke leszögezte: a feltőkésítésnek semmi köze a rövidesen privatizálandó kft. vételárának kialakításához, hiszen az eladási árnak meg kell haladnia a törzstőkét, de az majd csak a két érvényes pályázó közötti alkuban dől el. A Bábolna Tetra Kft.-re a külföldi Lohmann-csoport és a kft. menedzsmentje nyújtott be pályázatot. A pályázatok elbírálásáról a közgyűlés dönt.
Az rt. közgyűlésének második napirendi pontján elfogadták a cég többségi tulajdonában lévő vállalatok hitelfelvételeihez való kezességnyújtást is. Heimann Zoltán vezérigazgató hangsúlyozta: nem új hitelekről van szó, a cégek meglévő hitelállományaihoz szavazták meg a kezességvállalást. A hitelek összértéke másfél milliárd forint.
A privatizációt megelőző profittisztítás első konkrét lépéseit is elfogadta a közgyűlés, ami négy, bábolnai központtól távol lévő gazdaságot érint. Eszközeik értékesítésére az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. előírásainak megfelelő pályázatot kell kiírni. A végső döntés során preferálni kell a hazai szakmai befektetőket. A majdani nyertesnek vállalnia kell a dolgozók továbbfoglalkoztatását, a telepek legalacsonyabb értékesítési ára azok könyv szerinti értéke – ismertette Székely Csaba. Heimann Zoltán hozzátette: mind a négy telep korábban csődben lévő állami gazdaság volt, amely a Bábolna Rt.-hez került. A cégről történő leválasztásuk mellett azért döntöttek, mert tevékenységeik nem illenek Bábolna tevékenységi körébe. A szentgotthárdi gazdaság területeinek java része belelóg az Őrségbe, ezért nem alkalmas intenzív gazdálkodásra. Uraiújfalu jobb terület, de önálló gazdasági egységet képez, a szendrői gazdaság 7000 hektárjából csak valamivel 5000 feletti a szántóterület, de az Aggtelek térségében elterülő gazdaság földjei csak részben vannak egy tagban, a maradék szétszórva található. Emellett itt a gazdálkodás fő profilját a juhtenyésztés adja. A kerteskői lótelep viszonylag közel fekszik Bábolnához és korábban volt arról szó, hogy a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. része legyen, de mivel két angol telivér ménest nem szerencsés fenntartani, ezért a kerteskői lóállományt a Nemzeti Ménesbirtok dióspusztai telepére szállították, a telepet pedig értékesítik.
A közgyűlésen határozat született arról, hogy a Bábolna Rt. 100 százalékos tulajdonába tartozó hárommillió forintos alaptőkével alapított, majd feltőkésített Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. 1,6 milliárdos könyv szerinti értéken az ÁPV Rt. és ezáltal az állam tulajdonába kerüljön. A lépéshez Sárfy Péter, a kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: ugyan a kft.-be sorolt tevékenységek, így a muzeális épületegyüttes fenntartása és fejlesztése, a lótenyésztés vesztesége, de úgy látja, hogy négy-öt év alatt lehetővé válik az önfenntartás. Ehhez nagyban hozzájárul az idei csíráiban meglévő idegenforgalom fellendítése, a vadgazdálkodás bővítése, amely jelentős bevételi forrásként szerepel. „Tavaly alakítottak ki egy 500 hektáros vaddisznós kertet és folyik vadkacsatenyésztés is, amely iránt különösen az olasz vadászok nagyon érdeklődnek. Emellett Sárfyék szeretnének Bábolna térségében lévő erdeiben hatékonyan gazdálkodni és azokat hatékonyan bevonni a lovas idegenforgalomba. Ezentúl a bábolnai gazdanapokat, amely idén nullszaldót zárt, évente kívánják megrendezni, akár- csak a bábolnai lovasnapokat, amely idén szintén nyereségesen zárt. Sárfy ennek ellenére úgy látja, hogy a ménesbirtok első évben veszteséges lesz, nemcsak azért, mert még nincs üzleti tervük, hanem azért is, mert az önfenntartás eléréséhez először beruházások szükségesek.
Október 12-én ünnepséget rendeznek Bábolnán annak a tiszteletére, hogy 165 éve érkezett a településre az első Shagya mén, november 8-án pedig szintén a ménesbirtok rendezésében Márton-napi ünnepséget tartanak Pannonhalmán.