A Belügyminisztérium időarányosan teljesítette feladatait, két törvény kivételével eleget tett az európai uniós csatlakozás szabta jogharmonizációs kihívásoknak – jelentette ki Pintér Sándor az általa vezetett tárca tavalyi évét értékelve az Országgyűlés kisebbségi bizottsága előtt. A belügyminiszter jelezte, hogy e két jogszabály közül a fegyvertartásról szóló tervezetet rövidesen tárgyalja a parlament, míg a választási törvény módosítása csak akkor kerül napirendre, ha kitűzték az EU-csatlakozás időpontját. Pintér sikerként értékelte, hogy az ismertté vált bűnesetek száma 600 ezerről 450 ezerre mérséklődött. Külön kiemelte, hogy az emberölések és a gépjárműlopások száma jelentősen csökkent. Kitért az Interpollal folytatott együttműködésre, valamint arra az Ausztriával közösen létrehozott határkapitányságra, amelyhez hasonló az Európai Unióban csak Franciaország és Németország között működik.
A testület tegnapi ülésén meghallgatta Dávid Ibolya igazságügy-minisztert is, aki elmondta, hogy elkészítették azt a hosszú távú roma programot, amelynek három alappillére az oktatás, a munkaerőpiac és a családi kondíciók fejlesztése. Az oktatás fontosságát hangsúlyozva szólt arról, hogy szerinte jövőre akár meg is duplázódhat a roma ösztöndíjprogramban részt vevő diákok száma. Jelenleg 2500 ilyen tanulót tartanak számon. Dávid Ibolya elmondta, hogy a romák életminőségét javító középtávú intézkedési csomag feladatainak teljesítésére a szaktárcától, alapítványoktól, valamint PHARE-keretből kilencmilliárd forintot szánnak.
*
Összességében eredményesnek minősítette az ügyészség munkáját Polt Péter legfőbb ügyész az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén. Kijelentését a 96,2 százalékos váderedményességi mutatóval, valamint a nyomozások eredményességének növekedésével támasztott alá. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bíróságok helyzetével kapcsolatban nehézségekről számolt be, de mint mondta, nem jó üzenet az igazságszolgáltatás katasztrofális helyzetéről vagy válságáról beszélni. Polt Péter legfőbb ügyész a környezetvédelmi bizottságban is beszámolt az ügyészség tevékenységéről. Közölte: a múlt évben, illetve idén az első fél évben összesen 64 környezetvédelemmel kapcsolatos keresetet nyújtottak be a bírósághoz. Ezek közül 26 természet-, 19 víz-, 12 talaj-, négy levegő- és három zajvédelmi ügy volt.
Az egészségügyi bizottságban a 2000. évi zárszámadást tárgyalták a képviselők. A Pénzügyminisztérium illetékesének tájékoztatása szerint a zárszámadási törvényben már megjelenik a gyógyszerkassza 35 milliárd forintos növelése, valamint az a 10,6 milliárd forint, amely a közelmúltban került a költségvetésből az egészségügyi tárcához.
Elhangzott az is: a többletpénzügyi forrásoknak köszönhetően a háziorvosok jelenlegi 4500–11 000 forint közötti területi kiegészítő díjazását a tárca havi 26 ezer és 45 ezer forint közötti összegre emeli decembertől. Emellett az év végétől az eszközök, valamint a munkához szükséges ingatlan használatával járó kiadásokra havi 50-50 ezer forint átalányt kapnak a családorvosok és a fogorvosok.
Vita az agglomerációs moratóriumról. Néhány héttel elhalasztotta a döntést az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága Illés Zoltán fideszes politikus javaslatáról, amelyben a környezetvédelmi bizottság elnöke a budapesti agglomeráció földjeinek belterületbe vonási moratóriumát kezdeményezi az országos területrendezési terv elfogadásáig. Lentner Csaba (MIÉP) hasonló tartalmú, ám konkrétabban fogalmazó javaslatát elutasította a testület. A két politikus egyaránt ijesztőnek tartotta a főváros környéki földterületek beépítettségét, ami az elmúlt négy-öt évben hatalmas környezeti, ökológiai rongálásokat okozott. Lentner példaként említette, hogy Piliscsaba az utóbbi időben mintegy háromszorosára nőtte ki magát az odatelepült ipari és lakóparkok miatt. (P. G.)
Emmy-gála
Kamaszgyilkosság és orvosi vészhelyzet uralta az idei Emmy-gálát, egy őrült rendezőzseni tarolt a legnagyobbat + videó
