Eurorégiós központ Szegeden

Újabb fontos állomásához érkezik a szegedi folyamat, amelyet a délkelet-európai stabilitás támogatására és a demokratikus folyamatok erősítésére indított a magyar kormány és a délkelet-európai stabilitási egyezmény irodája. Hétfőn felavatják azt a regionális oktatási központot, amelyet a fenti célkitűzésekkel kapcsolatos feladatok koordinálására és finanszírozására a magyar kormány pénzügyi felajánlásával létesített Esély a Stabilitásra Közalapítvány hozott létre Szegeden. Az ünnepélyes felavatáson részt vesz Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Mécs László, a közalapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta: Magyarországnak – ahogyan a milosevicsi éra idején is – változatlanul célja a demokratikus erők támogatása a régióban, a déli szomszédunknál bekövetkezett örvendetes változások azonban lehetővé tették, hogy egy lépéssel tovább immár a regionalizmus és a civil szféra erősítésén fáradozzon. Ennek jegyében nyitja meg kapuit az oktatási központ, amelynek havi rendszerességgel megrendezésre kerülő egyhetes kurzusain az európai politikai és intézményrendszer kialakulásával és működésével, az önkormányzatok szerepével és működésével ismerkedhetnek meg az Albániából, Jugoszláviából, Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából érkező hallgatók. Nemcsak a hallgatóság, az előadói gárda is nemzetközi lesz, várnak például előadót az Európa Tanácsból is. A kurzusok célja a kapcsolatteremtés lesz – a decentralizáció jegyében – az immár alacsonyabb szintű közigazgatási egységek, helyi önkormányzatok között a Duna–Tisza– Körös–Maros eurorégió területén.
Az idei, harmadik szegedi konferencia másik magyar felajánlása, a fenti eurorégióra kiterjedő komplex adatbázis létrehozása ugyancsak a megvalósulás útján van – tájékoztatta lapunkat Mécs László. Ennek is elsődleges célja a regionális politika és gondolkodás erősítése, ezen belül fejlesztési programok kölcsönös megismertetése, kapcsolatteremtés és a határon átnyúló együttműködés ösztönzése lesz. A közalapítvány már eddig is sokat tett a régió, de elsősorban déli szomszédunk megsegítéséért – emlékeztetett Mécs László. A Milosevics-rendszer idején főleg a független média támogatásában és az önkormányzatoknak juttatott humanitárius segélyekben merült ki, amelyekben egyenlő arányban részesültek szerb, magyar, illetve vegyes lakosságú területek, a szerb és a magyar nyelvű médiumok.