Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman mindenféle megoldást elfogadhatónak tart, amely tényleges javulást eredményezhet a roma kisebbség helyzetében. Szerinte az úgynevezett pozitív diszkrimináció elvét minden hátrányos helyzetben lévő réteg esetében indokolt gyakorolni. A romák esetében különösen fontos a speciális esélyegyenlítő programok kidolgozása, hiszen – amint a reprezentatív szociológiai kutatások is bizonyítják – körükben nemcsak az életesélyeiket rontó tényezők (szegénység, alacsonyabb iskolázottsági fok, munkanélküliség) figyelhetők meg, hanem meg kell küzdeniük az előítéletesség jelenségével is. – A „roma kérdés” állami intézkedésekkel való kezelése szükséges, de nem elégséges feltétele a kormányzati eszközökkel való fellépés – hangsúlyozta Kaltenbach. Hozzátette: minden papíron jól kidolgozott program annyit ér, amennyi megvalósul belőle. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyetlen tervezet sem érheti el ténylegesen a célját, ha nem kellően kidolgozott az ellenőrzés mechanizmusa, tehát a cigányság minél szélesebb körét be kell vonni a programok hatékonyságának értékelésébe – szögezte le.
Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke szerint szükség van a hosszú távú roma stratégiára, ám annak elfogadása előtt mindenképpen el kell végezni a középtávú roma program hatásvizsgálatát, amelynek alapján a jövőben ki tudják zárni a felmerülő hibákat, problémákat. – Az OCÖ javaslatának megfelelően ki kell alakítani egy monitoring rendszert, amelynek segítségével igazolni lehet, hogy a roma programok valóban hatékonyak, nem csupán a cigányok megtévesztését szolgálják – hangsúlyozta.
A hosszú távú roma stratégia szép elgondolásokat tartalmaz a jövőre nézve – fejti ki közleményében Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke –, csak az kétséges, hogy a jelenlegi kondíciók mellett van-e esély a megvalósításra. Hozzáteszi: nincs semmi jele annak, hogy az alapok építéséhez a kormány hozzákezdett volna. Horváth szerint a sikerhez már a jelenben sürgős politikai, jogi és közigazgatási intézkedések hiányoznak. – Hoszszú távon nem kormányprogramra, hanem közmegegyezésen alapuló társadalmi programra van szükség és olyan kommunikációs helyzetre, amelyben a társadalom döntő része elfogadja a romák felemelkedésére, egyenjogúságára irányuló intézkedéseket – tartalmazza a dokumentum. – Nem tapasztaljuk, hogy a kormányzat ilyen elfogadó politikai légkör kialakítását hatékonyan segítené, kezdeményezné – szögezi le az RPA vezetője.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
