Hozzájárulás a Végtelen igazsághoz

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a magyar légtérhasználattal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot. A parlament egyperces néma tiszteletadással adózott az Egyesült Államokat ért terrortámadás áldozatainak. A plenáris ülésen megjelent az Egyesült Államok új nagykövete, Nancy Goodman Brinker. A plenáris ülésen megjelent az Egyesült Államok új nagykövete, Nancy Goodman Brinker.

Tegnap az Országgyűlés – eltérve a házszabálytól – 272 igen és 12 nem szavazattal elfogadta az Infinite Justice (Végtelen igazság) művelethez való magyar hozzájárulásról szóló határozati javaslatot. Így az akcióban részt vevő amerikai fegyveres erők Magyarország légterén a művelet időtartama alatt átrepülhetnek, az ország légterét, kijelölt repülőtereit, ezek kiszolgálóobjektumait és repülésirányító berendezéseit, valamint ezen erők felkészítéséhez szükséges vezetési és logisztikai támogatást az illetékes magyar hatóságokkal együttműködve a művelet céljaira igénybe vehetik. A javaslatot a MIÉP mellett a független Zakó László utasította el.
A határozati javaslat tárgyalásának megkezdését ügyrendi viták, valamint a házbizottság, illetve a költségvetési bizottság ülésének összehívása késleltette. Végül is többórás késéssel fogadta el – 222 igen, 18 nem szavazat és 15 tartózkodás mellett – az Országgyűlés azt az indítványt, amely alapján a kormány a Malévnek készfizetési kezességvállalást nyújt. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis kifogásolta, hogy a légtérhasználatról szóló határozati javaslatban döntsenek erről a kérdésről is. Azzal érveltek, hogy a 950 millió dollárról szóló, 30 napig érvényes kezességvállalást csak a költségvetési törvény módosításával szavazhatják meg. Ezért nem járultak hozzá a házszabálytól való eltéréshez, ami a gyorsított eljárást lehetővé tette volna. A kezességvállalásra azért van szükség, mert az Egyesült Államok elleni terrortámadás miatt a piaci biztosítótársaságok legfeljebb 50 millió dollárig vállalnak kockázatot, így a szükséges egymilliárd dollárhoz hiányzó összegért a kormányok vállalják a kezességet.
A légtérhasználattal összefüggő határozati javaslat vitájában Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy együttérzésünket és megrendülésünket fejezzük ki az Amerikai Egyesült Államok népének a terrortámadás miatt. – Néhány tucat ember úgy döntött, hogy nem élhetünk tovább úgy, ahogyan eddig, a bizalom helyett a félelem uralja életünket – jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: új időszámítás kezdődött, de értékeink a régiek, Magyarország eddig egy szabad, biztonságos és gyorsan fejlődő ország volt, és az a cél, hogy továbbra is az maradjon. Elmondta: megszigorították a határátkelések rendjét, és megerősítették a zöldhatár őrzését. Arról is beszámolt, hogy szűkítették az önálló vízumkiadás jogát, miközben szélesítették a központi vízumkiadás rendjét. Hozzátette: készenlétbe helyezték a Magyarországon működő terroristaelhárító egységeket. A kormány elemezte az USA gazdaságának megtorpanásából következő, várhatóan hazánkat is érintő negatív hatásokat, amelyeknek ellensúlyozására intézkedéscsomagot állít össze a kabinet. Orbán Viktor arra kérte az Országgyűlés pártjait: szorítsák háttérbe a vitákat, hogy létrejöhessen a lehető legszélesebb összefogás.
Szájer József (Fidesz) kifejtette: a XX. század három nagy kihívást hagyott az emberiségre: ebből kettőt, a vörös, illetve a nemzetiszocializmust legyőzte, a terrorizmust eddig még nem. Kifejezte meggyőződését, hogy a történtek kapcsán nem nő Magyarország fenyegetettsége. – A XXI. század a béke és a biztonság százada kell legyen – fogalmazott a politikus. Kuncze Gábor (SZDSZ) azt hangsúlyozta: ártatlan emberek életéért cserébe nem szabad ártatlan emberek életét kioltani. Csurka István (MIÉP) az áldozatok iránti részvétnyilvánítás után a gondolkodás szabadságáért szállt síkra. Szerinte pártja azért nem támogatta a javaslatot, mert szerinte tisztázatlan, hogy az mihez ad hozzájárulást. Kovács László (MSZP) leszögezte: semmiféle eszme, ügy vagy érdek nem indokol olyan terrorakciót, mint ami szeptember 11-én történt. Úgy vélte: a választ a demokratikus civilizált országok közösségének úgy kell megadnia, hogy annak alapja a legszélesebb körű nemzetközi összefogás legyen.
Az Országgyűlés tegnap este megtárgyalta a terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépésekről szóló határozati javaslatot is. Eszerint az Országgyűlés egyetért és támogatja a kormány eddigi állásfoglalásait és intézkedéseit, amelyekkel nemzetközi téren hozzájárult a terrortámadás következményeinek és veszélyeinek kezeléséhez, Magyarország biztonságának megerősítéséhez. Az Országgyűlés arra kéri a kormányt, támogassa szövetségeseinek és a nemzetközi közösség államainak minden erőfeszítését, amelynek célja a nemzetközi terrorizmussal szembeni hatékony fellépés. Leszögezik az Országgyűlés feltétel nélküli támogatását és szolidaritását az amerikai nép iránt. A parlament támogatja a NATO egységes fellépését a megtámadott szövetséges védelmében, ennek szellemében az Egyesült Államok ellen elkövetett támadást a szövetség valamennyi tagja ellen elkövetett támadásnak tekinti. Az Országgyűlés „mélységesen és a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokot próbál keresni erre a barbár cselekedetre”. Az Országgyűlés ma dönt a javaslatról.
*
Tegnap a parlamentben letette esküjét Warvasovszky Tihamér, aki a közelmúltban autóbalesetben elhunyt Vancsik Zoltán helyére került az MSZP-frakcióba.