Idegenforgalom és infrastruktúra

A kormány kiemelt fontosságú feladatnak tartja Magyarország úthálózatának fejlesztését. A 2015-ig szóló koncepció tartalmazza az M8-as Rábafüzes–Veszprém és az M4-es Szolnok–Ártánd közötti szakaszának megépítését is. Dunaújvárosban júniusban megalakult az Utak–Hidak–Régiók M8–M6 Duna-hidak Infrastrukturális–Idegenforgalmi–Turisztikai Közhasznú Társaság, rövidített nevén az Utak–Hidak–Régiók Kht.

Idén június 15-én alakult az Utak–Hidak–Régiók Közhasznú Társaság, amelyet augusztus 30-i dátummal jegyzett be a Cégbíróság. Időközben kezdeményezték, hogy minősítsék kiemelten közhasznú társasággá a kht.-t, ennek bejegyzése folyamatban van – nyilatkozta lapunknak Józsa Péter ügyvezető igazgató.
Elmondta: a szervezet alapítói a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kht. alapgondolata az volt, hogy – egyes gazdasági számítások szerint – minden autópálya-építésre fordított egy forint beruházás olyan három forint működő tőkét hoz a térségbe, amely öt forint termelési értéket állít elő. A másik alapgondolat szerint az idegenforgalom várhatóan a XXI. század világgazdaságának egyik húzóágazata lesz, ugyanis ahol ezek az infrastrukturális beruházások megvalósulnak, ott valószínűleg az idegenforgalom is fellendül, hiszen az utak és a hidak mellé települt létesítmények, beruházások vonzzák a befektetőket. A harmadik érv pedig az, hogy Magyarország mint európai gyógyvíznagyhatalom vesz részt a világgazdaságban, és ez a tény ezalatt a kormányzati ciklus alatt kapott prioritást.
Az ügyvezető igazgató közölte: a kht. célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítse azokat a Széchenyi-terv által támogatott programokat, amelyek a régiók fejlődésének alappillérei lehetnek. Így a hatékonyabb kapcsolattartás, a döntés-előkészítés folyamatának összehangolása, a döntés-előkészítők munkájának segítése, programok, pályázatok figyelése a fő feladatuk. Továbbá a kistérségek közötti merev közigazgatási határokat fehér asztal mellett, lobbizással próbálják oldani. Józsa szerint a kht. legfőbb tevékenysége az M8–M6, és a dunaújvárosi híd megvalósítása lesz. Véleménye szerint öt évvel ezelőtt álmodni sem lehetett arról, hogy a közeljövőben megépülhet a dunaújvárosi híd. Elmondása szerint az előző kormányzat idején a tervekben 2030-ra prognosztizálták a dunaújvárosi híd megépítését. A jelenlegi kormány viszont komolyan vette az ezzel kapcsolatos beruházási terveket, és a szekszárdi híd építésének befejezése után – azaz legkésőbb két éven belül – azonnal elkezdődik a dunaújvárosi híd megépítése. Ez azt jelenti, hogy jövő év végére az építkezéshez szükséges engedélyeztetési eljárásnak le kell zárulnia, és a nyomvonalterveknek el kell készülnie. Mindebben ez a kht. tevékenyen részt fog venni.
Az ügyvezető igazgató közölte: minderről a legutóbbi mezőkövesdi kormányülésen született döntés. Eszerint a Veszprém–Szolnok közötti M8-as rész fog elsőként megépülni, majd a Budapest–Dunaújváros közötti M6-os szakasz kerül sorra. Már elkészült az M8-as autóút környezeti hatástanulmánya, amelyet a Közlekedéstudományi Intézet készített, eszerint ez a beruházás 25-30 ezer új munkahelyet teremt az érintett térségben. Az M8-as Veszprém–szolnoki szakaszának megépítése mintegy 800 ezer polgár életkörülményeinek jobbítását segíti elő. Továbbá az ország térszerkezetének kedvező alakítása, a területi egységek gyorsabb felzárkózása és kohéziója érdekében szükséges a Nyugat-, Közép-, Dél- és Kelet-Magyarországot öszszekötő közlekedési tengely kialakítása. Az öt régiót és tizenegy megyét érintő fejlesztés az évtized egyik legjelentősebb multiregionális együttműködése lehet, hiszen azt területi egységek kezdeményezték, jelentős társadalmi és gazdasági támogatás mellett.
Végezetül az ügyvezető igazgató elmondta: ígéretük van arra, hogy az Országos Idegenforgalmi Bizottság, a Balaton Fejlesztési Tanács és mindazon megyék, amelyeken áthaladnak ezek az útvonalak, anyagi és erkölcsi vonatkozásban is támogatják az újonnan létrejött kht. munkáját.