A Mérleg utcai volt SZDSZ-székház háta mögött elterülő Zrínyi utca 3. szám alatti ingatlant a fővárosi önkormányzat értékesítette 1999 szeptemberében egy közgyűlési határozat alapján, 750 millió forintért.
A Zrínyi utcai ingatlan hasznosításának ügyét először 1999. március 25-én tárgyalta a közgyűlés. Ahhoz, hogy belátható legyen a döntés-előkészítés alaposságának kétes volta, felidézzük a közgyűlésben az ingatlaneladásról szóló vitát. A közgyűlési vitából kiderül: a Zrínyi utcai önkormányzati ingatlan értékesítésének előkészítése során egy szakértő csupán 641 millió forintnyi indulóárat határozott meg. Ezt a szakértői jelentést az ingatlant terhelő „Országos Gyógyszerészeti Intézet örökös használati jogával” indokolta – hangzott el az egyik képviselői hozzászólásban.
Mohosné dr. Bortlik Eszter, a Fidesz–MDF– MKDSZ-frakció tagja ezért azt javasolta: ne hirdessék meg eladásra az ingatlant, előbb tisztázzák az Országos Gyógyszerészeti Intézet fenntartójával az épület használatának kérdését. Egy MIÉP-es képviselő Mohosné felszólalása után a Zrínyi utca eladását le akarta vetetni a napirendről, de az MSZP–SZDSZ-es többség ezt szavazataival megakadályozta, ragaszkodtak az ingatlan értékesítési pályázatának kiírásához.
Székely Gábor, a tulajdonosi bizottság elnöke ezután ismertette a bizottság álláspontját, amely hét igen, egy nem szavazattal ugyancsak a napirendről való levételt javasolta. A bizottság szerint „a téma nincs eléggé körüljárva, és fel kell venni a kapcsolatot az Országos Gyógyszerészeti Intézet fenntartójával”. Székely Gábor elmondta azt is, hogy egyedül ő szavazott nemmel a bizottságban, vagyis nem osztotta a tulajdonosi bizottság aggályait. „Egyébként tagadhatatlan tény – és ez is felmerült a bizottsági ülésen –, hogy az ingatlan más értékű lenne, ha nem lenne terhelve ezzel, tehát ha előbb az ingatlan kipucolása történne meg, és utána lehetne az épületet, illetve az egész ingatlant egyben pályáztatni, tehát értékesíteni vagy hasznosítani” – foglalta össze Székely a bizottsági vita lényegét, amiről „kénytelen és köteles volt beszámolni”, bár nem értett egyet vele.
Horn Gábor titkolózik
Kérdés, vajon miért dobta sutba a közgyűlés SZDSZ–MSZP-s többsége a szakértői alapon működő tulajdonosi bizottság túlnyomó többségének véleményét? Az ülésen az ellenzéki képviselők többször megpróbálták a Zrínyi utcai ingatlan eladásának ügyét levenni a napirendről, ám ezt rendre megakadályozta az SZDSZ–MSZP-s többség. Juharos Róbert, a tulajdonosi bizottság fideszes alelnöke szerint kísérlet sem történt arra, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet használati jogának kérdését tisztázzák a fenntartó minisztériummal. Juharos elmondta: „a tulajdonosi bizottság ülésén egyértelmű megállapítást nyert az is, és ez a szavazati arányban is tükröződik, hogy az egyéb hasznosítási lehetőségeket sem tárták fel kellő mélységig.” Vagyis nem vizsgálták meg a bérbeadásra vonatkozó megtérülési mutatókat, és így nem arányosíthatták a megcélzott vételárhoz (641 millió forint). Juharos már ekkor leszögezte: „az itt leírt vételár egyértelműen, még használati joggal terhelten is alacsony. Azt gondoljuk tehát, hogy egy ilyen üzlet megkötése nem lehet a főváros érdeke.” Majd hozzátette: „teljesen más érdekekre kell gondolnunk, ha a főváros most nem olyan döntést hoz, hogy kellő mélységig megpróbálja feltárni a megfelelő hasznosítás esélyeit.”
Juharos nem rejtette véka alá meggyőződését, hogy a főváros vezetése a gyors döntéssel „egy jelentős vagyonvesztést alapoz meg”. „Néha felmerül bennem a gondolat – jelentette ki –, hogy vajon nem lehetséges-e az, hogy a város vezetésének pont ez a célja? Hiszen nincs észérv amellett, hogy miért nem tudunk legalább egy hónapot rászánni arra, hogy kellően megalapozzuk ezt a döntést.”
A közgyűlés az aggályokat megfogalmazó képviselői vélemények ellenére úgy döntött az 1999. március 25-i ülésén, hogy 641 millió forint indulóáron meghirdeti az ingatlant. A közgyűlési határozat mindössze annyival módosult, hogy a testület fenntartotta a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát.
Nyilván csupán véletlen egybeesés, hogy ugyanezen a napon, tehát 1999. március 25-én alapították meg azt az Ozrics Ingatlanfejlesztési Kft.-t, amelybe néhány héttel később az SZDSZ közeli City-Ház Rt. apportálta a Mérleg utcai székházat. A City-Ház Rt. az SZDSZ által alapított City-Ház Kft. jogutódja. A hárommillió forint törzstőkével létrehozott Ozrics Kft.-t 1999. április végén 50-50 százalékos arányban megvásárolta a Duna Plaza Kft. tulajdonában lévő Ariah Kft. és az imént említett City-Ház Rt. A City-Ház Rt. ugyanaz a cég, amelyik a zuglói önkormányzattól mélyen értéke alatt, gyanús körülmények között vásárolt új székháznak alkalmas épületet az SZDSZ-es vezetés alatt álló zuglói önkormányzattól.
Mint korábbi cikkeinkből már ismert, 1999. május 4-én a City-Ház Rt. 663,5 millió forintnyi értékben apportálta a Mérleg utcai székházat az Ozrics Kft.-be. E cég egyik alapítója a Duna Plaza Kft.-ben és több Ofer csoporthoz tartozó cégben érdekelt ügyvéd, Nógrádi Péter volt, aki később a fővárosi önkormányzat Zrínyi utcai ingatlanügyletében is szerepet játszik. A Mérleg utcai székház értékesítésére az Ozrics Kft. keretein belül 1999. június 15-én került sor, mégpedig oly módon, hogy az SZDSZ székházapportja után 0,23 százalékos kisebbségi tulajdonosa, az Ariah Kft. kivásárolta a City-Ház Rt. Ozrics Kft.-beli üzletrészét. Vagyis megvette az SZDSZ Mérleg utcai székházát
A SZDSZ központi irodaházára kötött adásvétel híre nyilvánosságra került, azonban Horn Gábor, a párt országgyűlési képviselője 1999 júliusában csupán annyit ismert el a Napi Magyarországnak, hogy a Duna Plaza csoporthoz tartozó cég vette meg az ingatlant, ám a konkrét vásárlóról és a vételárról nem kívánt nyilatkozni, mondván, ezek a részletek nem tartoznak a nyilvánosságra.
Horn Gábornak bizonyára megvolt a jó oka arra, hogy titkolózzék. Az SZDSZ-székház vételárának nagyságáról azóta sem szivárgott ki információ. Az üzleti titok homálya fedi a City-Ház Rt. székházeladásból származó 1999. évi bevételét is, azt a pártok gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék sem vizsgálhatja. Nem derül ki a székházeladásból származó bevétel a cégiratokból sem, ugyanis a City-Ház Rt. éves mérlegeit nem találtuk meg a cégbíróságon.
A MIÉP tudott Simon Rothról
Visszatérve a fővárosi önkormányzat Zrínyi utcai ingatlanának eladására, egyetlen pályázat érkezett, „meglepő és már-már mulatságos” módon éppen az a Duna Plaza Kft. volt, amelyik cég tulajdonában lévő Ariah Kft. az imént említett módon nem sokkal korábban megvásárolta a Mérleg utcai székházat általunk ismeretlen áron.
A Fővárosi Közgyűlés 1999. augusztus 26-án a 30. napirendi pontba besorolva tárgyalta meg a Zrínyi utcai ingatlan értékesítését, úgy, hogy a nyári szabadságolások miatt a tulajdonosi bizottság korábban határozatképtelenség miatt nem tudta véleményezni az eladásról szóló javaslatot. Nem meglepő ezek után, hogy Kardos Péter, a tulajdonosi bizottság alelnöke zárt ülésen szerette volna a döntést meghozatni. Ez majdnem sikerült is, 29-en gondolták úgy, hogy zárt ajtók mellett lenne jó dönteni, ketten ellenezték ezt és hatan – ki tudja, miért? – tartózkodtak. A 29 szavazat ehhez kevés volt, a közgyűlés nyílt ülésen kényszerült eldönteni a kérdést.
Zsinka László, a MIÉP képviselőcsoportjának tagja megkérdezte az előterjesztő Kardos Pétertől, hogy mit tervez a pályázó az ingatlanon, mit szeretne vele kezdeni. – „Én arra tudok válaszolni, amit a pályázati kiírás alapján a pályázónak be kellett nyújtania. Ennek alapján került kiírásra a pályázat és ezeket nyújtotta be. Nem hiszem, hogy a pályázatban pontosan meg kellett volna határozni, hogy mit akar az ingatlanon végezni” – hangzott a dodonai Kardos-válasz.
Zsinka László kíváncsiságát ez nem elégítette ki, ezért le szerette volna vetetni az ügyet a napirendről. A többség azonban leszavazta. Ezután Marsi Péter Pál emelkedett szólásra, a vita elnapolását javasolta, de ez sem aratott sikert a közgyűlés többségénél. Még egy MIÉP-es képviselő élcelődött azon, hogy forgatja a Bibliát, ezért megkérdezte, hogy ez a Simon az a Simon-e. Ám erre senki nem felelt, így aztán soha nem derül ki, hogy ki az a Simon, és a Zrínyi utcai ingatlan eladását előterjesztő szerint, megegyezik-e a képviselő által vélelmezett Simonnal. (A Duna Plaza részéről Simon Roth írta alá a Zrínyi utcai ingatlan adásvételi szerződését.)
A vita során csak az derült ki, hogy többen is érdeklődtek az ingatlan iránt, ám az Országos Gyógyszerészeti Intézet „jelenléte” eltántorította az érdeklődőket. Több hozzászóló nem volt. A közgyűlés többsége a pályázatot eredményesnek nyilvánította, a Duna Plaza 750 millió forintos ajánlatát elfogadta. Átment, mint kés a vajban.
Szeptember 30-án az V. kerületi önkormányzat lemondott elővásárlási jogáról, az adásvételi szerződést Atkári János főpolgármester-helyettes szeptember 30-án megkötötte. A Duna Plaza tulajdonjogának a bejegyzését az a Nógrádi Péter intézte a földhivatalban, aki korábban az SZDSZ-székház értékesítésének „színteret” adó céget, az Ozricsot megalapította.
A Mérleg utcai székházat megtestesítő ozrics-beli üzletrész megvásárlása – mint az már ismert – 1999. június 15-én történt, a Fővárosi Közgyűlés pedig 1999. augusztus végén adta áldását a Zrínyi utcai ingatlan eladására.
A Zrínyi utcai ingatlanról az alábbiakat kell tudni: 1674 négyzetméternyi telken egy 7168 négyzetméternyi hasznos alapterületű irodaházból és egy 1100 négyzetméter hasznos szintterületű kisebb irodaépületből áll. Az értékesítése idején ebből összesen 2253 négyzetmétert használt az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A fővárosi önkormányzat által megkötött adásvételi szerződés szerint az „Országos Gyógyszerészeti Intézetnek 30,5 százalék – telekkönyvbe be nem jegyzett – használati aránya (sic!) van, de jelenleg az épületből 37 százalékos arányt használ”. A szerződésből derül ki az is, amiről a közgyűlési vitán nem esett szó, hogy az ingatlanon a Pannon GSM Távközlési Rt.-nek 1996. március 1-jétől 14 évre meghatározott bérleti joga van nyilvános mobil cellás rádiótelefon-hálózathoz szükséges bázisállomás létesítésére. Az, hogy ez mekkora területet érint, arról nem szól a szerződés. A kontraktus rögzít viszont egy, a Fővárosi Bíróságon folyó pert, amely a Zrínyi utca 3. szám alatti ingatlan tulajdonjogát érinti. A vevő Duna Plaza ezt tudomásul is vette. Az adásvételi szerződésben jelzett perről a Fővárosi Közgyűlés Zrínyi utcai ingatlanvitájában ugyancsak nem esett szó. E perben ugyanis a felperes a Naturland Rt., amely cégnek korábban opciós vételi joga volt az ingatlanra. Ezért a jogért a cég fizetett, és nem is keveset.
Minden út a Duna Plazához vezet
Csakhogy – információnk szerint – a Naturland és a fővárosi önkormányzat között jogvita bontakozott ki éppen az Országos Gyógyszerészeti Intézet használati joga, illetve „aránya” miatt. Úgy tudjuk, a vételi opció megvásárlása idején az önkormányzat nem pontosan tájékoztatta a Naturlandot a használati „arány”-ról.
A Zrínyi utcai ingatlant tehát nettó 750 millió forintért vette meg a Duna Plaza. Feltételezésünk szerint a Duna Plaza tulajdonában lévő Ariah az SZDSZ-székházat az apportértéken, vagy annál magasabb áron szerezte meg, amikor megvásárolta a City-Ház Rt. székházat megtestesítő Ozrics Kft.-beli üzletrészét. A City-Ház Rt. üzletrészének névértéke 665 millió forint volt.
A Mérleg utcai székház nettó hasznos területe az Állami Számvevőszék 1998-ban készített jelentése szerint a Budapesti Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet felmérése alapján 2773 négyzetmétert tett ki. Vagyis a 8300 négyzetméternyi Zrínyi utcai irodaház – még ha abból 2300 négyzetméternyit be nem jegyzett használati arány (jog?) terhelt is – mélyen értéke alatt kelt el. Vagy a Mérleg utcát vették az izraeliek drágán, vagy a Zrínyi utcát olcsón, de az több mint valószínű, hogy a cégnek egyszerre volt szüksége az egymással érintkező mindkét ingatlanra.
Elgondolkodtató, hogy az SZDSZ vezette Fővárosi Közgyűlés nagy értékű, Zrínyi utcai ingatlanát közel azonos időszakban adta el ugyanannak az izraeli befeketőcsoportnak, amely cégcsoport az SZDSZ székházát a nyilvánosság elől eltitkolt áron szerezte meg.
kormány
A Fidesz győzelme az ország érdeke
