Kevés a gázálarc

Magyarország védőruha- és gázálarckészlete olyan kicsi, hogy könnyen védekezésképtelenné válhatunk egy esetleges bakteriális, illetve vegyi terrortámadás esetén – értesült lapunk. Egy New York-i vagy toulouse-i méretű merénylet esetén a mentőalakulatok tagjainak sem jutna elegendő megfelelő minőségű felszerelés. A rendszerváltozás előtti évtizedekben felhalmozott készleteket az Öböl-háború idején értékesítette felsőbb utasításra a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, ám az így befolyt pénzt nem forgatták vissza újabb felszerelések vásárlására.

Az USA elleni támadás óta egyébként hazánkban is felgyorsult a felkészülés egy esetleges terroristák kezdeményezte ipari, vegyi vagy bakteriális merénylet megelőzésére, katasztrófaelhárí-tásra. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint szó sincs arról, hogy hazánk teljes lakosságát ellássák eszközökkel és védőruhával.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint ez indokolatlan is lenne, ugyanis nem lehet előre kiszámítani, hogy milyen – például gázálarcba szerelhető – szűrőt kell alkalmazni adott esetben, hiszen az a támadás jellegétől függ. A totális helyett tehát lokális védekezést írtak elő a szakemberek. Ehhez pedig a szóvivő szerint elegendő a gázálarcok helyett az egyelőre rendelkzésre álló százezer menekülőkámzsa, amely a csuklyához hasonló, nyakban állítható, szemnyílással és szűrővel ellátott, rövid időre – legfeljebb negyedórára – biztonságot nyújtó védőeszköz.
Magyarországon egyébként a Paksi Atomerőművön kívül hét olyan veszélyes üzem van, amely egy esetleges terrortámadás esetén potenciális katasztrófaforrás lehet: Tiszaújvárosban a TVK,
a szőnyi olajfinomító, a tiszavasvári Alkaloida, a Borsodi Vegyi Művek Kazincbarcikán és Sajóbábony-ban, a Péti Vegyiművek és a Balatonfűzfői Nitrokémia Művek.
Bodnár Ferenc, az Országos Katasztrófavédelmi Stratégiai Tanácsadó Testület elnöke lapunknak elmondta: jelenleg a világ egyetlen országa sincs teljesen felkészülve a terroristák okozta ipari katasztrófák elleni védekezésre. Ilyen típusú – bakteriális, illetve vegyi – merénylet ugyanis eddig még a föld egyetlen országát sem érte, így elhárításukra nincsenek gyakorlati tapasztalatok. Tény: Magyarország eddig szintén csak természeti, illetve technológiai vagy emberi mulasztásból származó ipari katasztrófára készült fel. A másfél évvel ezelőtt életbe lépett magyar katasztrófatörvény egyébként távlataiban már készül egy szándékosan előidézett ipari katasztrófa kezelésére, hiszen annak negyedik fejezete elrendeli a katasztrófaveszélyes létesítmények ismételt felmérését és veszélyességi tartományba sorolását.
Bodnár Ferenc elmondta, hogy az európi országokban már korábban kötöttek nemetközi, kétoldalú, kölcsönös segítségnyújtási és lakosságvédelemre érvényes egyezményeket, így katasztrófa esetén nem marad magára a terroristák megtámadta ország. Magyarországon is – mint ahogy a szeptember 11-i, az USA ellen elkövetett terrortámadás óta minden veszélyeztetett országban – folyamatos felkészülés folyik egy esetleges, terroristák kezdeményezte ipari, vegyi vagy bakteriális merénylet megelőzésére, kataszt-rófaelhárításra. A szakértő a magyarországi gázálarckészlettel kapcsolatban megerősítette lapunk információját: a régebbi gázálarcok és más védőeszközök, éppen a más jellegű katasztrófákra való felkészülés miatt, alkalmatlanok a terroristák átal elindított folyamatok elleni védekezésre.

Százezer katonai gázmaszkot szállított ki tartozékokkal együtt a megfelelő engedélyek nélkül a Data Depo Kft. 1999-ben az országból – számolt be az esetről tavaly a Napi Magyarország. A tényfeltáró cikk kapcsán akkor a VPOP, illetve a Gazdasági Minisztérium is vizsgálatot rendelt el. A tárca illetékesei megállapították, hogy illegálisan, polgári rendeltetésű termékként vitték ki az országból a gázálarcokat. A cég egyébként darabonként három forintért jutott hozzá a gázálarcokhoz, amelyek információink szerint egy adócsalási ügy kellékei is voltak. (V. K.)