Lassabb fogyasztói árnövekedés augusztusban

Augusztusban a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek júliushoz képest, és 8,7 százalékkal haladták meg a 2000 augusztusi szintet. Az első nyolc hónapban az árak átlagosan 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az augusztusi számok egyértelműen csökkenő inflációra utalnak, és kellemes meglepetést okoztak a gazdaságkutatóknak is.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a fogyasztói árak augusztusi 8,7 százalékos növekedése a várakozásoknak megfelelő adat, és azt is mutatja, hogy júliust követően erőteljesen mérséklődik az inflációs ütem, hiszen két hónapja még 10 százalék feletti havi drágulást mértek. Varga kijelentette: az augusztusi adat is arra utal, hogy teljesül a kormányzat inflációs várakozása, és ez év decemberére az egy évre visszatekintő havi fogyasztóiár-emelkedés 7 százalék körül alakul majd. A pénzügyminiszter szerint az árfolyampolitika, a forint erősödésének inflációcsökkentő hatása már most is jelentkezik, például az üzemanyagárak terén, s ez a hatás az év hátralevő részében még erőteljesebben megmutatkozik.
A KSH által számított maginfláció havi üteme 0,6 százalék, az egy évre visszatekintő pedig 9,6 százalék volt augusztusban. A jelentés szerint decembertől augusztusig 5,9 százalékkal növekedtek az árak. A KSH közlése szerint az élelmiszereknél bekövetkezett árcsökkenés 0,24 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,17 százalékkal, a tartós fogyasztási és az egyéb cikkeké, üzemanyagoké 0,02-0,02 százalékkal mérsékelte az árakat az előző hónaphoz viszonyítva. A háztartási energia drágulása 0,13 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,08 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,05 százalékkal emelte az előző hónaphoz mért indexet. Ez év augusztusában a központi intézkedések – a vezetékes gáz árnövekedésének hatására – 0,1 százalékkal növelték a fogyasztói árindexet, míg a piaci jellegű árváltozások a KSH jelentése szerint csökkentették azt. Júliushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan egy százalékkal mérséklődött. Egy-egy százalékkal emelkedett viszont a zsiradékok és a sertéshús ára. A hivatal szerint augusztusban a szezonális öltözködés kellékeinek teljes körére kiterjedtek a szezon végi kiárusítások, így a ruházkodási termékek árai 2,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. Az átlaggal közel megegyezően, 0,1 százalékkal mérséklődtek az egyéb cikkek, üzemanyagok és 0,3 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek árai. Az egyéb cikkek főcsoportban bekövetkezett csökkenés a járműüzemanyag árának 0,7 százalékos, illetve a tanszer, írószer 1,6 százalékos csökkenésének köszönhető. A járművek átlagosan 0,6 százalékkal, a kulturális cikkek pedig 0,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint az előző hónapban. A háztartási energia körében 1,6 százalékos, a szeszes italoknál, a dohányáruknál félszázalékos, a szolgáltatásoknál 0,3 százalékos áremelkedés következett be. A vezetékes gáz – a júliustól érvényes áremelés hatására – augusztusban átlagosan 5,9 százalékkal került többe. A statisztikusok szerint az áremelés teljes hatása szeptemberben jelentkezik a fogyasztói árindexben. A palackos gáz ára augusztusban 2,8 százalékkal csökkent.
A távirati iroda által megkérdezett gazdaságkutatók az idén egyhangúlag 9,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árnövekedést és nyolc százalék körüli december/decemberi inflációt tartanak valószínűnek. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója fontos és kedvező változásnak tartotta, hogy hosszú idő óta először csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. A kedvező augusztusi adatban Karsai Gábor szerint a forint erősödése is szerephez jutott ugyan, ám jelentősebb hatása inkább a tavalyi magas bázisadatoknak volt.
Pásztori Veronika, a Kopint-Datorg Rt. kutatója a kedvező változások között említette a szolgáltatások árának csökkenő ütemű növekedését. A mérséklődő infláció ellenére a kutató nem vár nagy áttörést a fogyasztói árak alakulásában a következő hónapokban. A havi árcsökkenés elsősorban az idényáras termékeknek volt köszönhető, míg a forint erősödése a várakozásoknál csak lassabban, leginkább csak a benzin árában mérsékelte az importált inflációt – mutatott rá.
A londoni elemzők az élelmiszerárakkal és a globális inflációs környezettel magyarázták a magyarországi infláció lassulását. Stephen Gilmore, a Morgan Stanley Dean Witter befektetési ház térségi vezető elemzője szerint az augusztusi tizenkét havi infláció még a cég által vártnál is jobb volt, hiszen az MSDW kilenc százalékot jósolt előzetesen. A piacon azonban sokan már sejthették, hogy ennél jobb lesz a tényleges adat, miután az MNB előző nap kamatcsökkentésről döntött – mondta Gilmore. Az elemző szerint a monetáris tanács döntését a Morgan Stanley Dean Witter elemzői későbbre várták. A ház az év végéig összesen 100 bázispontos kamatcsökkentéssel számol, de előzetesen azt valószínűsítette, hogy az első lépést a monetáris tanács következő ülésén, az infláció folytatódó gyengüléséről szóló újabb adatok után jelentik be – mondta az elemző. Stephen Gilmore mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a hétfői kamatcsökkentést sem tartja idő előttinek. Az elemző egyértelműen az élelmiszerár-infláció gyengülésének tulajdonította a kedvező augusztusi adatot, s közölte, hogy az új számok alapján hét százalék körüli év végi, tizenkét havi átfogó inflációt vár a korábbi 7,2-7,3 százalékos előrejelzés után.