Megtalálták Atlantisz hullámsírját?

Egy francia tudós azt állítja, hogy rátalált a Platón és más ókori szerzők által oly sokat emlegetett Atlantiszra, amely Gibraltár közelében volt.

Jacques Collina-Girard, a Mediterrán Egyetem kutatója az óceánok vízszintjét és a meder sajátosságait modellezve rábukkant Atlantisz, a görög történetíró, Platón által leírt mesebeli sziget lehetséges helyére – adta hírül a BBC. A francia tudós szerint a sziget a jégkorszak utáni nagy olvadások következtében megemelkedett tengerszint miatt süllyedt el, 11 ezer évvel ezelőtt. A kutató korallzátonyokon végzett mérései szerint Spanyolország déli területeinek csúcsa 19 ezer évvel ezelőtt hozzávetőleg 130 méterrel volt alacsonyabban, mint ma, így egész szigetvilág létezett a partvonal közelében. A szigetek egyike pedig pont ott emelkedett a habok fölé, ahol Platón Atlantisz egykori helyét feltételezte. Mint ismeretes, az ókori filozófus a Timéosz és Kritiasz című dialógusaiban írta meg a titokzatos sziget pusztulásának történetét. Leírása szerint Atlantisz Héraklész oszlopaival – amelyet ma Gibraltári-szoros néven ismerünk – szemben fekvő sziget volt. Amikor a hatalmas, fejlett civilizációval rendelkező királyság mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger, Platón megjelölése szerint hozzávetőleg kilencezer évvel ezelőtt.
Atlantiszt tudósok és kalandorok keresik mind a mai napig, a Karib-tengeren, az Azori-szigeteken, a Kanári-szigeteken, Izlandon, Krétán, Tunéziában, Svédországban, Nyugat-Afrika partjainál, de még a Szahara közepén is. Collina-Girard szerint csak a legkézenfekvőbb helyszín nem jutott eszébe senkinek, hiszen eddig senki nem merte komolyan venni Platón utalásait. A francia tudós egyébként szintén nem a filozófus nyomdokán jutott Atlantiszig: a jégkorszak nagyarányú népvándorlási hullámának sajátosságait tanulmányozva bukkant a szigetre. Platón leírásai máskülönben nem mindenben voltak pontosak, hiszen szerinte a sziget nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve, ám a ma Spartel néven ismert víz alatti objektum a valóságban csak 14 kilométer hosszú és öt kilométer széles. Platón mindemellett arról számolt be, hogy a sziget pusztulását vulkánkitörés okozta, ám ez Collina-Girard szerint pusztán költői túlzás:
– A görögök kedvelt témája volt a vulkánkitörés. A sziget végzete számukra sokkal drámaibb és kézenfekvőbb lehetett így, mintha Platón a tengerszint emelkedésével próbálta volna magyarázni.