Most szinte az egész világ az Amerikát ért terrortámadást követő események lázában ég. Véleménye szerint az ország mennyire van felkészülve katasztrófavédelmi szempontból egy esetleges terrortámadásra?
– A kormánynak nincsenek olyan információi, hogy a Magyar Köztársaság területe veszélyben lenne. Ennek ellenére a kormány számos szigorú intézkedést rendelt el, amelyek a katasztrófavédelmi szerveket is érintik. Számunkra egyébként szinte közömbös, hogy a katasztrófát mi okozza: elemi csapás, műszaki meghibásodás, gondatlan avagy szándékos emberi magatartás. A lényeg az, hogy a szükséges műszaki felszerelésekkel rendelkező mentőerők rövid idő alatt a helyszínre érkezzenek. A lakosság mentésén kívül természetesen az is fontos, hogy az anyagi értékeket is megóvjuk. E célok érdekében az ügyeleti szolgálatainkat megerősítettük, a tömeg- és ipari létesítményeknél szigorú ellenőrző szemléket hajtottunk végre. Megvizsgáltuk az automatikus oltó- és tűzrendészeti, illetve az egyéb biztonsági berendezéseket, a felvonulási és a mentési útvonalakat.
– Egy esetleges repülőgép-becsapódás esetén mennyire lehet biztonságos a Paksi Atomerőmű vagy a többi, kiemelt ipari létesítmény?
– Paks, a BorsodChem és a többi nagy ipari üzem mindazon biztonsági berendezésekkel rendelkezik, amelyek egy katasztrófa elhárításához szükségesek. Fölöttük repülési tilalom van elrendelve, bár gondolom, nem tőlem várja, hogy elmondjam: a légvédelem érdekében milyen intézkedések történtek. Itt békeidőben is légi tilalom van, most csak a légügyi ellenőrzés szigorodott, amely arra is vonatkozik, hogy mi történjen akkor, ha egy repülőgép eltér az előre bejelentett légi útvonalától.
– Több helyen elhangzott, hogy a terroristák akár biológiai fegyvereket is bevethetnek. Ez akár Budapesten is megtörténhet. Mi a teendő ilyen helyzetben?
– Még egyszer hangsúlyozom: a kormányzat értékelte a beérkezett információkat, és mindent megtett azért, hogy időben érzékeljük az esetleges terroristaszándékot. Nagyon fontosnak tartom a megelőzést. Ha mégis bekövetkezik a katasztrófa, akkor a fertőzött körzetben a lakosság kitelepítésére és kimenekítésére kerül sor. Gondoljunk például a francia nagyüzem balesetére, amely a múlt héten történt. Ott is szinte azonnal, pontos mérésekkel állapították meg, hogy mi került a levegőbe, majd felhívták a lakosság figyelmét, hogy ne menjenek ki az utcára, az ajtókat és ablakokat tartsák zárva. Első körben tehát a bekövetkezett eseményt kell lokalizálni. A lakosságot csak akkor kell kitelepíteni, ha a helyzet ezt igényli.
– Fel vannak készülve ilyen eshetőségre?
– Idén sajnos megfelelő tapasztalatokat szereztünk a kitelepítések területén. Sopronban egy második világháborús légi bomba miatt kellett 14 ezer embert pillanatok alatt elszállítani. A beregi térségből az árvíz miatt 19 ezer embert menekítettünk ki úgy, hogy a hajuk szála sem görbült meg. A lakosság a döntéseket mindkét esetben fegyelmezetten vette tudomásul. Mindez azt bizonyítja, hogy az ilyen intézkedésekre is megfelelően fel vagyunk készülve.
– Az árvízi újjáépítés tekintetében azonban a helyzet nem nevezhető rózsásnak. Közeledünk a szeptember végéhez, amelyet a kormány az újjáépítés és a helyreállítás lehetséges végső dátumaként jelölt meg. Hány beregi lakos költözhetett be eddig az árvíz után a felújított vagy újjáépített otthonába?
– A legfrissebb adatok szerint 117 lakóház újjáépítésével készültünk el, amelybe 350 lakos költözött be. A már helyreállított épületek száma 534, ezekben mintegy 1400 ember él. A károsultak részére ezenkívül 89 lakást vásároltunk, 149 családdal pedig kártalanítási szerződést kötöttünk.
– Mégis, több mint 150 lakóház esetében az egy hónapos csúszás mellett is csak a részleges átadás tűnik reálisnak. Hogyan fordulhatott mindez elő?
– Az újjáépítés 696 lakóházat érint. A kormány nyári csarodai kihelyezett ülésén jeleztük, hogy szeptember 30-ig mintegy 410 ház újjáépítését tudjuk befejezni. Ez megegyezik az úgynevezett első körös helyzetfelmérés nyomán lebontásra ítélt épületek számával. Csakhogy a bontásokat két további körben is elrendeltük. Ezeket az épületeket a szakértők az első kárfelmérés során még helyreállítandónak minősítették, később azonban olyan mértékű statikai sérüléseket fedeztek föl, hogy a lebontásuk mellett döntöttek. Olyan épület is akadt, amelyről csak augusztus elején derült ki, hogy a rejtett sérülései nem teszik lehetővé a biztonságos helyreállítást. Október 31-ig 160 ház újjáépítését fejezzük be, további 153 épület pedig részlegesen készül el. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az otthonoknak addigra legalább egy lakható szobájuk lesz. Kérdése másik fele a helyreállításra vonatkozik, amely 1458 épületet érint. Ezek közül 534 már elkészült, mintegy 1200 ember költözhetett így vissza az otthonába. Szeptember 31-ig majdnem ezer ház helyreállítását fejezzük még be, 200 ház esetében azonban a helyreállítási munkálatokkal csak október 31-ig tudunk végezni. Az önkormányzati létesítmények közül az iskolákat és az óvodákat a tanévkezdésre mindenhol átadtuk. A templomok újjáépítésénél az állam csak azt vállalta, hogy az árvíz által okozott károkat hozza helyre. Az érintett református egyház azonban azt kérte, hogy ha a megázott alapokat helyrehozzuk, akkor a munkások az épület egyéb hibáit is javítsák ki. Ez utóbbi számláit már az egyház fizeti. A mezőgazdasági kárenyhítésre szánt összeget kifizettük, az utakat pedig szinte mindenhol helyreállítottuk. Csak ott nem végeztük el ezeket a munkákat, ahol még mindig nagyobb mennyiségű anyagszállítás történik. Amikor – várhatóan október közepén – befejeződnek az anyagszállítások, ezeket az utakat is felújítjuk. A gátak helyreállítása június közepén fejeződött be, azóta egy külön projekt keretében már a gátfejlesztés zajlik. Továbbra is fontos feladatnak tartom az átmeneti szálláson tartózkodók elhelyezését, ugyanis szeptember vége után sátorban már senki nem lakhat.
– Véleménye szerint mikor tudja átadni az újjáépítést és helyreállítást végző konzorcium az utolsó megsérült házat?
– Október 31-ig minden új háznak állnia kell, azt követően néhány héten belül a hátralévő munkálatokat is be tudjuk fejezni.
– Bizonyára ön is hallotta, hogy a Beregben az emberek a tavaszi árvizet egymás között csak arany árvízként emlegetik. A közelmúltban lezárult belső vizsgálatuk során tapasztaltak-e valamilyen visszaélést vagy erre utaló jelet?
– Hallottam arról, hogy az emberek egyszerűen csak aranyárként emlegetik a jelenleg folyó munkálatokat, hiszen ez jelentős falu- és vidékfejlesztést eredményez. Az árvíz óta hatalmas mennyiségű építőanyagot szállítottunk a beregi térségbe, lopást vagy betörést ennek ellenére sehol sem tapasztaltunk. Olyan fokú rendőri jelenlét volt a falvakban, hogy erről mindenképpen értesültünk volna. Ennek ellenére mégis tizenegy esetben büntetőfeljelentést kellett tennünk. Néhány helyen önkormányzati határozat alapján olyan épületet is lebontottak, amelyet helyre lehetett volna állítani. A visszaélések másik csoportja az ingatlanok szándékos rongálásából származik. Voltak, akik alaposan meglocsolták a házuk falát, vagy csákánnyal egy-két téglasort kidöntöttek azért, hogy az épület roszszabb állapotba kerüljön, és így a helyreállítás helyett a jóval értékesebb újraépítési kategóriába kerüljenek. A harmadik csoport a lakatlan ingatlanokkal kapcsolatos, amelyek után általában csak kártalanítást fizetünk. Azt a szabályt követtük, hogy a helyi önkormányzatnak kell igazolni: az ingatlan tulajdonosa életvitelszerűen lakik-e az épületben. Ha igen, akkor újjáépítési és helyreállítási szerződést kötöttünk vele. Ezeknél az igazolásoknál érzékeltük, hogy olyanoknak is kiállították, akik valójában más településen éltek. Azt is látom, hogy a helyreállítási és újjáépítési munkálatokat bizonyos pártok a politikai érdekük miatt rosszabb színbe szerették volna feltüntetni, a média pedig a korrekt tájékoztatás helyett több esetben is csak a szenzációt kereste.
***
Bakondi György Budapesten született 1952. október 15-én. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán és a szegedi József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1982–1989-ig a ferihegyi egység vezetője, 1992-ig határforgalmi osztályvezető, 1992- től a határőrség országos parancsnokhelyettese. A Magyar Atlanti Tanács tagja, 1995-ben vezérőrnaggyá nevezték ki. 2000-ben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője lett, 2001-ben a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnökévé nevezték ki. Kitüntetései: Pro Egalitate-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Cigányságért emlékplakett.
Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev: jól szerepeltek az orosz kormánypárt jelöltjei a választásokon
