Csúcsminőségű technológiai háttér és szolgáltatások biztosítására alkalmas ipari parkok megteremtését célozta meg az állam – legalábbis ez derül ki a kormány által jóváhagyott, egy évtizedes időtartamra vonatkozó fejlesztési programból. A tervet a Gazdasági Minisztérium (GM) állította össze, mintegy kiegészítve a Széchenyi-terv ipari parkokra vonatkozó programját.
A „második generációs” ipari parkok – a szaktárca tervei szerint – túllépnének jelenlegi szerepkörükön, tehát a tőkevonzási és területfejlesztési szempontokat kiegészítenék a csúcsminőségű szolgáltatások – elsősorban az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) biztosítása.
Cséfalvay Zoltán, a Széchenyi-terv programjaiért felelős helyettes államtitkár szerint az Európai Unióban a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb tényezői az ipari parkok. A GM azt kívánja elérni, hogy a hazai létesítmények is felzárkózzanak az uniós szinthez, s alkalmassá váljanak csúcsminőségű, úgynevezett high-tech szolgáltatások biztosítására. Túl ezen, az is célja még a minisztériumnak, hogy az ipari parkok alkalmasak legyenek önálló programok kialakítására és uniós pályázatok lebonyolítására – mondta a Magyar Nemzetnek a helyettes államtitkár.
Mindezt elősegítendő – a szakmai támogatáson túl – a GM megháromszorozza az ipari parkok kiépítéséhez 1997 óta nyújtott közvetlen költségvetési támogatások összegét. Ez azt jelenti, hogy az eddig biztosított évi 400-500 millió forint helyett 2001–2002-ben évente másfél-két milliárdra emelkedne az állami „segítség” mértéke. Cséfalvay Zoltán azt mondta lapunknak, hogy 2003-tól a hazai források évente megkétszereződnek: évi három-négy milliárd forintra emelkedik az állami támogatás, mindez azonban brüsszeli forrásokkal is kiegészíthető, mert hasonló célra az unió évente nagyjából hét-nyolcmilliárd forintnak megfelelő támogatást ad.
Az ipari parkok tízéves fejlesztési programjában megfogalmazottakból az derül ki, hogy a szaktárca nagyjából 250 ipari parkot tart optimálisnak a jelenlegi 130 helyett. A Széchenyi-terv programjaiért felelős helyettes államtitkár szerint az állam nem kíván beleavatkozni majd abba, hogy hol létesüljenek új parkok, ebből a szempontból – mondta Cséfalvay Zoltán – a megtelepülni kívánó befektetők szándéka lesz a döntő. A GM mindössze azzal számol – közölte a helyettes államtitkár –, hogy az állam támogatásával kialakuló ipari parkok közül húsz-harminc aktív kooperációra lép a globális piac többi hasonló szereplőjével, s nagyjából száz pedig uniós programok végrehajtásában válik érdekeltté. Mindemellett a GM továbbra is számol a „hagyományos” szerepkörrel bíró, azaz a helyi munkaerőgondokat, a tőkebevonást célzó ipari parkok létrejöttével – mondta Cséfalvay Zoltán, aki szerint ez a továbbiakban is elengedhetetlen, mert az országban még számos olyan térség található, amelynek a foglalkoztatási problémái megoldásához egyik megfelelő eszköz lehet az ipari parkok létrehozása.
Európa-szerte a hetvenes években kezdődött az „ipari parkosítás”. Kialakításában éppúgy szerepet játszott a válságövezetek felszámolása, az EU-hoz frissen csatlakozó országok felzárkóztatásának elősegítése, mint a kis- és a közepes vállalkozások letelepedésének támogatása. Magyarországot egyszerre jellemzi ez a kettősség, lévén, hogy a Nyugat-Dunántúlon főként az ír, a spanyol és a portugál modell dominál, azaz a tőkebevonás, a multinacionális cégek megtelepítése volt az elsődleges cél, míg az ország keleti részén elsősorban a délnémet és az olasz modell a meghatározó, vagyis a kis- és a középvállalkozások serkentése és megtelepítése játszott elsődleges szerepet az ipari parkok, a „vállalkozói inkubátorházak” létrehozásánál.
A Széchenyi-terv által megfogalmazott tízéves fejlesztési elképzelés főként a francia és a brit gyakorlathoz közelít, e két államban ugyanis – a 90-es évektől kezdve – a modern technológiák telepítésére összpontosítottak.
kormány
A Fidesz győzelme az ország érdeke
