Terror, ahogy a televízióban láttuk

Néhány éve, különösen a hírtelevíziók megjelenése és azok nemzetközivé válása óta megszokhattuk, hogy a legfontosabb világeseményekről először a tévéből értesülünk. Sőt, néha már hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az nem is létezik, az nem is történt meg, amiről nem láttunk képes tudósítást a képernyőn.

A terrorakciók sorozatának kitervelője a médiatörténelem legkegyetlenebb és legcinikusabb műsorát rendezte meg. Hátborzongató az az egyébként a nyugati gondolkodásmódot és az amerikai média reflexeit pontosan ismerő tudatosság, amellyel a New York-i Világkereskedelmi Központ két tornyának lerombolását időzítették. Az első rombadöntése után annyi idő telt el, hogy a nagy televíziós társaságok forgatócsoportjai, az élő adás közvetítésére alkalmas műholdas átjátszóautók, az úgynevezett SNG-kocsik a helyszínre érkezzenek és immár egyenes adásban sugározzák a második toronyba becsapódó repülőgép pusztítását. A terroristák agytrösztjének még médiapszichológiához is értenie kellett, hiszen azt is előre kiszámította, micsoda pánik alakulhat ki (és nem csupán az Egyesült Államokban, de a műsort követően a nagyvilágban is) akkor, ha az első sokkból fel sem ocsúdó néző máris hallja a következő, majd az azt követő támadások hírét.
A terrorizmus néhány óra alatt szinte a világ valamennyi televíziójának képernyőjét elfoglalta. Az Amerika elleni összehangolt támadás nem csupán első számú hír volt. Ez volt maga a hír. Az egyéb események eltűntek a képernyőről. Ráadásul az élet most úgy hozta, hogy a valóság jóval brutálisabb és szenzációsabb volt, mint az erőszakról szóló korábbi televíziós műsorok. A televíziók éppen ezért ösztönösen lefékeztek. A szokásos nézettségi verseny nem befolyásolta a szerkesztőket abban, hogy lemondjanak holttestek, avagy az égő tornyokból kiugró emberek bemutatásáról. Néhány napra még a reklámok is eltűntek az amerikai műsorokból. A terroristák nagy nézettséget, ám néhány napig csekély reklámbevételt hoztak a televíziós társaságoknak.
Feltűnő volt, hogy szinte valamennyi televízió, a gazdasági és pénzügyi híreket sugárzó adókhoz hasonlóan, a különböző információkat mozgó felirattal, a tévés szakmában ismert angol kifejezéssel, crawlban igyekezett megjeleníteni. (A pénzügyi hírekre szakosodott tévék a folyamatosan változó, éppen ezért frissítésre szoruló tőzsdei és valutaárfolyamokat szokták így jelezni.) Valamennyi európai ország közszolgálati és kereskedelmi televíziói valahogy reagáltak az eseményekre. Németországban például a két nagy közszolgálati csatorna (ARD, ZDF) folyamatosan kapcsolta a világ minden részén megtalálható tudósítóit. Izgalmas képet mutatott, ahogy a német kereskedelmi csatornák kezelték az eseményeket. Németországban két nagy tulajdonosi kör kezében összpontosulnak a jelentősebb és a kisebb kereskedelmi csatornák. Az RTL család zászlóshajója, az RTL a közszolgálati televíziókhoz hasonló monstre tájékoztatási folyammá változtatta múlt keddi programját. A kistestvérek, az RTL II és a VOX látszólag ugyan nem változtatta meg műsorstruktúráját, ám néhány, különösen habkönnyű programot egészen csütörtökig levettek a kínálatból. A rivális Kirch csoport televíziói viszont sajátos megoldást választottak. A csoporthoz tartozó valamennyi televízió (SAT1, PRO7, Kabel 1) a terrortámadás napján megszüntette saját műsorainak sugárzását és egységesen a szintén Kirch érdekeltségű N24 hírtelevízió képeit továbbította.
Az amerikai média visszafogottsága mellett azt különösen izgalmas volt megfigyelni, miként változtak a hírközlők hangsúlyai. Ebből akár még politikai és az amerikai közvélemény hangulati változását is jelző következtetéseket is le lehetne vonni. Magyarországon csak három komoly amerikai hírcsatornát lehetett fogni a tragédia napjaiban. Ezek közül az egész világon látható CNN az első napokban még a „Támadás Amerika ellen” vezérmondat jegyében sugározta műsorait, majd pénteken az „Amerika gyászol” felirat jelent meg a képernyőkön. A hét végétől azonban „Amerika új háborúja” és a „Háború a terror ellen” állandóan a képernyőn látható feliratai már az ellencsapásra készülődést jelezték. A gazdasági műsorokat Európában sugárzó CNBC helyett néhány napig az ugyancsak NBC érdekeltségébe tartozó MSNBC volt látható. Náluk a hét végén az „Amerika készültségben” volt a címadó felirat. Még ennél is óvatosabb volt az egyébként harsányabb hangvételéről ismert Fox News. A Ruppert Murdoch tulajdonában álló adó „Amerika egységben” feliratával egyszerre utalt a gyászra, a mentésre, az újjáépítésre és válaszcsapások előkészítésére.
A televíziók a múlt keddi, műsorokat is átrendező sokk után néhány nappal lassan visszatértek eredeti műsorstruktúrájukhoz. A normalizálódást jelzi, hogy hétfőtől az amerikai hírtelevíziókban ismét megjelentek a hirdetések. Hiába, a tőzsde is kinyitott, az üzletnek mennie kell, valamiből élni kell.