Textilipar: nehéz évtized után

Nagy kihívásnak volt kitéve a fejlődő országokból származó olcsó termékek, valamint az EU-tagállamok és az uniós csatlakozásra váró országok területén bevezetett szabadkereskedelmi feltételek miatt a magyar textil- és textilruházati ipar az elmúlt kilenc évben – mondta Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnap, a Textilgyártók Nemzetközi Szövetségének budapesti konferenciáján. Hozzátette: a textilipar termelésnövelését – a foglalkoztatottak számának több mint 40 százalékos csökkenése mellett – elsősorban a termelékenység és az export növekedésével tudta biztosítani. A textilruházati ipart a válságból részben a bérmunka-lehetőségek gyors növekedése segítette ki. Ez nemcsak a termelési kapacitások bővítését tette lehetővé, hanem a vállalkozások forgóeszköz-ellátottságát is kedvezően befolyásolta. A növekedést a kisvállalkozások számának bővülése is nagymértékben előmozdította. Az alacsony nyereségtermelő képessége ellenére az ágazatban jelentős tőkebefektetések valósultak meg: az utóbbi öt évben a textiliparba évente átlagosan kilencmilliárd forint, míg a ruházati iparba mintegy hárommilliárd forint áramlott. Ez a jegyzett tőkére vetítve 17,7 és 12,5 százalékos értéknek felel meg. Az állami tulajdon részaránya négy százalékra csökkent, miközben a külföldi tulajdon részaránya ma már eléri az 50 százalékot. A helyettes államtitkár rámutatott: az ágazat versenyképességének megőrzését csak a saját anyagos, saját tervezésű modellek gyorsabb bevezetésével lehet biztosítani.
Herbert Schmid, a Textilgyártók Nemzetközi Szövetségének elnöke kifejtette: a világgazdaság növekedésének lassulása az ágazatok közül leginkább a textiliparra gyakorol hatást. Megfelelő termékfejlesztéssel, modernizálással, az ágazatról pozitív kép kialakításával és kreativitással azonban újabb piacokat lehet szerezni.
A magyar textilipar tavaly 165 milliárd, a textilruházati ipar 140 milliárd forint értékben termelt, s ebből 100-100 milliárd forintot tett ki az export.