Titokzatos műveletek

Egyes értesülések egyre inkább megerősítik azokat a feltételezéseket, miszerint az angolszász országok különleges hadviselési alakulatai már megkezdték akcióikat Afganisztánban, illetve a közép-ázsiai térség más országaiban. Mindez arra utal, hogy a világ közvéleményének várakozásával szemben az Egyesült Államok egyelőre mégsem bombázással és robotrepülőgépekkel válaszol a területét ért terrorcsapásokra.

Több részinformáció alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a washingtoni tisztségviselők által emlegetett terrorellenes háború már kezdetét vette – igaz, a hadműveletek a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlanak, s azokra csak egy meglehetősen szűk döntéshozói körnek van rálátása. Brit sajtóértesülések szerint a teljesen titkosan kezelt különleges kommandó, az SAS (Special Air Service – Különleges Légi Szolgálat) négytagú különítménye szombaton tűzharcba keveredett tálib harcosokkal Kabul környékén, miközben terroristák nyomát keresték, míg egy pilóta nélküli amerikai felderítőgépnek nyoma veszett az Oszama bin Laden rejtegetésével vádolt ország felett. Mindkét hír – noha hivatalos megerősítést csak az utóbbi nyert – arra utal, hogy függetlenül az esetleges nagyobb méretű támadásoktól, a sajtó által tudósított csapatösszevonások mellett már konkrét akciókra is sor került az „ellenség” hátországában.
Afganisztán környékén (a szomszédos országokban, illetve az egész térségben) már a terrorakciót közvetlenül követő napokban megnőtt az amerikai katonai gépek forgalma, de számos olyan civil utasszállító és teherszállító is felbukkant a közép-ázsiai, illetve kaukázusi volt szovjet köztársaságokban, Pakisztánban, Indiában, Törökországban és Kelet-Európában, amelyeket a szakértők csak „fiktív társaságok” tulajdonában lévő „fiktív gépeknek” neveznek. A korábbi tapasztalatok alapján valószínű, hogy a nyilvántartásokban nem szereplő repülőgépek jelenléte (a teljesség igénye nélkül: civil jelzésű Hercules szállítógépek, ismeretlen légitársaságoknál szolgáló Boeing 737-es utasszállítók) titkos műveletekre utalhat. Ezekkel helyszínre szállíthatják a kommandósokat, és a kapcsolattartásra szolgáló technikai berendezéseket anélkül, hogy különösebb feltűnést keltenének. A különleges feladatú katonák – akik a terroristák felderítését, foglyul ejtését, esetleges likvidálását kaphatták feladatul – így álruhában, a szárazföldön is beszivároghatnak a célterületre, nincs feltétlenül szükség a nagyobb kockázattal járó helikopteres, ejtőernyős akciókra, amelyeket jóval nehezebben lehet rejtve tartani.
A kommandósok mozgását a „baráti országokban” általában titkos államközi szerződések, néhol a helyzet szülte gyors, a legfelső szinten szóban, telefonon kötött megállapodások rögzítitk, de az akciók bizalmas jellege miatt előfordulhat az is, hogy egyszerűen nem kérnek engedélyt az érintett országoktól, vállalva az ezzel járó kockázatot és esetleges diplomáciai bonyodalmakat.
***
Ragadozók Afganisztán felett
A hét végén afganisztáni tálib források jelentették, hogy lelőttek egy kamerákkal felszerelt amerikai, pilóta nélküli felderítőgépet. A veszteséget az amerikai védelmi minisztérium is megerősítette, bár a lelövés tényét tagadták. A Predator típusú gép közepes magasságban (3000 méter körül) repülve, távirányítással filmezi a felderítendő tájat, és korábban komoly harci tapasztalatokra tett szert a Balkán és Irak fölött (kezdetben a CIA irányítása alatt Albániából, majd a légierő irányítása alatt Taszárról indultak Bosznia fölé). Mivel a gép sebessége meglehetősen kicsi, valószínűleg valamelyik környező országból indulhatott Afganisztán fölé – erről azonban szintén nem hoztak nyilvánosságra információt. A terroristák felkutatására egyébként egy jóval nagyobb teljesítményű, pilóta nélküli gépet, a Global Hawk típust is bevetik, amely kísérleti stádiumban van ugyan, de eddigi eredményei biztatók. A tavasz folyamán már átrepülte az Atlanti-óceánt, hogy Portugáliában vegyen részt egy gyakorlaton, máskor pedig Ausztráliából „közvetített”. (Z. G.)