Ünnepi közgyűlés Miskolcon

A közösségi jog átvétele lesz az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alkotmányos feltétele. Az ehhez kapcsolódó, részben változó munkaerő-piaci, környezetvédelmi, szociális és területfejlesztési feladatok ellátására fel kell készülnie a helyi jogalkotásnak is – hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok napja alkalmából a Miskolci Nemzeti Színházban a megye polgármestereinek részvételével tegnap megrendezett ünnepi közgyűlésen.

Múlt évben rendezték meg először az önkormányzatok napját az önkormányzati választások tizedik évfordulója alkalmából a 357 helyhatóságot számláló Borsod-Abaúj-Zemplénben. Mádl Ferenc köztársasági elnök ünnepi bevezetőjében történelemi példákat említve szólt a borsodi vidéknek az ország kulturális, társadalmi és gazdasági életében betöltött helyéről. Az egyes települések sorsának alakulásával kapcsolatban külön kiemelte a helyhatóságok szerepét. Mint mondta: a helyi közigazgatás lesz a végrehajtója az Európa határain átnyúló közösségi jog azon elemeinek, amelyeket az alapvető jogok chartájában fektettek le.
A dokumentum magasabb szintű életminőséget ír elő az unió polgárai számára, ehhez pedig az önkormányzatok szociálpolitikáját, a nemzetiségi népcsoportok helyzetét, valamint a regionális együttműködések további lehetőségeit is át kell godolni. Míg a térségi kezdeményezésekről szólva a mintegy 1,3 millió lakossal számoló Kassa–Miskolc és a Sajó– Rima eurorégiót emelte ki Mádl Ferenc, addig a kisebbségek közül a cigányság megoldásra váró problémáit említette az első helyen. Álláspontját egyértelművé téve úgy fogalmazott, hogy a közigazgatási önrendelkezés ezt a népcsoportot is megilleti, az erre irányuló törekvéseket pedig a többségi nemzet szolidaritásának kell kísérnie. Ahhoz azonban, hogy az autonómia megvalósulhasson, elő kell segíteni a cigány értelmiségi réteg kialakulását, hiszen ezen kisebbség problémái a roma középosztály nélkül nem megoldhatók – tette hozzá.
Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke kifejtette: míg az ipari centrumok, Miskolc, Tiszaújváros és Ózd környékén a gazdaság élénkülésének jelei figyelhetők meg, a megye északi és határ menti területein a legnagyobb gond a népesség megtartása. Ez részben a munkalehetőségek hiányának és az infrastruktúra területén tapasztalható elmaradásnak a következménye. Fontos viszont, hogy ezeken a területeken megmaradjanak az oktatási intézmények, javuljon a helyi szolgáltatás helyzete – emelte ki. Ódor Ferenc ugyanakkor elismerte: a területfejlesztési tanácsnak a kistelepülésekre irányuló munkahelyteremtő kísérletei mindeddig nem hoztak jelentős sikert.
A megye gazdasági életét érintő válságkezelés megtörtént, az ipar szerkezetének átalakulása megindult – fejtette ki Bihall Tamás, a megyei iparkamara elnöke a közgyűlés előtt. Hozzátette azonban, hogy a megye gazdasági szerkezete átalakítási programjának folytatásához további kormányzati támogatásokat lát szükségesnek, míg a vállalkozások megerősödéséhez helyi adókedvezményeket kért.