Üvegházgázoktól zöldebb lesz a Föld

Műholdfelvételek alapján a kutatók megállapították, hogy 1981 óta az északi szélesség 40. foka felett a növényzet erőteljesebben növekszik – tájékoztatta lapunkat a Nyugat-magyarországi Egyetem Földtudományi Intézete. Az egyik feltételezés szerint ennek oka a hőmérséklet emelkedésében, ami valószínűleg kapcsolatban áll az üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedésével.

Osgyán Edina
2001. 09. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- TUDOMÁNY -

Eurázsia láthatólag jobban zöldül, mint a sűrűbb és hosszabb vegetációs időszakú növényzetű Észak-Amerika. Egy, az Amerikai Geofizikai Unió által kiadott folyóirat szerint a kutatók a hőmérséklet és műholdas vegetációfelvételek adatainak öszehasonlításakor rájöttek, hogy szoros összefüggés van az északi félteke évről évre változó vegetációs periódusának hossza, valamint a növényzet növekedése és az évről évre változó hőmérsékleti adatok között. A növényzettel borított terület nem változott, de a meglévő vegetáció sűrűsége megnőtt. A szerzők a növényzet növekedése közti összefüggéseket is megvizsgálták, mivel a felmelegedés területi eloszlása és mértéke különbözik a két kontinensen. A műholdfelvételek alapján megállapított zöld szín mértékének adatai erősen összefüggtek a két kontinens hőmérsékleti állomásainak adataival. Az eurázsiai zöldülés különösen egy széles, Közép-Európától Szibérián át Kelet-Oroszországig terjedő területen volt erőteljes, ahol a vegetáció túlnyomó többsége erdő, illetve erdős sztyeppe. Ehhez képest Észak-Amerikában csak egy csekély mintája fedezhető fel a változásnak, amely kizárólag a keleti erdős területeken és a felső középnyugati füves pusztáin látható. A két évtized műholdas adatai szerint drámai változások tapasztalhatók a rügybontás és levélhullás időpontjaiban. A növekedési időszak Eurázsiában átlagban most majdnem 18 nappal hosszabb. Észak-Amerikában pedig 12 nappal.
A felfedezés jelentős, mivel hatása lehet a globális szénkörforgalomra. A szén-dioxid az egyik fő üvegházgáz, és többek úgy vélik, fontos szerepet játszik az emelkedő globális hőmérsékletben. A szakemberek szerint a legtöbb fejlett ország vegetációs szén-dioxid-elnyelőket használhat, hogy megfeleljen az üvegházgáz-csökkentés előírásainak. Ha az északi erdők zöldülnek, akkor lehet, hogy elkezdődött a szén-dioxid elnyelése.

Melegebb Magyarország. A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálati anyagából. Az utóbbi meleg évek hatására 0,5–0,8 Celsius-fokkal melegedett Magyarország felszíni hőmérséklete – erősítette meg a felmérés eredményeit Szalai Sándor, a szolgálat osztályvezetője, a kiadvány egyik szerzője. A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy Magyarországon a XX. században az elmúlt év volt a legmelegebb, nagyobb melegedés főként a nyugati országrészben valószínűsíthető. A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy a 2000. évben az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius-fokkal túlhaladta a 30 éves, 1961–1990 közti átlagot. (g. j. j.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.