- TUDOMÁNY -
Eurázsia láthatólag jobban zöldül, mint a sűrűbb és hosszabb vegetációs időszakú növényzetű Észak-Amerika. Egy, az Amerikai Geofizikai Unió által kiadott folyóirat szerint a kutatók a hőmérséklet és műholdas vegetációfelvételek adatainak öszehasonlításakor rájöttek, hogy szoros összefüggés van az északi félteke évről évre változó vegetációs periódusának hossza, valamint a növényzet növekedése és az évről évre változó hőmérsékleti adatok között. A növényzettel borított terület nem változott, de a meglévő vegetáció sűrűsége megnőtt. A szerzők a növényzet növekedése közti összefüggéseket is megvizsgálták, mivel a felmelegedés területi eloszlása és mértéke különbözik a két kontinensen. A műholdfelvételek alapján megállapított zöld szín mértékének adatai erősen összefüggtek a két kontinens hőmérsékleti állomásainak adataival. Az eurázsiai zöldülés különösen egy széles, Közép-Európától Szibérián át Kelet-Oroszországig terjedő területen volt erőteljes, ahol a vegetáció túlnyomó többsége erdő, illetve erdős sztyeppe. Ehhez képest Észak-Amerikában csak egy csekély mintája fedezhető fel a változásnak, amely kizárólag a keleti erdős területeken és a felső középnyugati füves pusztáin látható. A két évtized műholdas adatai szerint drámai változások tapasztalhatók a rügybontás és levélhullás időpontjaiban. A növekedési időszak Eurázsiában átlagban most majdnem 18 nappal hosszabb. Észak-Amerikában pedig 12 nappal.
A felfedezés jelentős, mivel hatása lehet a globális szénkörforgalomra. A szén-dioxid az egyik fő üvegházgáz, és többek úgy vélik, fontos szerepet játszik az emelkedő globális hőmérsékletben. A szakemberek szerint a legtöbb fejlett ország vegetációs szén-dioxid-elnyelőket használhat, hogy megfeleljen az üvegházgáz-csökkentés előírásainak. Ha az északi erdők zöldülnek, akkor lehet, hogy elkezdődött a szén-dioxid elnyelése.
Melegebb Magyarország. A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálati anyagából. Az utóbbi meleg évek hatására 0,5–0,8 Celsius-fokkal melegedett Magyarország felszíni hőmérséklete – erősítette meg a felmérés eredményeit Szalai Sándor, a szolgálat osztályvezetője, a kiadvány egyik szerzője. A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy Magyarországon a XX. században az elmúlt év volt a legmelegebb, nagyobb melegedés főként a nyugati országrészben valószínűsíthető. A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy a 2000. évben az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius-fokkal túlhaladta a 30 éves, 1961–1990 közti átlagot. (g. j. j.)
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
