Választás feszült légkörben

Jó lehetőséget nyújt a holnapi hamburgi választás a német társadalomban uralkodó politikai hangulat felmérésére. A tartományi jogokkal rendelkező és így a felsőháznak számító Bundesrat erőviszonyait is befolyásoló városállam mintegy másfél millió választópolgárának szavazataiért öt párt verseng. Leadott voksaik nemcsak a parlament összetételéről döntenek majd, hanem képet nyújtanak az országban uralkodó légkörről az Egyesült Államokat ért brutális terrortámadások után, amelyek befolyásolhatják az eredmények alakulását.
Elég csak arra a megdöbbenést kiváltó tényre gondolni, hogy a feltételezett iszlám terroristák három tagja föiskolásként éppen Hamburgban készült fel, és innen indult el végzetes útjára. A német államügyészség nyomozásának eredménye új fordulatot adott a kortesidőszak hajrájának és elsősorban annak a jelöltnek a malmára hajtotta a vizet, aki a magát a „világ kapujának” tartó nagy kikötőváros különben hűvösen józan politikai érzelmeit már előzetesen is felkavarta.
Ronald Barnabas Schill a maga alapította „Jogállami offenzíva párt” (PRO) nevében mindeddig ismeretlen hangokat ütött meg: „Hamburg a bűnözés német fővárosa, mintha a húszas évek Palermójában vagy Chicagójában élnénk!” A negyvenkét esztendős járásbíró – köznyelven „a kegyetlen bíró” – azt veti a Hamburgban több mint fél évszázad óta majdnem töretlen hatalmat gyakorló szociáldemokraták és a velük jelenleg koalíciót alkotó Zöldek szemére, hogy ártalmatlan színben igyekeznek feltüntetni a meredeken emelkedő bűnözést.
A populista retorikával fellépő, a politikai arénában újoncnak számító Schill megszigorított bírósági ítéleteket követel, a rendőrség létszámának megemelését, az elítélt külföldi bűnözök kitoloncolását. Választási rendezvényeinek közönsége pozitívan reagált jelszavaira, különösen azt követően, hogy Schill közölte velük: „Hamburgban tizenegy százalékkal nagyobb a rizikó, hogy valaki bűncselekmény áldozata lehet, mint például Münchenben!” Az arab világból származó terroristák hamburgi tartózkodása, hosszúra nyúlt tanulmányaik a műszaki főiskolán, további adukat adtak Schill kezébe, hogy a közbiztonság kérdését állítsa a választás középpontjába. A szavazás végső kimenetele egyébként teljesen nyílt.
Ha az SPD/Zöldek-koalíció megbukik, akkor a kereszténydemokratákkal kötendő szövetség révén a populista PRO-képviselő könnyen a belügyi szenátor tisztségét kaphatja és lehetőséget arra, hogy radikális biztonságpolitikai elképzeléseit a gyakorlatba ültesse át. Ettől a megoldástól a CDU sem lenne elragadtatva, erre utal, hogy a polgármesterjelölt Ole van Beust a terrorcselekmények után megegyezett szociáldemokrata ellenlábasával, Ortwin Rundeval: szüneteltetik a korteshadjáratot.