Kamatot vághat a Fed, erre érdemes lesz figyelni

A statisztikai hivatal a héten a kereseti adatokat közli, de a hét talán legfontosabb eseménye a Fed kedden és szerdán tartandó kamatdöntő ülése lesz. A munkaerőpiaci adatok változtatást indokolnak a Fed részéről.

A hét talán legfontosabb eseménye a Fed kedden és szerdán tartandó kamatdöntő ülése lesz Fotó: NurPhoto via AFP

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl: kedden a júliusi kereseti adatokat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ennek kapcsán emlékeztetett, a júniusi kereseti adatok kellemes meglepetést okoztak, hiszen a béremelkedés üteme gyorsult, a keresetek átlagosan 9,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a 4,6 százalékos inflációs figyelembe véve a reálkeresetek 4,8 százalékos átlagos emelkedését jelenti. A bruttó kereset mediánértéke az átlagnál jobban, 10,3 százalékkal emelkedett a hónapban – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő júliusi fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Júniusban a folyó fizetési mérleg egyenlege a májusihoz hasonló szinten alakult, 67,4 millió eurós deficitet ért el. Bár az előző hónaphoz képest az áruk külkereskedelmében megjelenő deficit 300,5 millió euróról 37,6 millió euróra csökkent, ezt ellensúlyozta az elsődleges jövedelmek korábbinál nagyobb, 509,4 millió euró helyett 1222,9 millió eurós hiánya, ami a portfólióbefektetések nagyobb jövedelemkiáramlásából adódik. Ez lehetett akár valamilyen kötvényből, például állampapírból, akár valamilyen részvényből származó jövedelem – tekintettel arra, hogy az osztalékfizetések jellemzően májusban, illetve júniusban történnek, ezért inkább ez utóbbiról lehet szó.

Kiemelten fontos lesz a Fed kamatdöntő ülése
Fotó: Shutterstock

Az Eurostat a héten kiemelkedően sok adatot közöl majd. Hétfőn a termék-külkereskedelem júliusi adatai és az üres álláshelyek második negyedéves adatai jelennek meg. Júniusban az eurózóna külkereskedelmi többlete alacsonyan alakult: az előző havi 16,5 milliárd euróról hétmilliárd euróra csökkent – az egyenleg egy éve még 20,7 milliárd euró volt. Egy év alatt az export euróban számított értéke 0,4 százalékkal, míg az importé 6,8 százalékkal emelkedett. – Az első negyedévben az eurózónában az üres álláshelyek aránya 2,4 százalék volt. Ez az egy évvel korábbi 2,9, illetve az egy negyedévvel korábbi 2,5 százalékhoz képest is csökkenés, azaz a munkaerőpiac feszessége az eurózónában lanyhul – sorolta Regős Gábor.

Kedden az ipari termelés júliusi adatait és a második negyedéves munkaerőköltség adatokat ismerhetjük meg. Júniusban az eurózóna ipari termelése havi alapon 1,3 százalékkal csökkent, miközben éves alapon 0,2 százalékkal bővült. A teljes Európai Uniót nézve a havi alapú mérséklődés egy százalékot tett ki, miközben az éves bázisú növekedés fél százalékot ért el. Az előző év azonos időszakához képest az ágazat termelése legnagyobb mértékben legnagyobb mértékben Svédországban (13,4 százalék), bővült, míg a legnagyobb visszaesést az ágazat Bulgáriában (8,2 százalék), Magyarországon (4,9 százalék) és Szlovéniában (4,3 százalék) szenvedte el. Az első negyedévben az eurózóna bérei átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami az inflációt figyelembe véve a reálbérek mindössze egyszázalékos átlagos emelkedését jelenti – sorolta a vezető közgazdász.

Szerdán az augusztusi infláció második becslése derül ki. Az első becslés szerint augusztusban az árak havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek az eurózónában, amivel az infláció az előző havi két százalékról 2,1 százalékra gyorsult, miközben a maginfláció 2,3 százalékon maradt. A legnagyobb, 5,5 százalékos drágulás a feldolgozatlan élelmiszereket jellemezte.

Csütörtökön a júliusi építőipari adatokat teszik közzé. Júniusban az ágazat teljesítménye az eurózónában havi alapon 0,8 százalékkal, az Európai Unióban pedig 0,5 százalékkal csökkent. Éves alapon a két területen a termelés 1,7, illetve 1,9 százalékkal emelkedett. Az egyes tagállamok közül a legnagyobb éves alapú bővülést Spanyolországban (31,4 százalék), Csehországban (14,0 százalék és Szlovákiában (9,8 százalék), míg leginkább Ausztriában (5,0 százalék), Németországban (2,5 százalék) és Svédországban csökkent az ágazat teljesítménye.

– A hét talán legfontosabb eseménye a Fed kedden és szerdán tartandó kamatdöntő ülése lesz. A Fed idén még nem változtatott irányadó rátáján, az továbbra is 4,25-4,5 százalék. Ebben azonban most változás várható, elsősorban a gyenge munkaerőpiaci adatok miatt. A várakozás tehát az, hogy a Fed egy 25 bázispontos lazítást hajt végre, amelyet az évben hátralévő két ülésen további két vágás követhet. Persze a Fed esetében nemcsak az a fontos, amit csinál, de az is, amit mond – azaz hogy a jövőre vonatkozóan milyen iránymutatást ad, szintén befolyásolhatja a piacot és a dollár–euró árfolyam változásán keresztül a forintra is hathat – mutatott rá Regős Gábor.