n Hommer Tibor
Közérdekű üzem működésének megzavarása, környezeti katasztrófa előidézése és bányaüzem veszélyeztetése miatt is vádat kellene emelni mindazok ellen, akik az országot behálózó, több mint tizennégyezer kilométeres szállítóvezeték-rendszer egy-egy szakaszát megfúrják, hogy üzemanyagot, kőolajat vagy éppen úgynevezett mezőkondenzátumot (közismertebb nevén: gazolint) lopjanak – véli Bokor Csaba, a Mol Rt. kutatás-termelés divíziójának ügyvezető igazgatója. Többször előfordult ugyanis, hogy a tetten ért és elítélt üzemanyagtolvajok szabadulásuk után ismételten megpróbálkoztak a Mol szállítóvezetékeinek „megcsapolásával”, tehát a büntetés súlya nem rettenti el az elkövetőket a remélt haszon jogtalan megszerzésétől.
Egy csepp olaj – tetemes kár
Bokor Csaba szerint azonban elsősorban a környezet veszélyeztetése miatt kellene vádat emelni az elkövetők ellen, hiszen tevékenységükkel akár egy-egy adott térség ivóvízbázisát is veszélybe sodorják. Egy köbcentiméternyi nyersolaj száz négyzetméternyi – nyugodt felületű – víztükröt szennyez be, tehát a legkisebb szivárgás is nagymértékű veszélyt jelent a közvetlen környezetre, s jelentős költségterhet ró a Molra. Egy Bábolna környéki csőfúrás miatt több tíz hektár föld szennyeződött, a talajcsere még mindig tart, idén pedig az endrődi vezetékből folyt el kétszáz köbméter gazolin, ami miatt tízezer köbméter földet kell kicserélnie a Molnak, előzetes becslések szerint legalább ötvenmillió forintos költséggel. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy lehet-e az elkövetők ellen környezeti katasztrófa előidézése miatt vádat emelni, a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Horányi Miklós azt mondta, hogy az esetek nem általánosíthatók, minden egyes bűncselekményt egyedi módon kell mérlegelniük a nyomozó hatóságoknak, amikor vádat emelnek a tettesek ellen. A Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának vezetőjétől, Stauber Józseftől azt kérdeztük, hány esetben élt az ügyészség az elmúlt időszakban ezzel a lehetőséggel, de pontos választ nem tudott adni a főosztályvezető, mondván, hogy erre vonatkozóan nem készül külön statisztikai kimutatás.
Elkelne egy kommandó
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke messzemenően egyetért a Mol álláspontjával, de szerinte nem az ügyészség, hanem a döntéshozói testület, nevezetesen a bírák nem tudnak mit kezdeni a környezetvédelmi károkozás bűntettével. Noha a büntető törvénykönyv háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a környezetvédelmi károkozás bűntettét, mind ez idáig, ilyen jogcímen nem sok ítélet született. Illés szerint számos bírának részt kellene vennie jogi továbbképzésen, csakúgy, mint az ügyészeknek, akik közül egyre többen jelentkeznek az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hasonló tárgyú továbbképző programjaira. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a Környezetvédelmi Minisztériumnak külön pénzalapot kellene elkülönítenie a bírák továbbképzésére, akik – egy-egy környezetvédelmi vádpont megítélésénél – jelenleg különféle szakértők véleményeire vannak utalva, s nem egy esetben egymásnak ellentmondó szakértői vélemények alapján kell ítéletet hirdetniük.
Ebből fakadóan ma Magyarországon a bíróságokon meglehetősen nehézkesen kezelik a környezetvédelmi bűntényeket – állítja Illés Zoltán, aki szerint az elkövetők, legyenek azok cégek vagy magánszemélyek, egy-egy jól fizetett ügyvéddel szinte „ingyen” megúsznak bármilyen fokú környezetvédelmi szabálysértést, bűntényt.
A környezetvédelmi bizottság elnöke szerencsésnek tartaná azt is, ha úgynevezett környezetvédelmi kommandó alakulna, amelynek feladata krízishelyzetben az elsődleges beavatkozás, „békeidőben” pedig az ad hoc jellegű ellenőrzés lenne. A környezetvédelmi kommandó előfutára lehetne az úgynevezett környezetvédelmi rendőrségnek, amely Nyugat-Európa számos államában létezik már. Illés Zoltán szerint a – kezdetben – hat-nyolc fős testület és eszközeiknek előteremtése évenként legfeljebb ötszázmillió forintjába kerülne a költségvetésnek.
Krakkoló a sufniban
Pillanatnyilag a Mol Rt. a maga erejéből igyekszik megelőzni a komoly környezetvédelmi vészhelyzeteket teremtő csőfúrásokat, s a helyi rendőrhatóságokkal karöltve tetten érni az elkövetőket. Bozsik Frigyes, a Mol Rt. biztonsági igazgatója azt mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére, hogy ma már minden második elkövetőt tetten érnek. Míg tavaly huszonnégy, idén „csak” tizenegy alkalommal fúrták, vagy próbálták megfúrni a Mol vezetékrendszerét. Bozsik Frigyes szerint a tettenérések számának növekedése miatt csökkent valamelyest a lopások, lopási kísérletek száma.
A biztonsági igazgató tapasztalata az, hogy az elkövetők szervezett formában működnek, felosztva maguk között a piacot. Bozsik Frigyes álláspontja szerint az olajszőkítő maffia néhány csoportja rendezkedett be az üzemanyaglopásra. Ezt az is tükrözi, hogy 1997-től szaporodott meg igazán a „csőfúrások” száma, éppen akkor, amikor a törvénykezés megszüntette az olajszőkítés lehetőségét. Szintén a szervezettségre utal az is, hogy az elkövetők közül többen rendelkeznek házi krakkolóval, azaz olyan készülékkel, amelynek segítségével a kőolajból képesek benzint előállítani, de olyan eszközöket is birtokolnak, amelyek révén a gazolint transzformátorolajjal, fáradtolajjal képesek vegyíteni, s ez által olyan dízel üzemanyagot előállítani, amelyek alkalmasak a nagyobb mezőgazdasági gépek, traktorok, kombájnok működtetésére.
A Mol hetente egyszer úgynevezett repülőgépes bejárással, naponta gyalogos járőrszolgálattal, illetve folyamatos műszeres ellenőrzéssel vizsgálja vezetékrendszerének biztonságát – mondta Bozsik Frigyes. A vezetékrendszerekben lévő mérőszondákat egy magyar fejlesztésű számítógépes program vezérli, amely – a szállított anyag rezgési tulajdonságai alapján – ötliternyi üzemanyag eltűnése esetén, legfeljebb ötvenméteres pontossággal meghatározza a keletkezett hibák helyszínét. A biztonsági igazgató szerint e hármas védelem bőven elegendő ahhoz, hogy a tolvajokat tetten érhessék.
Boris Johnson
Boris Johnson üzleti haszonra váltotta a kormányfői kapcsolatait
