A kockázatokat mérlegeli a világ

Hogyan viselkedik az utca embere Kairó és Iszlámábád között? Fogják-e tudni tartani magukat a nyugati orientációjú rezsimek az arab világban? Mennyire kell komolyan venni a titkosszolgálatok figyelmeztetéseit, hogy a katonai akció újabb „bűnözési kényszert” vált ki a vallási fanatikus őrültekben? Az afganisztáni célpontokra mért amerikai ellencsapások jogosultságát elfogadva e kockázatokat latolgatja a nyugati sajtó nagy része.

Az amerikai lapok szerkesztőségi cikkeikben azt hangsúlyozzák, hogy az Afganisztán elleni vasárnapi csapások indokoltak ugyan, de csak a kezdetét jelentik egy várhatóan hosszú és nehéz terrorellenes hadjáratnak. A Los Angeles Times cikkének címe – Nem kívánt, de szükséges – jól összegzi az írás mondandóját. „Olyan lépés volt ez, amelyet senki nem kívánt. Meg kellett tenni” – állapítja meg a cikkíró.
A különleges amerikai–brit szövetség olajozott működésére hívták fel a figyelmet a brit lapok.
A spanyol El Mundo vezércikke hűen kifejezi a terrorizmus elleni koalíció alaphangját. Eszerint a támadás jogos, de bizonytalan hatékonyságú, mivel „az iszlám terroristák hálózatát nagyon nehéz, szinte lehetetlen konvencionális katonai módszerekkel felszámolni”. A párizsi Le Figaro vezércikke nyilvánvalónak tekinti Oszama bin Laden terroristavezér elszántságról tanúskodó, vasárnap sugárzott nyilatkozata alapján, hogy a terrorizmus kiirtására irányuló harc nem fog eldőlni néhány nap vagy néhány hét alatt. Mások ugyanakkor azt emelik ki, hogy a terrorizmus megbüntetése nem volt lehetséges az Afganisztán elleni offenzíva nélkül, és kiválthatja azt a hatást, ami végső soron a tálib rendszer megdöntéséhez vezet. Igen nyugtalan ellenben a görög sajtó. A kormánypárti Ta Nea úgy véli, „a terrorizmus, bármilyen formában jelenik is meg, meglévő problémákból fakad, s e problémák nem oldhatók meg – legalábbis nem kizárólag – katonai eszközökkel”. A jobboldali Elefterosz Tiposz azt írja, hogy „Bin Laden üzenetétől megfagyott a föld”. A napilap szerint „a terroristák tegnap sikerre vitték első stratégiai céljukat, a terror alagútjába juttatták az egész földet”.
Az izraeli sajtót erősen aggasztják az amerikai–brit offenzíva lehetséges kihatásai, dacára az izraeli vezetők nyugtató szándékú kijelentéseinek. Háború – ez az első oldalas címe a nagy példányszámú Jediót Ahronótnak, s a cikk szerint hiába próbál Ariel Saron kormányfő nyugtatni, az emberek félnek Oszama bin Laden látványos boszszújától. A hivatalos szíriai sajtó elítéli az Egyesült Államok „kettős mércével mérő” politikáját, mert nem bünteti Izraelt úgy, mint Afganisztánt. Egy katari újság szerint „a terrorizmus elleni amerikai háború fantomok elleni hadviselés”.
A kuvaiti al-Vatan viszont úgy fogalmaz, hogy „az arabok és a muzulmánok fájdalmat éreznek az Afganisztánban folyó hadműveletek láttán, de fájdalmukat enyhíti a tudat, hogy e hadműveletek a muzulmánok érdekében állhatnak (…), ha lehetővé válik számukra, hogy visszanyerjék a világ megbecsülését”.