Háromszáz tagot számlál a csapat, ezek közül kétszáz tartalékos állományban van, száz pedig tényleges szolgálatot lát el. A katonák a reguláris hadseregből önkéntes alapon jelentkeznek a kommandóba. Az évi hatszáz jelentkezőből mindössze kettőnek sikerül kiállnia a több szakaszból álló „felvételi vizsgát”. Napokig tartó menetelések, teljes felszereléssel, sziklamászó-tanfolyamok Skóciában, ejtőernyős- és könnyűbúvár-kiképzés. A pszichés megterhelés rendkívüli. Sokan a víz alatti gyakorlatokon buknak meg, a tengeralattjáróból való kijutás például „horrorvizsgának” számít. A katonának bent kell feküdnie a torpedókidobó szűk csövében, meg kell várnia, amíg ezt elárasztják, majd a nyomáskiegyenlítés után ki kell úsznia. Mindezt egy búvárszemüvegben kell véghezvinnie. Az a néhány másodperc, bezárva, levegő nélkül sokak számára elviselhetetlen.
Aki egy gyakorlaton megbukik, mehet vissza eredeti hadtestéhez. Az ejtőernyős kiképzés már a megalapítás óta szerves része a tréningnek. Az SAS újoncai nyolc deszantos ugrást hajtanak végre 160–800 méterről. Az alacsony ledobási magasság gyakorlása azért fontos, mert így az ejtőernyős nem lehet sokáig célpontja az ellenséges katonáknak. A későbbiekben specializálhatják magukat „HALO” ugrásokra. Ezek nagy magasságból történő ugrások, oxigénpalackkal és többperces szabadeséssel; az ernyőt alacsonyan, földközelben nyitják ki. A kommandósokat így észrevétlenül (repülőzaj nélkül) be lehet juttatni a célterületre.
A brit különleges alakulatok rendkívüli előnye, hogy regrutálnak a brit hadseregben szolgáló „nemzetiségek” közül. Így vannak, akik anyanyelvi szinten beszélnek arabul vagy farziul (perzsául). Ők már az Irak elleni háborúban bemutatták tudásukat. Arab ruhában bejutva a városokba, laktanyák, katonai objektumok közvetlen közelében végeztek felderítői feladatokat. Feltételezhetően ez történhet most Afganisztánban is.
Nemcsak az álruhás akciókban, hanem az országon belüli ellenzék vagy a partizáncsoportok kiképzésében is élenjárnak az SAS specialistái. Ilyen legendás akciónak számított Tito partizánjainak kiképzése a második világháború alatt, vagy az Ománi Szultánságban a fundamentalista lázadás leveréséhez nyújtott segítség. Mind Irakban, mind most, a Hindukus csúcsai között övéké volt az első és egyben a legveszélyesebb feladat is, a mélységi felderítés. A brit erők a legjobban a tádzsik ellenzék katonáira támaszkodhattak.
Hasonló mintára hozta létre a német hadsereg, a Bundeswehr saját elit alakulatát, a KSK-t, (Kommando Spezialkräfte). A Calwban, a Fekete-erdő közelében található kiképzőbázison alakult meg a négyszáz katonából álló egység. A KSK része a hétezer embert számláló „Division Spezielle Operazibevetették a balkáni háborúk idején. A német kommandósok rendszeresen végeznek közös hadgyakorlatokat mind brit, mind amerikai bajtársakkal. Ezek leginkább a tapasztalatcserét, új taktikák kipróbálását jelentik. Az SKS-t, éppen úgy, mint a többi elit alakulatot, a mozgékonyság jellemzi. Könnyű fegyverzettel és a legújabb technikával (GPS, műholdas kommunikációs rendszerek) indulnak bevetésre. Fegyverzetük a G 36, 5,45 mm gépkarabély, a Heckler und Koch
9 mm hangtompítós géppisztoly, hangtompítós SIG-Sauer és HK pisztolyok. Mivel az SKS nemrég részt vett hegyi terepen végrehajtott gyakorlatokban, feltételezhe-tően ők kaphatnak szerepet a terrorizmus elleni háborúban. Az amerikai Delta Force egységet 1977-ben hozták létre, főbb feladatköre a túszok kiszabadítása például a repülőgépekből és a háborús bűnösök kézre kerítése. Feltehetően őket vetik be, ha Oszama bin Laden búvóhelyét lokalizálják.
A US-Army Ranger egységeit hosszú távú bevetésre képezték ki. Akár hosszú heteken keresztül képesek közvetlenül az ellenség közelében mozogni, vagy magukat „beásva” felderítést végezni. Diverzáns akciókkal demoralizálják ellenfeleiket, robbanóanyagokat és különleges aknákat használnak.
A US-Marines-alakulatok az amerikai hadsereg kitűnően kiképzett és rendkívül kemény tengerészgyalogosaiból állnak. Ejtőernyőseik és landoló egységeik a legextrémebb körülmények közt is képesek állásokat elfoglalni és megtartani. Amennyiben szárazföldi csapatokat vetnek be Afganisztánban, övék lehet például a kandahári repülőtér elfoglalásának és a „hídfőállások” létesítésének dicsősége.
A szerző terrorizmus-szakértő
Jeszenszky Zsolt: Magyar Péter és a cselédsajtója hazudik és csúsztat
