Az angol Bristol University munkatársai, Richard Evershed és Stephen Buckley első ízben végeztek szisztematikus kémiai analízist ismert eredetű és korú múmiákon – adta hírül a New Scientist. A vizsgálat kiderítette: a felhasznált anyagok között a Közel-Keletről importált boróka- és cédrusolaj, különféle tűlevelű növényekből származó gyanta, pisztácia, növényi olajok, állati zsírok, méhviasz szerepelt a korábban már ismert és Evershedék által újból kimutatott összetevők, például a kámfor, a méz, a gumi, a bitumen és a mirha mellett.
– A vizsgálathoz használt mú-miák korának és a földrajzi eredetének pontos ismerete fontos volt, hogy a balzsamozás különféle irányvonalait meghatározhassuk – emlékeztettek a kutatók. Az idő múlásával a mesterek ugyanis megváltoztatták a titkos, írásban soha nem rögzített recepteket, mindig a legjobb antibakteriális képességű anyagokat keresve. A szakemberek szerint elgondolkodtató, hogy a legjobb ilyen tulajdonságú anyagokból, a különböző fenyőfélék gyantájából és a méhviaszból egyre nagyobb menynyiséget használtak fel az évek előrehaladtával. A balzsamozók mindamellett gyakran egy szerény költségvetéssel készített alapmixtúrával dolgoztak, amelyet igény szerint egészítettek ki a drágább összetevőkkel. A kutatók szerint a divat is hatással volt a felhasznált anyagok kiválasztására, hiszen a balzsamozáshoz használt anyagok száma a történelmi periódusok alatt több és változatosabb volt annál, mint amit az ésszerűség diktált.
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
