A Szentszék támogatja a csángókat

A magyar egyház ezeréves történetét bemutató vatikáni kiállítás megnyitójára Rómába érkezett Mádl Ferenc köztársasági elnököt tegnap fogadta II. János Pál pápa. Orbán Viktor miniszterelnök az afganisztáni háborús események miatt lemondta az utazást.

Magyarország felajánlotta és a szentatya elfogadta, hogy a katolikus–ortodox párbeszéd jegyében II. János Pál pápa és II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája közötti reménybeli találkozó hazánkban legyen – jelentette be Mádl Ferenc, miután tegnap a Vatikánban megbeszélést folytatott a pápával, majd Angelo Sodano bíborossal, a Szentszék „miniszterelnökével”. Mádl Ferenc tájékoztatása szerint II. János Pál pápa a magyar állam és a Vatikán közötti kapcsolatot mintaszerűnek nevezte. Kiemelte: a magyar kormány az állami intézményekkel megegyező módon támogatja azokat az egyházi intézményeket, amelyek a köz javára, karitatív, oktatási vagy kulturális területen munkálkodnak. A köztársasági elnök arra kérte a pápát, hogy a Vatikán a jelenleginél jobban segítse a határon túli, kisebbségi sorsban élő magyarság anyanyelvi lelki gondozását és oktatását. A szentatya nyitottnak mutatkozott a kérés teljesítése iránt. A megbeszélésen a csángók anyanyelv-használati joga is szóba került. A Szentszék ugyanis most fel kíván lépni annak érdekében, hogy a csángók magyar nyelvű istentiszteleten is részt vehessenek.
Mádl Ferenc megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európa Tanács nemrég határozatban magyar nyelvként fogadta el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az államfőt: „Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására, a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében.” A kárpátaljai területeken – mint arra római sajtóértekezletén az államfő is rámutatott – „egyelőre elég komoly akadályokba ütközik” a magyarok anyanyelvű lelkipásztori ellátása.
Mádl Ferenc a Római Magyar Akadémián tartott sajtótájékoztatóján a katolikus–ortodox párbeszéd és közeledés jegyében reményeink szerint hazánkban sorra kerülő találkozó kapcsán úgy fogalmazott: a világtörténelmi szempontból is rendkívül jelentős lépést a két egyház képviselőinek egyeztető tárgyalása előzi meg.
A Vatikán lépéseket tett az olasz államnál annak érdekében, hogy teljes fényében állítsák helyre a magyarok templomaként is emlegetett római Szent István-körtemplomot, amelyet magyar vonatkozásai miatt sok magyar zarándok is felkeres. Már el is kezdődtek a munkálatok a különleges templomon – közölte az államfő. A vatikáni magyar kiállítás megnyitójára este került sor a Vatikáni Múzeumban. Mádl Ferenc Angelo Sodano bíborossal és Paskai László bíborossal együtt méltatta a kulturális esemény jelentőségét. Jelen volt többek között Rockenbauer Zoltán kulturális, Dávid Ibolya igazságügy- és Mikola István egészségügyi miniszter, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a magyar püspöki kar több vezető tagja, Győri Enikő római magyar nagykövet és Tar Pál szentszéki magyar nagykövet.
A köztársasági elnök és kísérete tegnap este visszautazott Budapestre.

- Háttér -

Egyhangú határozatban ismerte el az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének isztambuli kihelyezett ülésén, hogy a csángók a „magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. A jelentésben olvasható: az ET „ezúton fejezi ki aggodalmát a Romániában élő csángó kisebbség kulturális helyzete miatt.” Ezt követően a testület leszögezte: „az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetében is szükséges. A közgyűlés javasolja tehát, hogy a miniszterek bizottsága ösztönözze Romániát a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálására és annak a gyakorlatba ültetésére, valamint arra, hogy támogassa a csángókat.” A dokumentumból kitűnik: a csángók számára „az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani”. Ezenkívül „lehetőséget kell biztosítani a csángó falvak templomaiban az anyanyelven tartott római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy templomi énekeiket is saját nyelvükön énekelhessék”.