A világörökség része lenne Józsefváros is

Józsefváros palotanegyede is csatlakozik a világörökségi cím budapesti várományosaihoz, Belváros-Lipótvároshoz, Terézvároshoz, Erzsébetvároshoz és Zuglóhoz. Az UNESCO Világörökség Nemzetközi Bizottsága 2002-ben dönt arról, hogy az Andrássy utat és történelmi környezetét felveszi-e a kiemelt örökségek listájára.

Budapest belvárosa nagy lehetőség és kihívás előtt áll, amennyiben az Andrássy utat és annak történelmi környezetét jövőre a világörökség részévé nyilvánítják. Az UNESCO világörökség-bizottsága 2002 júniusában Magyarországon rendezi aktuális konferenciáját, s két évig hazánk adja majd a soros elnöki pozíciót is. Terézváros önkormányzata tavaly nyújtotta be pályázatát, és az elképzelések szerint az Andrássy út, a Hősök teréhez, a Városligethez, a zsinagóganegyedhez, illetve a kisföldalatti területéhez kapcsolódva a Duna-parttal és a Várnegyeddel együtt alkotná az egységes világörökségi területet.
A terveket a szomszédos önkormányzatok, tehát a Belváros, Erzsébetváros és Zugló különféle pártállású polgármesterei és testületei is támogatták. Egy közösen kiadott szándéknyilatkozatban vállalták, hogy a sikeres pályázathoz szükséges anyagokat előteremtik, és összhangba hozzák a területtel összefüggő helyi rendeleteket is. Egyes vélemények szerint ugyanis az illetékesek korábban nem törődtek átfogóan a már meglévő világörökségi városrészekkel.
Az UNESCO felé egy úgynevezett kezelési tervet kell készíteni, amelyben az értintett terület „gazdája” leírja a jövőbeni rendszeres teendőket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ahol kell, szigorítanak, és csak olyan engedélyeket adnak ki, amelyek megfelelnek a világörökségi alapelveknek, vigyáznak a házak homlokzati arculatának megőrzésére a régi és az új épületeknél egyaránt. A terézvárosi polgármesteri hivatalban külön felelőse, referense van az Andrássy útnak, s ez külföldön is példa nélküli a világörökségi címmel rendelkező városokban és településeken.
Ha a szóban forgó városrészeket kivetítjük Budapest térképére, jól látható, hogy Józsefváros történelmi palotanegyede hiányzik már csak a várományosok listájáról. Az a terület, ahol a Nemzeti Múzeumot, a Szabó Ervin Könyvtárat, az Olasz Intézetet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem épületeit is megcsodálhatjuk. Most ez is megoldódni látszik, ugyanis Szabó Zoltán, Erzsébetváros polgármestere és Csécsei Béla, Józsefváros első embere szándéknyilatkozatot írt alá, hogy a felterjesztett területet a palotanegyedre is kiterjesszék.
Szabó Zoltán szerint a világörökségi listára kerülni érdem, de a hiedelmekkel ellentétben ez nem hoz pénzt az érintett területeknek. – A cím olyan, mint egy klubtagság, amit az ember felírhat a névjegykártyájára, és máris más szemmel néznek rá – mondta. A városrészek esélyei 25-30 százalékkal javulnak, hiszen a cím vonzza a befektetőket, és megnő a hitellehetőség is. – A világörökségi listán való jelenlét színvonalat követel – fűzte hozzá. A polgármester szerint a cím lehetőséget ad arra, hogy a XIX. századi, jórészt szeceszsziós és neoklasszicista építészet XXI. századi színvonalon működhessen.
Szabó Zoltán közölte: az idén a kerület városrehabilitációjára egymilliárd forintot fordítottak, ennek jó részét az épületek bérlői jogának megváltása emésztette fel. A befektetőknek átadott megüresedett épületek rekonstrukciójára és újabb építkezéskre számíthat ezáltal a kerület. Ragaszkodtak ugyanakkor a homlokzatok megtartásához. Mint mondta, az eredeti főleg szecessziós épületek helyett a városképnek nincs szüksége acél és üveg épületcsodákra. Szabó szerint további százmilliárd forintra lenne szükség Erzsébetváros teljes rekonstrukciójára.