Arafat köszönete Bushnak

Jasszer Arafat üdvözölte George W. Bush amerikai elnöknek a palesztin állam létrehozásával kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta, hogy annak megvalósulása békét és stabilitást eredményezne a térségben. A palesztin vezető szerdán közzétett nyilatkozatában köszönetet mondott a washingtoni állásfoglalásért, hangsúlyozva, hogy a palesztin állam létrejötte Jeruzsálem fővárossal az igazságos és a tartós békét jelentené a Közel-Keleten.

Nabil Abu Rudeina, Arafat tanácsadója már kedden üdvözölte az amerikai elnök által mondottakat. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára Bush nyilatkozatát a jó irányban tett lépésként üdvözölte. Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter szerint az amerikai elnök állásfoglalása megnyithatja az utat a békéről és a palesztin területek végleges státusáról folytatandó tárgyalásokhoz.
Izraeli részről jóval visszafogottabban reagáltak Bush kijelentésére. Zalman Soval, Ariel Saron izraeli miniszterelnök diplomáciai tanácsadója szerint annak célja az arab államok bevonása a terrorizmus elleni koalícióba. Egy névtelenséget kérő izraeli politikus az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy Izrael kész egy palesztin állam elfogadására, de kizárólag a palesztinokkal és az arab államokkal kötendő általános békeszerződés keretében. Daniel Ajalon, Saron egyik vezető tanácsadója azt mondta, Bush kijelentéseiben nem érzékel változást az Egyesült Államok közel-keleti politikájával kapcsolatban.
Colin Powell amerikai külügyminiszter várhatóan még az Oszama bin Laden afganisztáni erői ellen indítandó katonai csapásmérés előtt nyilvánosságra hozza a Bush-kormány átfogó közel-keleti rendezési elképzeléseit, ami elősegítheti a mérsékelt arab országok felsorakozását a terrorizmus legyűrésére irányuló amerikai erőfeszítések mögé – jelezte tegnapi számában az International Herald Tribune. A lap washingtoni külügyi forrásokra hivatkozó értesülése szerint a Bush-kormányzat eredeti elképzelései szerint az amerikai diplomácia vezetője az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán jelentette volna be az új kezdeményezést a közel-keleti konfliktus kulcskérdései, köztük a határok, a palesztin menekültek visszatérési joga, sőt esetleg Jeruzsálem jövőjének kényes kérdésében is.