Az őszi tavaszban is indult a távfűtés

Megkezdődött a fűtésszezon tegnap a fővárosban, ám a jó idő miatt késik a távfűtési rendszerek beindítása. Az üzemek minden esetre már hajnalban készen álltak, és a tíz fok alatti esti hőmérséklet után a lakásokban automatikusan melegedni kezdtek a radiátorok.

Idén nem túlóráztak a fűtésszezont megelőző éjszakán a Fővtáv Rt. munkatársai, ugyanis az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt csak fél nap csúszással indítottuk be a fűtést – jelezte lapunknak Sturdik Miklós, a Főtáv Rt. szóvivője. A hőközpontokat hétfőn reggel helyezték üzembe arra az esetre, hogy a 10 fok alatti hőmérséklet esetén automatikusan húsz fok köré melegedjenek fel a lakások. A késéssel arányosan a társaság az általánydíjat fizetőknek a tegnapi napot nem számolja fel. Hozzátette: szeptemberben mintegy 140 ezer lakásban kellett fűteni az akkor szokatlan hideg miatt, október elmúlt két hetében azonban csak kevesen jelezték, hogy fűteni szeretnének. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban, és várhatóan még a jövő héten is marad a jó idő.
Mint ismeretes, október 1-jétől átlagosan a távhődíjak 11,7 százalékkal emelkedtek, azonban ez díjtételenként változó. Egy átlagos lakás esetében átalánydíjjal számolva az áremelést, éves szinten mintegy 13 ezer forintos kiadást jelent a fogyasztóknak.
A távfűtéses épületek harminc százaléka mérés szerinti fogyasztás alapján fizeti a számláját. Ez annyit jelent, hogy mindenki annyit fogyaszt és úgy kéri a távhőszolgáltatást, ahogy a lakóközösség megegyezik, nem úgy, ahogy az általányra vonatkozó rendelet előírja. Nekik nem kell igazodniuk az október 15-i határidőhöz sem. Míg az átalánydíj kiszabása egy átlagos télre vonatkozik, így nincs is különbség az egyes téli hónapok díjaiban. A távfűtőrendszereket egész évben karbantartják, de elsősorban nyáron dolgoznak azért, hogy a szolgáltatás ne szenvedjen csorbát.
A szolgálatás legfontosabb része fűtés, tehát sok esetben megéri nyáron leállni néhány napra, mintsem télen legyen a vezetékekkel probléma. Egy csőszakaszon végzett egyméternyi cseréhez is az egész hálózatot vagy annak fontos részeit le kell üríteni, és ezekhez az ürítésekhez és töltésekhez kell az idő, plusz a javításhoz.
Korábban a rendelet tizennégy napban szabta meg a nyári üzemszünetet. Idén a 240 ezer távfűtött lakásból hetvenezernél egy napig sem állt le az üzemeltetés. Ahol üzemkimaradás volt, ott is maximum öt napig tartott a leállás.
Tábori László, a Fővárosi Kémény-seprőipari Kft. osztályvezetője szerint a kémények készen állnak a fűtésszezonra. Mint mondta, a fővárosban mintegy egy- millió kémény működik, ezek karbantartása egész évben zajlik.
A kéményeket annak idején szilárd fűtésre tervezték, ezért a mostani fokozott vegyi és hőhatások meglehetősen károsak. Mint mondta, a hatékony védelmet a béléscsövezés jelentené, ez azonban nagyon drága megoldás, így a fővárosban is csak a kémények 10-20 százalékában kivitelezhető. Egy méter béléscső 4-5 ezer forintba kerül, ami egy tízméteres kémény esetében akár negyvenezer forintot is jelenthet. Problémát okozhat az is, hogy a kéményseprők sok esetben nem tudnak bejutni a társasházakba.