Ébresztő Teheránban

Szeptemberben – dacára az Amerika iránt táplált, nem igazán baráti érzelmeinek – Irán az elsők között ítélte el az Egyesült Államok elleni terrorcselekményeket, és reménykedett, hogy Afganisztánnal szomszédos ország lévén, szüksége lehet rá a fejlett világnak, s ezért majd áldozatot is hoz.

Csaknem egy hónapos diplomáciai egyeztetés után azonban az iráni vezetők rádöbbentek, hogy erről szó sincs. Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki a legfőbb politikai hatalom birtokosa és hadsereg főparancsnoka is egyben, hétfőn azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nem őszinte a terrorellenes hadjárat igazi célját illetően: „Bin Laden az Egyesült Államok számára csak ürügy arra, hogy lecsapjon az iszlámra és az iszlám országokra”– jelentette ki. Rahim Szafavi, az Iszlám Forradalom Őrzőinek feje úgy fogalmazott: a Kaszpi-medence energiaforrásai vonták magukra a fejlett nyugati világ figyelmét, és azért akarnak új fejezetet nyitni a történelemben, hogy megerősítsék befolyásukat a térségben. A szaporodó jelekre válaszul, amelyek egytől egyig arra utalnak, hogy nem csak a tálibokra akar lecsapni Amerika, Hamenei ajatollah hétfőn egyenesen azzal vádolta meg Washingtont, hogy az Afganisztán elleni légicsapásokkal háborúba rántja a világot.
Teheránban véget ért az „álmodozások kora”, és egyre nő az aggodalom. Félő, hogy Amerika azokra is lecsap, akik most a kezére játszanak – legalábbis erre lehetett következtetni Simon Peresz izraeli külügyminiszter minapi pozsonyi kijelentéséből, amely szerint most többek segítségére szüksége van az Egyesült Államoknak, de ha eloszlanak a viharfelhők, sor kerül még egy végelszámolásra, és akkor mind egy szálig meglakolnak azok az államok, amelyek valamilyen módon támogatják a terrorizmust. A terrorellenes koalíció azon igyekezete, hogy az évtizedekkel ezelőtt elcsapott agg uralkodó, Zahir sah közreműködésével egy Amerika-barát uralkodót juttasson hatalomra Afganisztánban, szintén nincs igazán ínyére Teheránnak. Még nem olyan távoli annak az emléke, hogy miként buktatta meg Washington mesterkedéseivel a megválasztott kormányt Iránban, hogy az amerikai érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló ifjabb Reza Pahlavi sah kerüljön hatalomra. Vagyis, Irán – ha az amerikai akció sikerrel jár Afganisztánban – a teljes elszigetelődés veszélyével néz szembe, s immár nem látja értelmét, hogy a két rossz – Amerika vagy a tálibok – közül válasszon. Ahogyan Abdol-Vahed Muszavi-Lari iráni belügyminiszter fogalmazott: Teheránnak nincs más választása, mint elhatárolni magát a táliboktól és Oszama bin Ladentől, de nem változik az álláspontja az Egyesült Államokkal szemben sem. Annál is inkább, mert a Bush-kormányzat eddig semmi tanújelét nem adta annak, hogy Teherán rokonszenvéért cserébe hajlandó lenne a „hóna alá nyúlni” Irán gyengélkedő gazdaságának, vagy legalább feloldani az ellene életbe léptetett büntetőintézkedéseket. Irán azonban nem hagyja magát, diplomáciája fáradhatatlanul lobbizik a jelenlegi afganisztáni ellenzék hatalomra juttatása és a légicsapások beszüntetése mellett.