Egyesület az atomenergia fejlődéséért

A Magyar Atomfórum Egyesületet 1999 júliusában azok a hazai gazdálkodó szervezetek alapították, amelyeknek szoros üzleti kapcsolatuk van az atomenergetikával. Az egyesülethez csatlakoztak az iparágban működő legjelentősebb cégek, a kisebb, az atomenergetikához kötődő karbantartó, beszállító és kivitelező vállalatok és a mérnökirodák, valamint a kutatóintézetek. A jelenlegi taglétszám 47. Zarándy Pált, az egyesület elnökét arról kérdeztük, hogyan értékeli az eddigi munkát, és miben látja a szervezet előtt álló feladatokat.

Miként foglalhatók össze az egyesület legfontosabb céljai?
– Elsősorban a nukleáris energia békés felhasználására irányuló fejlődés elősegítése, alkalmazásának elfogadtatása a politikai, a gazdasági és a közélet, valamint a civil társadalom szereplőivel, továbbá a hazai közvéleménnyel. Ezen túlmenően az Európai Unióhoz történő sikeres csatlakozás elősegítése, tagjaink számára fórum biztosítása kapcsolatok létesítésére, konzultációkra és kollektív tevékenységre Magyarországon és nemzetközi színtéren egyaránt, valamint a hazai nukleáris ipar képviselete a nemzetközi szakmai szervezetekben, és az iparág támogatása új magyar és nemzetközi üzleti lehetőségek feltárásával.
– Hogyan értékeli az eddigi munkát, és miben látja az egyesület előtt álló feladatokat?
– Az elmúlt időszak egyik legfontosabb témája volt a hazai atomenergetika jövőképe és az ehhez kapcsolódó kommunikációs tevékenység. Egy olyan létesítmény esetében, mint a paksi atomerőmű, amely az ország villamosenergia-termelésének negyven százalékát adja, elengedhetetlen a perspektivikus tervezés és stratégiai előrelátás. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. céljai között kiemelten szerepel a blokkok élettartamának meghoszszabbítása és teljesítménynövelése. Ezen belül az egyesület elsősorban a nemzetközi tapasztalatok összegzésével, a szélesebb szakmai közvélemény tájékoztatásával és belső szakmai munkával igyekezett hozzájárulni a jövőkép kimunkálásához. Az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatot az egyesület azzal igyekszik segíteni, hogy a csatlakozási munkabizottságban megszervezi a legkülönfélébb csatornákon folyó szakmai és politikai tárgyalások helyzetéről szóló információcserét, és nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva megismertetjük a nukleáris biztonság növelése, valamint az atomerőmű üzemeltetése során elért eredményeinket. Ezt elsősorban az európai atomipar szervezetén, a Foratomon keresztül tudjuk elérni, ahová az egyesületet fél évvel megalakulása után felvették. A Foratom-tagság számunkra azért is lényeges, mert információs rendszerébe integrálódva lehetőségünk van az atomenergiáról szóló uniós viták nyomon követésére és helyenként befolyásolására.
– Az unió szakemberei jelenleg is dolgoznak egy energiapolitikai koncepció kialakításán. Ennek alapján milyen szerepet játszhat az atomenergia a jövő Európájában?
– Az uniós országok arra az ellentmondásra próbálnak választ találni, amely a kedvezőtlen éghajlati változások elkerülésének egyre sürgetőbb igényéből, a hosszú távú biztonságos energiaellátás követelményéből és a villamosenergia-felhasználás állandó növekedéséből ered. Elég arra utalni, hogy az EU-országok villamosenergia-termelésének 35 százaléka származik atomerőművekből. Ugyan ez az arány országonként változó, de tény, hogy a nukleáris energia anynyi szén-dioxid-kibocsátást takarít meg ezekben az országokban, amelyet csak a jelenleg futó gépkocsik négyötödének leállításával lehetne elérni. Energiahordozókban az uniós országok már most jelentős mértékben importra szorulnak, és ha a jelenlegi folyamatokon nem változtatnak, az importfüggőség akár a nyolcvan százalékot is elérheti. Éppen ezért az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fokozottabb kiaknázása nagy hangsúlyt kap a jelenlegi vitákban. A megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza, geotermikus) részarányának növelése vonzó alternatívának látszik, de egyelőre kicsi a gazdaságosan felhasználható potenciál, és mivel bizonytalan módon állnak rendelkezésre, az alapellátásban nem jöhetnek komolyan szóba. Mindezek alapján az atomenergia még hosszú ideig része lesz az európai országok energiarendszerének. Ehhez még hozzátehetjük azt, hogy az atomerőműben termelt áram azzal együtt is a legolcsóbbak közé tartozik, hogy az atomipar jelentős összegeket tesz félre a majdani leszerelés és hulladéktárolás költségeinek fedezetére.
– A nukleáris ipart mindig is az innovatív technológiák alkalmazása jellemezte. Milyen új műszaki fejlesztések folynak? – kérdeztük Czibolya Lászlót, az egyesület főtitkárát.
– Elsőként talán azt az európai programot kell megemlíteni, amelynek célja, hogy létrejöjjön egy megnövelt biztonságú, gazdaságosan megvalósítható és az eddig felhalmozott üzemeltetési tapasztalatokat hasznosító európai reaktortípus. Ehhez a fejlesztéshez a vezető európai atomipari cégek egyesítették erőiket, hogy versenyképes megoldást tudjanak ajánlani a hasonló célkitűzésekkel folyó amerikai és japán fejlesztésekkel. Az eddig ismert reaktortípusoktól lényegesen különbözik az a megoldás, amelyet szintén több ismert atomipari vállalat közreműködésével Dél-Afrikában építenek. Ennek az úgynevezett golyós fűtőelemekkel és gázhűtéssel működő reaktornak az a nagy előnye, hogy kisebb teljesítményű egységek építhetők belőle, és az igények növekedésével modulszerűen tovább bővíthetők. Elméleti lehetőségként még szóba jöhet a tóriummal működő reaktor, amely három szempontból is kedvezőbb, mint a jelenlegi, uránt hasznosító szerkezet. Működése során nem keletkezik plutónium, s így nem termelődik nukleáris fegyver gyártására alkalmas anyag. A hasadási folyamat nem eredményez transzurán elemeket, amivel egy csapásra megszűnik a nagyon hosszú felezési idejű hulladékok problémája. S végül a világon több tórium van, mint urán. Emellett ígéretes eredmények születhetnek a radioaktív hulladékok transzmutációjával kapcsolatos fejlesztésekből is. Itt arról van szó, hogy a hoszszú felezési idejű radioaktív hulladékokat célberendezésekben rövidebb idő alatt elbomló anyagokká alakítják át. Egy ilyen megoldás lényegesen javítaná az atomenergia környezeti megítélését. Az elmúlt héten éppen egy francia fejlesztőcsoport számolt be arról, hogy áttörésnek számító eredményt értek el ezen a területen. Végül ne feledkezzünk meg a termonukleáris fúzióról sem, amelyben azért mindig történik egy-egy kisebb-nagyobb előrelépés, noha még nehezen jósolható meg a nagyipari alkalmazás kezdete.
– Az egyesület egyik fontos feladata a tájékoztatás is. Milyen alapelveket követnek kommunikációs munkájukban, és milyen új formákat alkalmaznak?
– Az egyesület tájékoztatási tevékenységének legfontosabb alapelvei a szakszerűség, nyíltság és felelősség. Arra törekszünk, hogy megismertessük az iparág érveit az olyan aktuális témákban, mint például a fenntartható fejlődés, az atomenergetika jövője, a radioaktív hulladékok elhelyezése. A hagyományos formák mellett már eddig is igyekeztünk felhasználni az internet nyújtotta lehetőségeket, és honlapunkon (www.atomforum. hu) megjelentettük az egyesületi élet eseményeit, valamint más, közérdeklődésre számot tartó egyéb információkat. Felhívnám a figyelmet kis enciklopédiánkra, amelyben az atomenergiában gyakran használt fogalmak rövid meghatározása és magyarázata található. Az olvasóktól kapott számos visszajelzésre támaszkodva tervezzük a honlap megújítását. Gyakoribb frissítésekkel hírt adunk majd a nukleáris ipart érintő nemzetközi és hazai eseményekről, továbbá fokozatos bővítéssel szeretnénk azokat az ismereteket közzétenni, amelyek az atomenergiához kapcsolódó fogalmak, jelenségek és problémák megértéséhez nyújtanak segítséget. Ahol lehetséges, ezt az internet nagy előnyének számító hivatkozások segítségével, ahol erre szükség van, saját anyagok írásával tervezzük megvalósítani.