Emlékezés az aradi vértanúkra

Országszerte és határainkon túl megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére a honvéd tábornokok halálának 152. évfordulóján.

Több helyen tegnap megtartották a rendezvényeket. Aradon Dávid Ibolya igazságügy-miniszter részvételével emlékeznek a vértanúkra.
Délelőtt tíz órakor az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emlékére Budapesten, a Nemzeti Pantheon fiumei úti Sírkertjében, az egykori miniszterelnök mauzóleumánál katonai tiszteletadás mellett koszorúzási ünnepség kezdődik. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter mond ünnepi beszédet, majd Mádl Ferenc köztársasági elnök, Rockenbauer Zoltán és Áder János, az Országgyűlés elnöke koszorút helyez el az emlékhelyen. Az ünnepségen több parlamenti párt képviselője megjelenik majd. Az MSZP-t senki nem képviseli – közölte kérdésünkre a párt illetékese.
Dávid Ibolya, az MDF és Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke közös megemlékezést tart délután fél hatkor a Batthyány-örökmécsesnél. Pető Iván (SZDSZ) ugyancsak itt tart beszédet délelőtt tíz órakor. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az Egyetem tér és a Károlyi Mihály utca sarkán mécsest helyez majd el Battyhány Lajos domborművénél. Gyimóthy Géza, az FKGP országos főtitkára Szarvason délután négy órakor mond ünnepi beszédet.
Az aradi vértanúk kivégzésének 152. évfordulója alkalmából tegnap emléktáblát avattak Csepelen. A megemlékezések vidéken is elkezdődtek. Így Székesfehérvárott koszorúzással egybekötött emlékezést tartottak a Halesz parkban, majd az evangélikus templom melletti Corpus Hungaricum-szobornál. Miskolcon a Battyhány-emléktáblánál tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hősei előtt.
Nyíregyházán az evangélikus templomban, majd délután a Damjanich-szobornál jelentek meg mindazok, akik fejet kívántak hajtani a mártírok emléke előtt.
Ma reggel Aradon (a Szakszervezetek Művelődési Házánál, a Ligeti- tónál a budapesti Herz férfikórus hangversenyével kezdődik az október 6-a tiszteletére rendezett eseménysorozat. Helyi idő szerint 11 órakor kerül sor a koszorúzásra a vesztőhelyen, ahol emlékezőbeszédet mond Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tokay György, Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. 17 órakor a minorita termplomban Gyulai Endre szeged– csanádi püspök celebrál emlékező szentmisét. Ezt követi a tisztelgés a két éve „kiszabadított” szabadság-szobornál a minorita rendház udvarán. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetei által rendezett programot 18 órakor a kultúrpalotában zenés irodalmi összeállítás zárja, Mert hősök voltak ők címmel.
Az Aradon mártírhalált halt vértanúk emlékére Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ és a történelmi magyar egyházak szervezésében ma délután Nagysándor József honvédtábornok emléktábláját koszorúzzák meg. A megemlékezés a nagyvárad-olaszi református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel folytatódik.
„Az elbukott forradalmak is segítették a fejlődést, a forradalmak mártírjai pedig állhatatosságukkal, az igaz ügybe vetett hitükkel mindig is példát szolgáltattak a következő nemzedékeknek. Nemzeti azonosságtudatunkat erősítik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei is, a harcokban elesettek épp- úgy, mint a győztes hatalom elvakult bosszújának áldozatai – mondta Bugár Béla, az MKP elnöke tegnap a pozsonyi Kecske utcai evangélikus temetőben, ahol a szlovák főváros magyarsága a tizenhárom pozsonyi vértanúra emlékezett gróf Jeszenák János sírboltjánál. A pozsonyi Magyar Kulturális Intézet által szervezett ünnepségen részt vett Boros Miklós, hazánk rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete és Kvarda József parlamenti képivselő, a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezet, a Csemadok országos elnöke is.
Ma és holnap a Csemadok járási és helyi szervezeteinek a rendezésében száznál is több településen emlékeznek meg nemzeti gyásznapunkról, a forradalom és szabadságharc bukásáról. Nagykaposon, Rozsnyón és Tornalján emlékestet tartanak, a kassaiak Margonyán idézik fel a szomorú emlékű évfordulót Dessewffy Arisztid aradi vértanú sírjának megkoszorúzásával, Komáromban a Klapka-szobrot koszorúzzák meg, a galántaiak a peredi, a lévaiak a nagysallói csata emlékművénél emlékeznek. Selmecbányán is koszorúk kerülnek a szabadságharcban elesett honvédok sírjára, mert bár a városban csak szlovákok laknak, a nyitrai egyetem magyar diákjai felvállalták e sírok gondozását, s az idén először – hagyományteremtő szándékkal – a gyásznapon is ellátogatnak a városka történelmi temetőjébe.
A Vajdaságban aránylag kevés az 1848–49-es forradalomhoz kapcsolódó emlékhely – köztéri Kossuth-szoborból is csak kettő van –, ettől függetlenül most már szinte minden magyarlakta helységben megtalálják a módját annak, hogy leróják kegyeletüket az aradi vértanúk előtt. A központi megemlékezések színhelye már tíz éve a Becskerek melletti Elemér, ugyanis az ottani templom kriptájában nyugszik Kiss Ernő honvédtábornok.
Még egy honvédtábornok, Schweidel József kötődik a Vajdasághoz. Ő zombori születésű, de annak ellenére, hogy a nyugat-bácskai városban már évek óta demokratikus önkormányzat van, amelyben a magyarok is képviseltetik magukat, még mindig nem sikerült vissza-helyezni az emléktáblát Schweidel szülőházára, így azt egy művelődési egyesületben koszorúzzák meg minden októberben. Ebben a városban van a térség legnagyobb honvédtemetője is, amely már csak töredéke a korábbinak, de legalább gondozott. A megemlékezések többségét a temetőkben tartják meg, az 1948–49-es katonák sírjainál emlékműveinél.
A hét végén a kárpátaljai magyarok is emlékünnepségekkel tisztelegnek az aradi vértanúk emléke előtt.
Tegnap délután Ungváron került sor, ahol is a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és az Ungvidéki Magyar Szövetség együtt rótta le kegyeletét az aradi vértanúk előtt. A kegyeletadás résztvevői koszorút helyeztek el a református templom előtt felállított millenniumi kopjafánál, majd a Kálvária-dombon és Brémer püspök emléktáblájánál, ahol is Gortvay Erzsébet egyetemi tanár, a MÉKK társelnöke mondott ünnepi beszédet.
A hagyományokhoz híven a megyei központi ünnepségre ezúttal a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében ma délután Nagyszőlősön báró Perényi Zsigmond szobránál kerül sor. Itt Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő mond ünnepi beszédet, majd a báró nevét viselő középiskola tanulói és a KMKSZ ifjúsági szervezetének tagjai irodalmi összeállítással tisztelegnek az aradi vértanúk emléke előtt.
Ugyancsak koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak ma Beregszászon, Técsőn, Huszton és a megyei más településein is.
***
A megtorlás számokban. Az1848–49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban több mint száz embert ítéltek halálra, sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe. A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak, vagy Magyarországon bujdostak. Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára, 1849. október 6-ra időzítette. Ezen a napon Aradon agyonlőtték Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő tábornokokat, valamint Lázár Vilmos ezredest. Ezután végezték ki a kötél általi halálra ítélt tábornokokat, Pöltenberg Ernőt, Nagy Sándor Józsefet, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knézich Károlyt, Leiningen-Westenburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt. A pesti Újépületnél lőtték agyon Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A kivégzések október 6-a után is folytatódtak; a megtorlás áldozatául esett Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője, Csányi László kormánybiztos, Perényi Zsigmond, az Országgyűlés felsőházának elnöke, Kazinczy Lajos ezredes, Kazinczy Ferencnek, a nyelvújítás kiemelkedő alakjának fia. A halálos ítéletek többségét az a Haynau táborszernagy hagyta jóvá, aki már a szabadságharc leverése után közölte: senkinek sem fog kegyelmezni, és példát mutat Európának abból, hogyan kell a „rebellisek” kedvét elvenni a lázadásoktól. A Haynau rémuralmának nevezett korszak 1850 nyaráig tartott. A táborszernagyot ekkor, részben a megtorlás kiváltotta nemzetközi tiltakozás hatására, leváltották.