Érdekvédelem és pártpolitizálás

Bár a pártokkal való együttműködés formájának és mélységének tekintetében eltér az országos szakszervezeti konföderációk álláspontja, a lapunknak nyilatkozók szavaiból kiderül, többségük szerint elfogadhatatlan, hogy érdekvédelmi vezetők parlamenti mandátumot szerezzenek. Michael Lake, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának leköszönő vezetője szerint az érdekvédelmi vezetők parlamenti politizálása nehezíti a szociális párbeszédet.

Az egyik terület, ahol nem elégedett az elért eredményekkel, éppen a szociális párbeszéd helyzete – nyilatkozta a posztjáról hamarosan leköszönő Michael Lake, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője a Világgazdaságnak. – A bizottság mindig is elégedetlen volt a területen tapasztalt előrehaladás mértékével. A helyzet javításának szándékával egy ízben még külön missziót is küldött Budapestre. A problémák egyik forrása az, hogy egyes szakszervezetek vezetőinek egy része ellenzéki képviselőként ül a parlamentben. Ez nem tesz lehetővé szabad és tisztán az érdekvédelemről szóló párbeszédet a szocális partnerek között – fejtette ki.
Lapunk megkeresésére az MSZOSZ részéről Bálint Attila szóvivő reagált, mert mint mondta: szerecsenmosdatásnak tűnne, ha azok nyilatkoznának, akiket személyesen érint a kérdés – többek között Sándor László MSZP-s országgyűlési képviselő, a konföderáció elnöke. A szóvivő kifejtette: több nyugati szakszervezethez hasonlóan az MSZOSZ sem tiltja meg vezetőinek, hogy beüljenek a parlamenti padsorokba. Sőt, éppen ez teszi lehetővé számukra azt, hogy olyan információkhoz is hozzájussanak, amelyeket egyébként nem osztana meg velük a kormány. – Bizonyára Lake úr – aki valóban sokat tett a szociális párbeszéd javításáért – is tudja, hogy a partnerség nem személyektől függ. Egyben sajnálatos, hogy nem említi a problémák többi okát – mondta Bálint Attila. Hangsúlyozta: ahol a munkavállalók és a munkáltatók nem szólhatnak bele érdemben gazdaságpolitikai kérdésekbe – például az adó- és járulékterhek alakításába –, ott gyakorlatilag nem lehet szociális párbeszédről beszélni.
– Egyetértek Michael Lake-kel, hiszen a szociális párbeszéd helyzete valóban nem kielégítő Magyarországon. Ebben a kormány hozzáállásának is nagy szerepe van, de az is elfogadhatatlan, hogy szociális partnerek ellenzéki oldalon üljenek a Parlamentben – mondta lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. Véleménye szerint abban semmi kivetnivaló nincs, hogy szakszervezetek együttműködnek azokkal a pártokkal, amelyek felvállalják a munkavállalói érdekeket. Gaskó ugyanakkor kijelentette: az együttműködésnek nem lehet része, hogy szakszervezeti vezetők a parlamentbe kerüljenek. – Megállapodást lehet kötni pártokkal, de csak akkor, ha az abban foglaltak betartása garantált, továbbá megkötése nem vezet „pártfüggőséghez” – mondta Gaskó István.
– Az Autonómok elutasítják szakszervezeti vezetők parlamenti jelenlétét, mivel ebből több hátrány, mint előny származott a munkavállalók szempontjából – mondta lapunknak Borsik János. A konföderáció elnökének tájékoztatása szerint az MSZOSZ kivételével mindegyik szakszervezeti szövetség ezt az álláspontot képviseli. Megjegyezte, hogy az MSZOSZ-ban is jelen van az a felfogás, amely elutasítja szakszervezeti vezetők parlamenti jelenlétét. Az elnök úgy véli: a pártok és a szakszervezetek közötti együttműködés helyett egymás programjának kölcsönös megismerése lehet az egyedüli cél. – Egyenrangú társadalmi partnerként kell véleményt cserélni azokkal, akik jelen vannak a törvényhozásban – hangsúlyozta Borsik. Hozzátette: a szociális partnerek közötti kölcsönös bizalmatlanság feloldásával lehetne javítani a társadalmi párbeszéd – véleménye szerint – jelenleg nem kielégítő helyzetén.
Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politika államtitkára szerint mind a szociális partnerek, mind az EU részéről korábban megfogalmazott, a tásadalmi párbeszéddel kapcsolatos kritikák gyökerei az előző ciklusra nyúlnak vissza. – Kétségkívül voltak nehézségek, de mára alapvetően normalizálódott a társadalmi pábeszéd helyzete – mondta a politikus. Hozzátette: a szociális partnerek közös erőfeszítéseinek eredményét ma már az EU és más nemzetközi szervezetek is elismerik. Őry szerint is elfogadhatatlan, hogy szakszervezeti vezetők a parlamentben üljenek. Véleménye szerint ebben az esetben nem tudható, hogy az érintettek valójában kit, és milyen más, a valódi érdekvédelmen túli politikai célokat képviselnek.
*
Szakszervezeti vezetők, jelenleg MSZP-s országgyűlési képviselők: Sándor László, az MSZOSZ elnöke, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének ügyvezető elnöke, Bársony András, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, illetve Schalkhammer Antal, a Bánya-és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.